Január 2-a, az érthető felháborodás az Alaptörvényre kihegyezett “operabál” kapcsán minden ellenzéki szervezetből automatikusan a "tüntessünk ellene" választ váltotta ki. De ki tüntessen, kivel, és főleg kivel nem? Ha Gyurcsánnyal tüntetsz, Szíjjártóért tüntetsz, írja Plankó Gergő az Indexen. Az LMP részt vesz, de nem szólal fel - határolódik el az ellenzéki párt a szocialistákkal és Gyucsánnyal való látványos összeborulástól. A DK vezetője, a volt miniszterelnök viszont facebookos blogján ostorozza a pártok feletti civil szervezés primátusát, a politikusok szerepvállalásának elmaradását. "Szeretném érteni, hogy Mesterházy és Schiffer miért nem látja, hogy mekkora erőt mutatna, ha valamennyi demokratikus ellenzéki párt és mozgalom együtt lép fel Orbán rendszerével szemben. Ezért nem értem, hogy miért akarnak a civilek mögött maradni?" - írja.

Értetlensége érthető, ámde sajnos a történet nem véletlen. "Ha a politikai funkciót ellátók teljes körűen elvesztik hitelüket, akkor megsemmisülhet a hivatás, melynek dolga a demokratikus népakarat felhatalmazásával keresni és építeni a közjót" - írja, és igaza van, viszont jelenleg épp ő az egyik, aki egy sikeres karaktergyilkosság után majdnem teljesen elvesztette a hitelét, az MSZP-vel együtt. A Fidesz most teszi ugyanezt. Lehet ezt szeretni vagy nem, lehet arról tűnődni, hogy mindez megérdemelten történt-e. A közvéleménykutatások viszont azt mutatják, hogy miközben a Fidesz egyre kevésbé kell a népnek, van egy markáns, 1,5-2 milliós tömeg, amely sem az MSZP-re sem a DK-ra nem szavazna (ha már itt tartunk: láthatóan az LMP-re sem).

E tömeg megnyerése a kulcskérdés Orbán megbuktatásához. És ha a fenti pártok külön-külön nem elég vonzóak a számukra, akkor bizony valós a veszély, hogy közösen fellépés esetén ők a 3 párt közül a legrosszabbul csengő név vagy vezető miatt a többire is legyintenek. A Szolidaritás pillanatnyilag fontos küldetése épp "ernyőt tartani" az egymással nem igazán kompatibilis, de Orbán ellen politizáló pártok fölé.

Véd- és dacszövetség: láthatóan idáig lehet 2011/12 fordulóján eljutni. Igen ám, de merre tovább?

Említettem, hogy a közvéleménykutatások másfél-kétmillió minden párttól elforduló szavazót, "politikai árvát" mutatnak. Egy részük valószínűleg a köz- és médiahangulat miatti rejtőzködő szavazó, de a nagy rész nem az. Véleményem szerint viszont nem, vagy messze nem pusztán a Gyurcsány Ferenc által említett "mindenki hiteltelen, mindenki ciki" civil hangulat miatt, hanem egy nagyon is nyilvánvaló okból. Van egy fontos szempont, ami most minden parlamenti pártban, a DK-t is ideértve, közös. Valamennyien szocialista vagy szocialisztikus programot hirdetnek, vagy ha kormányon lévén ennek ellenkezőjét hirdetik is, tetteikben mégis ezt követik.

Valamennyi parlamenti párt az inaktívak szavazatait célozza meg. Külön-külön ez persze érthető, hisz ki akarna kétmillió potenciális ellenszavazót teremteni azzal hogy kimondja: már ma is fenntarthatatlan az öregségi nyugdíjak rendszere, a szociális rendszer. Ámde így a kb. 4,5 millió inaktív szavazóra hajt minden működő párt (és láthatóan erre tájékozódik a 4K is) miközben az aktívak meg ott maradnak árván. Az inaktív tábor hiába nagyobb, ha mindenki rájuk hajt - amíg a többieket vagy egy vagy két szereplő célozná meg (ismétlem: ma egy sincs!) azért az már távolról sem esélytelen próbálkozás.

Írták már mások is: nincs hazánkban valódi konzervatív párt. A maiak közül talán az LMP lehetne leginkább ez, de ők sem akarják. Úgyhogy addig is, amíg valaki rájön a lehetőségre, marad a Szolidaritás ernyője, és annak a reménye, hogy Orbán akkora böszmeségeket csinál, hogy a politikai árvák hajlandók lesznek idővel elfogadni ezt a franchise-t. Nevezzük funkcionális Olajfának, még ha Schiffernek ez nem tetszik is. De látni kell, hogy mint írtam, ez nem egy stabil bázis így. Olaszországban sem volt az.