Az év utolsó napján visszatekintünk 2012-re: lássuk, hogy blogunk posztjai közül melyek voltak a legolvasottabbak az óévben. Minthogy egy éve indultunk, az első félévben meg alapból kevesebb olvasónk volt, nem is volt annyi poszt, nem véletlen hát, hogy e posztok zöme az év második feléből való, három pedig épp decemberből.

10. Selmeczi Gabriella a Közgép szóvivője lett?
Az LMP önláncolós performanszai közül eddig tudtommal az utolsó volt a nyári Közgépes eset. Az akció média-visszhangjáról nem is annyira a párt akciója, hanem Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője gondoskodott, aki példás gyorsasággal, még az akció ideje alatt megjelent az LMP irodáját is rejtő ház előtt sajtótájékoztatni. A népszerű kérdés akkor és most is csak az, hogy a Fidesz hogyan lett érintett az ügyben? A választ persze sejtjük, de ez akkor is a nyár egyik mosolyra fakasztó jelenete volt.

* - * - *

9. Már rólatok szól
"a háború: béke - a szabadság: szolgaság - a tudatlanság: erő" - írja Orwell, ma pedig nálunk a "lenyúlás: megvédés - a recesszió: növekedés - a regisztráció: a demokrácia kiteljesedése". És melyik politikai erő jut eszünkbe a citromba harapó Bástya elvtársnak mondott mondattól: "Az új magyar narancs. Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk"?

* - * - *

8. A magyar, aki dombra megy fel a pofonért
Nyár, uborkaszezon, és kevés politikai hír: ilyenkor még Hugh Grant egy elejtett és különben teljesen visszhangtalan, hazánkat mellékesen bíráló félmondatából is ügy lehet. És ha már ügy, szokás szerint mi magunk tesszük azzá, hogy kormánypárti szinten reagálunk rá. Hogy erre mi szükség volt pár hazai politikus szereplési lehetőségén kívül, az nem világos, de a "Love actually" kép sok olvasót vonzott hozzánk is.

* - * - *

7. Bajnai vagy Orbán? - Válasz Róna Péternek
Ez a poszt akkor született, amikor Róna Péter még az LMP egyik potenciális kulcsembereként fejtette ki véleményét amellett, hogy miért kell a pártnak távolságot tartania az (akkor még meg sem nevezett) Együtt 2014-től. Aztán ez az irányvonal később szoros többséggel nyert az LMP kongresszusán, Róna pedig mégsem lett a párt egyik arca, hanem inkább távozott a hazai közéletből. Egy újabb meglepő fordulat, ez azonban a poszt írásakor még a jövő volt.

* - * - *

6. Diáktüntetés: Olaj volt a tűzre a nyilatkozat
Volt néhány olyan posztunk (és a listában is lesz még kettő), ahol a gyors reagálás hozta a sok olvasót. A decemberi diáktüntetések kiinduló megmozdulásán, a hídfoglaláshoz vezető első lágymágyosi gyűlésen részt véve még a tüntetés ideje alatt írtuk meg, hogy mi tűnt olyan momentumnak, amely elindíthatta az akció utcai részét: bizony a minisztériumnak az addigi kormányérvelést szajkózó közleménye.

* - * - *

5. Sólyom kontra Kövér - az amnézia újabb példája
Be kell valljam, ennek a posztnak a népszerűsége minket is váratlanul ért, hisz az állítás mindössze annyi volt: miután 2005-ben a Fidesz segítette államfői székbe Sólyom Lászlót, most, amikor a Fidesz mostani tevékenységét bírálja, értelmes dolog-e váalszul előhúzni Sólyom ellen 2005 előtti alkotmánybírói tevékenysége miatti kritikákat? Persze azt se feledjük, hogy sokáig volt címlapos a poszt...

* - * - *

4. Prostitúció felsőfokon
A blog-újságírás egyik szakértője mondta a Goldenblog idei gáláján, hogy a posztokat akkor nézik sokan, ha szex van bennük, vagy vaskos politikai vitalehetőség. No, ebben a posztban valamilyen szinten keveredik a kettő: meg is hozta a sikert. A téma egyébként - egy brit tudósítás kapcsán - az, hogy mennyire elterjedt a tandíjnak olyan mesterséggel megkeresése, amelyet főként lányok űzhetnek.

* - * - *

3. Így csinál a Fidesz szemetet a forintból
A posztban közölt elemzés nem újdonság: pénzügyi elemzők az itt vázolt szcenáriót, az adósságok forintra konvertálásának majd elinflálásának menetrendjét leírták már. A népszerűség és a sok olvasó jelezheti azt, hogy az információ nem közismert. Sokáig volt ez a poszt is címlapos, de hát az épp az olvasottság miatt van.

* - * - *

2. Tulassay Tivadart köztársasági elnöknek!
Kerüljön bár címlapra valami, ekkora olvasottságot csak akkor ér el, ha a téma akkor épp "a levegőben van". A Semmelweis Egyetem rektora Schmitt előtt egy nappal nyújtotta be lemondását az ügyben őt - nyilvánvaló, hogy milyen irányból - ért támadások miatt. A kontraszt nem is lehetett nyilvánvalóbb: a konzervatív, Professzorok Batthyány Köre-tag rektor, és a plagizáláson kapott, mondjuk úgy, hogy másfajta előélettel érkező, de a hatalom által aznap még favorizált államfő vitájában világos, hogy hol állt a közbizalom.

* - * - *

1. Diáktüntetés: elszakadt a cérna a hatalomnál?
Ismét forró téma, még az esemény közben posztolva. Visszanézve bizony nem kicsit szenzációhajhász a cím, és mint TuRuL_2k2 a Mandineren felhívta a figyelmet, az 1986-os eseményekkel egy lapon említés is erős túlzás. A 80-as évek végén előállítás alatti Orbán Viktor és a mostani előállítás képei egymás mellett - bár a demagógia-skálán is kétségtelenül értékelhető páros ez - ugyanakkor mindenképpen elgondolkodtatóak.

Holnap egy olyan válogatással jövünk, amely az 2012-es év 12 hónapjának általunk legérdekesebbnek tartott cikkét mutatja be. Érdemes a lencseleves után is benézni!

Egy kattintás, és nem maradsz le a jövő évi posztokról sem:

Ma egy éve jelent meg az első poszt a KARD blogon.

Egy év alatt 156 posztunk jelent meg, összesen 8 szerzőtől. Posztjainkat összesen 1 milliószor néztétek meg, nagyjából félmillióan vagytok, akik legalább egyszer beleolvastatok írásainkba. Ha valaki induláskor azt mondja, hogy ma itt tartunk, nem hisszük el.

Honnan is a csapat és honnan a név? Sokan tudják, de a fenti számokhoz képest csak elenyészően kevesen, hogy a csapat magja az eRepublik játék magyar közösségének KARD nevű pártjából jött, egyik szerzőnk - hogy ki, az hadd maradjon titok - itt is, ott is alapító. A játékban már egyikünk sem igazán aktív, de a blog-posztok írását ott gyakoroltuk. A KARD rövidítésnek a fejlécben látható feloldása is hasonló - bár nem teljesen azonos - a játékbelihez, választásunk pedig azért esett erre, mert a konzervatív politika fogalmát valamennyien úgy értelmezzük, hogy annak az aktív lakosság érdekeit is képviselnie kell(ene). Ma Magyarországon ilyen politikai formáció nincs a parlamentben.

Magát a blogot 2010 novemberében regisztráltuk, a magánnyugdíjpénztári vita csúcspontján, de különböző okokból akkor még nem írtunk posztokat. Tényleges elindulásunkat közvetve a Kettős Mérce blognak köszönhetjük. A fent már említett első posztom eredetileg egy Facebook-os kommentként született meg, amikor felbosszantott Gyurcsány Ferenc valamely ott publikált helyzetértékelése. Az eRepublikról tudtam, hogy blogot (a játékban: újságot) akkor érdemes indítani, ha a kommentjeid hosszabbak az eredeti posztnál. Így aztán, a Mérce korábbi felkérésének megfelelően, a cikket először oda küldtem el, viszont nekik nem tetszett. Itt az idő - gondoltam.

Ez történt egy évvel ezelőtt.

Köszönöm Nektek a társaságot, a sok ezer kommentet, a vitákat, a közösséget! Természetesen  maradunk.

Egy technikai dolog: a decemberi "próbaüzem" után a Twitteren is követhetők vagyunk, ha valakinek ez kényelmesebb. Facebook-csoportunkat pedig továbbra is szeretettel ajánljuk az érdeklődőknek:

Tudtuk és tudjuk ma is, hogy Magyarország sikere, a magyar nemzet szárnyalása szálka az idegen erők szemében. Magyarország és az általunk vágott új ösvény, veszélyt jelent a globális elnyomó hatalmi berendezkedésre, nem véletlen hát, hogy országunk és hitvallásunk állandó ostrom alatt áll. 

Tudtuk azt is, hogy ezek az erők bármit megtennének, hogy akadályokat gördítsenek Magyarország fejlődésének az útjába. Mégis mélységes megdöbbenéssel kellett nyugtáznunk, hogy a mai világban már semmi sem szent ezeknek. Miközben a magyar családok a szeretet erejével övezve, meghitt hangulatban ülték keresztény népünk legszentebb ünnepét, újabb gyalázatos és nemtelen gazdasági pogrom indult hazánk ellen.

Nyilvánvaló, hogy a tavalyi év elejei támadás a forint ellen nem érte el a várt sikert, hiszen hazánk példátlan sikerrel vette a 2012-es esztendő kihívásait. Miközben az Istentől elfordult Európai Unió csak szenved, Magyarország fejlődését mi sem sommázza szebben, mint nemzeti fizetőeszközünk világviszonylatban is kiemelkedő erősödése. 

Ellenségeink azonban nem nyughatnak, vezérlő elvük szerint nem állhat sértetlenül a kereszténység bástyája Európa szívében. Karácsony szent ünnepén orvul, alávaló és szégyenteljes módon újfent támadást intéztek a forint ellen. Míg az igaz keresztény magyarok az otthon melegében adóztak áhitattal az ünnep szentségének, az idegen erők gyáva szolgái 284-ről 295-re süllyesztették a forint árfolyamát az euróval szemben. 

Néhány nappal ezelőtt megpróbálták elaltatni óvatosságunkat és mi is jóhiszeműen azt gondoltuk, Jézus születésének napja még a hanyatló nyugati világban is olyan szentség ami tabunak számít. Tévedtünk. Világos, hogy meg akarják törni Magyarország hitét, ők is tudják, hogy a Kárpát-medencében stabilan állnak a keresztény gyökerek. Ez hazánk létének alapja, Szent István öröksége, mely irányt mutat nekünk még a legvészterhesebb időkben is, olyankor is, ha szomszédaink, szövetségeseink már meginogtak a kíméletlen ostrom alatt.

Nem véletlen, hogy Magyarország a célpont, melyet meg akarnak törni, el akarnak gyengíteni, hogy aztán meg próbáljanak behódoltatni minket hamis eszméiknek. Hazánk az európai kereszténység végvára volt a tatár ellen, a török ellen, kommunista elnyomás ellen. A hitünkért hozott áldozatok soha nem voltak hiábavalóak, büszkén mutathatjuk ma is a világnak, hogy amiben hiszünk azért kitartunk a végsőkig. Történjen bármi is. Ez Magyarország felemelkedésének kulcsa.

Disclaimer: :-)

Szereted a paródiát? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Bár részben egyetértünk egy tegnapi kommenttel, hogy karácsonykor ne politizáljunk, de hát nem mi kezdtük. Az ünnepre való tekintettel nem is megyünk bele a tegnap esti Fizbí-interjú mélységeibe, de három mondatot muszáj idetenni:

A választási regisztrációról Orbán azt mondta, nincs választási lehetőségük, ha azt akarják, hogy Magyarországon mindenki szavazhasson, be kell vezetniük a regisztrációt.

"Ma nincs Magyarországnak olyan központi nyilvántartása, ami alapján a polgárok önkéntes bejelentkezése nélkül le tudnák bonyolítani a választást" - mondta Orbán. Szerinte 2010-ben "néhány tízezer ember" emiatt nem tudott részt venni a választáson.

Szóval azért kell megnehezíteni a választási részvételt, hogy könnyebb legyen. Köszönjük ezt az ajándék mondatot.

Arról meg miért most hallunk először, hogy tízezrek nem tudtak szavazni 2010-ben? Csak így, bele a Karácsony előtti áhítatba, hogy válasz nélkül maradjon. Nem lehet, hogy Viktor azokra gondolt, akiknek regisztráció hiányában 2014-ben fogják a szavazókörben mondani, hogy köszönjük hogy idefáradt, de hiába jött?

Na, ennyi.

Áldott Ünnepet kívánunk mindenkinek.

Bucsin-tető a Görgényi-havasokban, Székelyföld (erzsok, Panoramio.com)

Kezd nagyon menni már ez a pávatánc-dolog. Nem arra gondolok most, hogy a gazdasági miniszter szerint épp a valutaalap tukmálná ránk a pénzt, ami viszont nekünk nem kell, most új színpad nyílik a pávatánc-színházban. Most mintha a diákok felé járná ezt a kormány. A legújabb hír szerint már áprilisig tárgyalnának a követelésekről.

Hogy is mondta a Nagy Klasszikus júniusban?

...ezt a pávatáncot - az elutasítót - úgy kell előadni, mintha egyébként barátkozni szeretnénk... majd a hét javaslatból 2-3-ra, amit úgyis megcsináltunk már, csak ők nem vették észre, rábólintunk, a maradék kettőre amit nem akarunk, úgy meg utasítjuk el, hogy a többségét tulajdonképpen elfogadtuk.

A Valutaalap-tárgyalások pávatáncos időhúzása után a szemünk előtt rajzolódik ki egy újabb performansz a diáktüntetések miatt elkerülhetetlenné vált tárgyalások kapcsán. Az elmúlt két hét sorozatos vargabetűi, elképesztő sebességű kormányzati álláspont-változásai után most Balog Zoltán miniszter a tárgyalások áprilisig elhúzását kezdeményezte.

Az "elutasító pávatánc" sikerének azonban mindig van külső feltétele is: a másik félnek bele kell nyugodnia abba, hogy elutasították. A Valutaalap és a kapcsolódó EU-tárgyalások esetén a másik fél ezt nyilván elfogadja, legfeljebb csodálkozik kicsit, hogy akkor miért erőltettük a segítséget tavaly novembertől. Ha nem üt be nemzetközi pénzügyi pánik, a dolog, érdemi kamatfelárral, de összejöhet. A diákokkal való konfrontációban azonban az a kérdés, hogy ha a végén kiderül, hogy semmilyen engedményt nem értek el (sőt, jelen állás szerint rosszabb a felsőoktatás helyzete, mint a tiltakozások előtt), akkor nem kezdődik-e elölről az egész. Ez pedig két okból is érdemi kockázat a Fidesznek: tavasszal melegebb van, akkor a tüntetés is inkább buli mint fagyoskodás, és hát négy hónappal közelebb leszünk a választásokhoz.

Két dolog motiválhatja a kormányt. Bízhat abban, hogy a diákok nem tartanak ki - ne menjünk esélylatolgatásokba, most nem tudhatjuk, hogy így lesz-e. És ott lehet az elutasításra játszó magatartás mögött az, hogy nem szabad engedni, mert akkor minden tiltakozó előtt ott a recept, mit kell csinálni. Akármelyik is a fő ok, amiért a kormány nem enged ebben a kb. 30-40 milliárd forintos, tehát a költségvetés fél százalékát sem elérő kérdésben, a kezdeményezést kiadja a saját kezéből: most már a diákok döntik el, hogy elfogadják ezt, vagy folytatják a tiltakozásokat.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Nyilatkozatot adott szombaton Kövér László házelnök az MTI-nek. Miközben érdekes, és módfelett vitatható elképzeléseket vázolt a Parlament szerinte optimális működéséről, Sólyom László volt köztársasági elnököt is bírálta.

Sólyom az Áder János által az Alkotmánybíróság elé citált választási törvény, konkrátabban annak a választási regisztrációról szóló, az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé emelt része kapcsán a múlt héten érdemi bírálatot fogalmazott meg. A NER egyik klasszikus eszköze, hogy bírálóit megpróbálja lejáratni. Esetünkben így nyilatkozik Kövér:

"óvatos stílusra intve magát" úgy fogalmaz: abban, hogy 2010-re alkotmányos szempontból is a csőd szélére jutott az ország, Sólyom Lászlónak is, aki szemlátomást nehezen viseli köztársasági elnöki tisztségének elvesztését, van felelőssége.

Szerinte alkotmánybírósági elnökként Sólyom volt az, aki úgy honosította meg a testület működését, hogy az a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, kvázi fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással. "És ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a "láthatatlan alkotmány" nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett" - tette hozzá.

"Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, ezt én differenciáltabban látom, mint a tisztelt volt köztársasági elnök úr, és helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évével"

Forrás: index.hu

A parlamenti elnöknek természetesen jogában áll kritizálni más közszereplők mai vagy múltbeli cselekedeteit, és vitába bocsátkozhat korábbi vagy mai véleményükkel is. Esetünkben Sólyom mostani véleményének vitatása szóba sem került - ami illeszkedik abba a sorba, hogy a Fidesz szerint azért lesz regisztráció, mert csak. Az viszont mintha elkerülte volna a házelnök úr figyelmét, hogy Sólyom László 1990 és 1998 között töltötte be az Alkotmánybíróság elnöki posztját, valóban erős intézménnyé téve azt.

Ez azért érdekes, mert az említett periódus jóval megelőzte 2005-öt, amikor Sólyom Lászlót épp a Fidesz - a mostani köztársasági elnök által vitt nyerő taktikával, az akkori baloldali-liberális parlamenti többség ellenében - választotta meg köztársasági elnöknek. Akkor mintha mindaz, amit ma Kövér úr Sólyom szemére vet, nem lett volna probléma. 2005-ben lelkesen, a jogállam győzelmeként ünnepelték Sólyom megválasztását, most pedig bírálják azt megelőző tevékenységét?

A Sólyom elleni lejáratási kísérlet ettől függetlenül sem tűnik okos dolognak: a volt köztársasági elnök - nem kis részben a Fidesz által 2010-ben aztán a helyére választott Schmitt látványos bukása miatt - még a konzervatív elkötelezettségűek számára is legalább akkora tekintéllyel bír, mint Kövér.

Különösen pikáns Kövér kritikája az Inforádiónak hétfőn adott interjúján elhangzottakkal kiegészítve. Nem hiszem, hogy bármi jobban jellemezné az országgyűlés elnökének alkotmányos demokrácia-felfogását, valamint a parlament optimális működéséről szóló elképzeléseit mint az a kijelentése, hogy "sokszor ma órákat töltenek azzal, hogy módosító indítványokat utasítanak el, miközben pontosan lehet tudni, hogy a kormánypártok melyeket támogatják". Helló pártállam.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

A kormány elmúlt két hétben produkált felsőoktatás-ügyi csavarjai mintha a világvégére játszanának: pénteken úgyis lehúzzák a rolót, akkor minek megcsinálni rendesen? A rossz hír, hogy - legalábbis ha ezeket a sorokat olvasni lehet - nincs vége a világnak, és a kormányzati ciklusnak sem. Mégiscsak le kell tenni valami tervezet-félét az asztalra, lehetőleg olyant, ami emlékeztet az ígéretekre. Jó nem a 2-4 évvel ezelőttiekre, de legalább a tegnapelőtt mondottakra.

Keretszámok nincsenek - mondja a nagyfőnök és megbízza a minisztert, hogy három nap alatt dolgozza ki. Legalább ötvenötezer állami finanszírozású helyre veszünk fel jelentkezőket jövőre, akik teljesítik az elvárt minimális pontszámot. Pontszámlista Karácsony előtt - mondja a kormányszóvivő szerdán. Csütörtök este meg azt mondják, hoppá, mégsem, sőt újévig sem. Az ugye világos, hogy innentől kormányszóvivői bejelentéseket senki nem fogad el tüntetéseket lezáró problémamegoldásnak?

Hát hogy a jó életbe lehet ekkora betűkkel kiírni a kormány cégérére, hogy: NEM ÉRTÜNK HOZZÁ, csak dumálunk a levegőbe? És ezt középiskolás gyerekek simán megértették szerda este, pedig akkor még az újabb fordulat legfeljebb a minisztériumi irodákban érett. Nem tudja a kormány, hogy (a pár tízmilliárdos, ekkora balhét messze nem érő forráskivonás mellett) mit is akar pontosan a felsőoktatástól, az pedig kifejezetten riaszthatja, hogy akarjon bármit, az rengeteg, nem látványos aprómunkával jár. Persze ha nincs ötlet és képesség a változtatásra, akkor lehetne azt is csinálni, hogy nem nyúlnak hozzá, de hát nagyon kellenek a tízmilliárdok a TEK költségvetés-növelésére, pár stadionra, hogy a Közgépet ne is említsem.

Úgyhogy változtatunk, ha fene fenét eszik, akkor is. Igaz, hogy megígérem szerdán, hogy aki megüti a mércét az mind ingyen tanulhat, de csütörtökön azért megmondom, hogy a valamiért feketelistás jogászokon és a közgazdászokon kívül hány más szakmában sem lehet tandíj nélkül egyetemre járni. A Fidesz tevékenységét eddig is nagymértékben az befolyásolta, hogy mondatai és tettei hogyan adhatók el a médiában, hogy reagál rá a kontrollcsoport. Az viszont, hogy az erre alapozott optimalizálás naponta változzon, új fejlemény. Az eredmény: a felsőoktatás kilátásai ma rosszabbak mint 2 hete, a tiltakozások megkezdődésekor: a jövő évi büdzsé még 11 milliárddal kevesebbet szán a szektornak és a tisztán fizetős szakok listája is hosszabb lett. Eközben bármit mondanak, nem lehetünk biztosak benne, hogy nem pont az ellenkezőjét készítik-e elő.

És ezt már a tizenévesek is látják.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Szerda este a szervezett megmozdulás lezárultával a tömeg nem oszlott fel, hanem spontán tüntetés jelleggel a Lánchídra ment (1986. március 15, megvan?). Az eddig a tüntetőkkel, még a spontán szakaszban is együttműködő rendőrség innen több fiatalt bekasztlizott, bevitték őket a rendőrségre. Nem gondolom, hogy a saját elhatározásuk lett volna: NER-Magyarországon ehhez ugyanúgy utasítás kell, mint pár éve az Astorián, az akkor sokkal durvább attakhoz.

Elszakadt a cérna? Türelmetlenség, vagy mi ez? Pedig ez egy sima chicken game játék volt, a kormány és a diákság autója addig ment egymás felé, amíg a kormány higgadt javaslatokat tett, tárgyalást, engedményeket szimulált, a diákok pedig vonultak, vonultak, mindegy, hogy konkrétan miért. A diákok akkor szálltak volna ki, ha hazamennek, a kormány meg, ha bekeményít. Utóbbi most megtörtént. Nem értem, hogy miért. Délben még azt hittem, amikor a kormányszóvivő bejelentette a kormány módosított határozatát, hogy ügyes, ezzel kihúzhatják az ünnepekig, és januárban talán nem indul újra hasonló lelkesedéssel a tüntetéssorozat. De így?

Orbán diákokat vitet el? Mi van? Pont ő, akit anno szintén elvittek?

Ezzel két baj van, nagyon nagy bajok. A kisebbik, taktikai hiba az, hogy innen egyértelmű célt adnak a diáktüntetésnek (Táncsics-effektus), és jól fel is paprikázzák a hangulatot. A stratégiai hiba meg az, hogy a mai beszédekből láthatóan sokan nem hiszik el a mai, engedményként kezelt kormányhatározatban foglaltakat, és erre kontráz rá a hatalom a fellépéssel: ők sem hiszik el. Sem azt, hogy elfogadható lenne az ajánlat, sem azt, hogy igaz lenne. Az már csak hab a tortán, hogy ez, a kormány számára nagyon negatív hír lesz a nap híre, nem az ő pozitív, "kompromisszumos javaslatuk".

Innen megint bármi lehet. Hétfő este a Rádiónál is elég érdekes volt a hangulat, sok indulattal, hármas rendőrsorfallal diákok ellen. Most meg ez. Felesleges volt, de hát nyomás alatt lehet hibázni. Csak nem érdemes.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Nemcsak a miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek is sűrű hete volt. Most ne is menjünk bele ebbe a nemtandíj-mizériába, meg hogy a főnöke utasítására három nap alatt kell a nulláról vadiúj felsőoktatási koncepciót kreálnia. De hát közben Nemzeti Színház meg Magyar Művészeti Akadémia is akadt. Maradjunk most csak ezeknél.

A Nemzeti Színház igazgatói pályázatán a papírforma jött be. Lehet arról vitatkozni, hogy ki volt a jobb jelölt, nekem is van véleményem, de hát láthatóan nálunk ez a szokás, ez volt más színezetű kormányok alatt is: ha az állam adja a pénzt, ő mondja, hogy ki vezesse a színházat, amikor kitelt az előző igazgató megbízása. Az a mondás, hogy ez a többségi demokrácia: aki többséghez jut, kinevez, és ha a többségnek ez nem tetszik, majd leváltja, ha meg tetszik, akkor nem. Ebben nekem is, a kedves olvasónak is, meg Szörényi Leventének is egy szavazata van. A hogyan, persze felvet kérdéseket, de most hadd ne erről írjak.

Aztán itt ez a Magyar Művészeti Akadémia. Távol álljon tőlünk, hogy megmondjuk, ki mit tarthat művészetnek. Ha valaki felszögezi a Megváltót a Szentírásra és azt jó művészetnek tartja, nem szólunk bele - ha ettől minél többen elgondolkodnak a világról, annál jobb. Ott viszont kicsit bicsaklik a dolog, amikor egy, az alaptörvényben nevesített akadémia vezetője az ilyen beleszólást nemcsak megteszi, hanem ki is nyilatkoztatja, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere úgy működik, hogy aki nem működik együtt - értsd: állami művészeti intézmény vezetőjeként más a véleménye, mint neki - az repül.

Ha nem lenne az alaptörvényben említve az MMA, még erre is legyinthetnék: hogy mit gondol Fekete György úr a NER-ről, vagy akár a demokráciáról, hát akár a magánügye is lehetne. A gond az, hogy ha ott ül mellette Balog Zoltán miniszter úr, akkor bizony a kormány nevében mond erről ott helyben véleményt - meg adott emellett nem kevés beleszólást az állami kultúrügyek intézésébe, amivel tényleg kirúghatja az "együtt nem működőt". Egy hasonló esetben, ha egy német akadémia ülésén ilyesmire ragadtatná magát az elnök, egy CDU-párti miniszter valószínűleg ott helyben megmondaná, hogy nem ezt jelenti, és kikérné magának, esetleg utána rögtön el is hagyná a termet. Na jó, a németeknek nincs NER-jük, már majdnem hetven éve.

Ehhez képest Balog miniszter úr a kormány támogatásáról biztosította az MMA-t. Márpedig ezzel a kormány nem is közvetett, de explicit egyetértését fejezte ki: igen, egyetért az MMA elnökével; a NER azt jelenti: fagyit és galambot a címerre - ha nem nyalsz, repülsz. És itt kell visszakérdezni: hogy is van ezzel a demokráciával, amit a színház kapcsán emlegettünk?

(Tudtommal a képen látható címert a Fehéren-Feketén blog publikálta - ha nem ők az eredeti szerzők, kérem, írjátok meg!)

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

Az ember azt hinné, nem lehet fokozni. 2008-ban népszavaztat a Fidesz a tandíj ellen, most meg bevezetné... vagy bevezette volna... vagy nem is tudjuk szerdáig, hogy mit akarnak. Erre jön a minden- és közgépvédelmi szóvivő asszony, és teker akkorát a szélkakason, hogy az rögtön elfelejti a perdületmegmaradást meg a precessziót fordultában.

Azt mondja minden fideszesek Gabriellája, hogy

A Fidesz egyetért azzal, hogy ingyenes legyen a felsőoktatás azoknak, akik Magyarországon szeretnének dolgozni. Nagy várakozással tekintünk a szerdai kormányülés elé, ahol döntenek a részletekről. Addig is a Fidesz oktatási kabinetje minden támogatást kész megadni, hogy a diákok számára legjobb megoldás megszülessen. Az MSZP-t pedig felszólítjuk, hogy ne hergeljék a tanulni akaró, jó szándékú, jövőjükért aggódó diákokat.

Mivanmivanmivan? Tessék mondani, ezt akkor nem lehetett volna, amikor a Kedves Vezető még nem mondta meg, hogy mégse legyen tandíj? Múlt szerdán ez még ütött volna, így meg inkább stand up comedy, vagy inkább 1984:

Óceánia Keletázsia ellen visel háborút: Óceánia mindig is Keletázsia ellen viselt háborút.

Öt esztendő politikai irodalmának nagy része most tökéletesen elavult. Villámgyorsan helyesbíteni kell mindenféle tudósítást és feljegyzést, újságokat, könyveket, röpiratokat, filmeket, hanglemezeket és fényképeket. Noha semmiféle utasítást nem adtak ki, mindenki tudta, hogy az osztály vezetői azt szeretnék: egy hét múlva egyetlen célzás se maradjon sehol az Eurázsiával való háborúra vagy a Keletázsiával való szövetségre.

Nekem nem is az a fő kérdésem, hogy a múlt héten ennél kevesebb cinizmusért a hídra vonuló diákok ezt beveszik-e? Még csak nem is az, hogy mit csinált a Fidesz emlegetett "oktatási kabinetje" az elmúlt hónapokban, években? Hanem mit fognak szólni Orbán sajtóbeli szőcsövei, illetve a meggyőződéses fideszes kommenterek ezután? Ezt a dupla kanyart azért nehéz lehet elmagyarázni, elsősorban saját maguknak.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on, és oszd is meg a posztot: