A KARD a Facebook-on

Őket ajánljuk

Hírfolyam

Friss topikok

Elérhetőség

A KARD blog

e-mail: kard.blog@gmail.com

Facebook: A KARD

Twitter: @KARD_blog

A magyar Olajfa vége?

2012.09.21. 11:30 timargabor

Nem mintha lett volna, de az elmúlt napok fejleményei eldönteni látszanak: nem lesz klasszikus értelemben vett össz-baloldali összefogás Orbán ellen. Az MSZP nyilvánosságra került stratégiai számvetése eleve a Fidesz-MSZP kétosztatú politika fenntartását jelölte meg célként, ez viszont a lehetséges partnerek többsége számára elfogadhatlan és vállalhatatlan. Nem mellékesen elég sok választó van úgy vele, hogy Orbánt nem, de azért a szocikat sem.

Eztán a Szolidaritás a bejárotottnak tekintett október 23-i délutáni ellenzéki tüntetés mellé alternatív felvonulást hirdetett az Operához. Klasszikus rászervezés, nyilvánvaló elkülönülési szándékkal. A szocialisták és a DK mintha a Szoli felé hajlana ebben. Ez, ha tényleg így van, rendesen letisztázza a képet: van a Fidesz és támogatóik, van a Szolidaritás-MSZP-DK csoport, lényegében a klasszikus baloldal, és a harmadik csoport (nevezzük Millásoknak, talán az LMP-vel), akiknek egyik sem jön be. Akiknek konkrétan az ő váltógazdálkodásuk eredményeivel van bajuk.

A fenti két dolog után a szoci táborból küldött fogjunkmárösszepatásorbánellen üzenetek őszinteségét és relevanciáját a nullához közelítőnek vehetjük.

Ebben a felállásban különös jelentősége van a Milla-tüntetés üzenetének és szónokainak. Már tavasszal megírtuk, hogy a politika tagadása itt már kevés, politikusokat kell állítani, programot kell hirdetni. Utóbbit már meg is ígérték. Ha ennek olyan személyiségek adnak majd hangot, akikért és mondandójukért magukért is odamennénk, az nagyon érdekes fejlemény lehet. Említettünk itt a blogon olyanokat, akikért bizony akár. Sok múlik rajtuk, a szervezőkön, és az értük-velük összefogó politikai csoportokon. A politikai árvák nevében hadd reménykedjem ebben.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

144 komment · 3 trackback

Címkék: tüntetés milla szolidaritás magyar ellenzék

Meddig élhetnek a szent tehenek?

2012.09.19. 17:44 timargabor

A Fidesz és az MSZP társadalmi újraelosztást érintő elképzelései ismeretében, nehezítve mindezt az utóbbi párt minap nyilvánosságra került szavazatmaximáló stratégiájával is, súlyosan felmerül a kérdés: mik közül is lehet választani? A kérdésfeltevést itt egy kicsit szűkítem: mit is kínál a "két nagy" (na jó, a nagy, meg a most nem annyira nagy) nyugdíjügyben?

Hallgassuk meg először Orbán Viktort, mit mondott augusztusban a nagyköveti tájékoztatón:

Bármit súg is a megszorításpárti IMF, nem csökkenhet tovább a nyugdíjak reálértéke, ugyanis ha létbizonytalanság fenyegeti az időseket, az aláássa a demokráciát.

És mit licitál erre a kihívó?

Semmilyen olyan lépés nem támogatható, s főleg nem kezdeményezhető, ami a nyugdíjasokat a legkisebb mértékben is hátrányosan érintené. Az MSZP-nek meg kell őriznie azt a képét, hogy a pártok közül legjobban védi a nyugdíjasok érdekét, mert semmilyen más szavazói csoport nem ennyire fontos a párt számára.

Értem én mind a kettőt. Több helyen nálam sokkal jobban leírták már, hogy a nyugdíjasok nagy és aktív szavazói kört jelentenek, így egy, a saját "politikai oldalát" összefogni kívánó néppárt sem engedheti meg magának, hogy tengelyt akasszon velük. Orbán jól emlékezhet 2002-re, meg az MSZP 19 ezer forintos csekkjére. Az a spekuláció is jogos, hogy ha elvész a létbiztonságuk, akkor könnyebben szavazhatnak a szélsőségekre, de ennél is egyszerűbb belátni, hogy ha mindkét, értük egymás ellen versengő párt mindent megígér nekik, és az egyik visszalép, akkor a másik viszi a talont.

Ami miatt ezt feszegetem, az a gond viszont nem 2014-ig tart, sőt valószínűleg akkor fog kezdődni. Gyakorlatilag már jó ideje az inaktívak juttatásainak fenntartása (illetve 2010 óta még a felsőbb jövedelmi sávokban történt SZJA-csökkentés) viszi el a hiányt annyira, hogy pótlása csak olyan módon, eszközökkel lehetséges, amelyek miatt idén már recesszióba kerültünk - térségünkben szinte egyetlenként, tehát ez most nem fogható a külső körülményekre. A csökkenő nemzeti összjövedelem mellett az inaktívak juttatásainak fenntartása egyre nehezebb - amíg egyáltalán lehetséges.

Félre ne értsen senki: nem kívánom idős és/vagy bármilyen okból eltartott honfitársaink éhhalálát vagy nyomorát. Sőt, épp azt szeretném elkerülni, hogy a "szenttehén-probléma" miatt rögzülő gazdaságpolitika ezt hozza rájuk és mindenkire.

Ebben az összefüggésben viszont különösen aggasztónak tartom az MSZP munkaanyagának azt a kitételét, hogy ők a kétpólusú politikai váltógazdaságban érdekeltek, és ezt kell fenntartaniuk (szvsz tisztán kétpólusú politikai rendszerben nem fognak nyerni, de ez egy másik téma). Magyarul abban érdekeltek, hogy más gazdaságpolitikai program meg se jelenjen.

És kire szavazzon az, aki szerint a társadalmi újraelosztás mértéke túl magas hazánkban?

TothLali kommentje szerint: Röviden: kire szavazzon egy magyar CDU-szavazó? Mármint: EU-párti, atlanti-párti, versenypárti, kisebb állam (kisebb állami elosztás) párti.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

440 komment · 5 trackback

Címkék: újraelosztás kétpólusú rendszer bal jobb

Szoci stratégia: de ki fog itt gólt lőni?

2012.09.17. 18:51 timargabor

A Fent és Lent blog jót gurított: nyilvánosságra hozták az MSZP 2012-2014-es választási stratégiáját, pontosabban a szocialisták politikai önpozicionálását elemző tanulmányt. Érdekes az egész, és érdekes minden olyan pont, amelyet a FentÉsLent kiemel, de a mostani posztban hadd koncentráljunk kettőre: hogyan képzelik a szocialisták viszonyukat progresszióhoz és populizmushoz, illetve hová pozícionálnák magukat a hazai pártrendszerben. És hát a lényeg, hogy mi, illetve ki lesz ebből 2014-ben?

Az MSZP hosszú-hosszú ideig úgy szerette magát meghatározni, mint az európai haladás, a "progresszió" (itt kérek elnézést a ProgBlogtól, nincs közük a szocikhoz - sem) hazai letéteményesét, amely a széljobbal is kokettáló, mucsai Fidesz, meg populista Orbán ellen küzd. Na, ezzel most elkezdenek leszámolni. "Az MSZP-nek újra kell definiálnia viszonyát  a megszorításokhoz és a populizmushoz. Pusztán azért, mert egy ígéret népszerű, az MSZP-nek nem kell elleneznie", meg "semmilyen olyan lépés nem támogatható, s főleg nem kezdeményezhető, ami a nyugdíjasokat a legkisebb mértékben is hátrányosan érintené" és "az  MSZP nem állhat elő semmilyen megszorító programmal" Láttunk olyan pártot, amely a legdurvább megszorításait is ezzel próbálja eladni mostanában? Szép kis műsor lesz, amikor ők ezen a pályán fognak versenyezni.

"Az MSZP számára minél inkább kétosztatú a politikai verseny, annál jobb. A választók továbbra is képesek és hajlandók Fidesz-MSZP versenyben gondolkodni" - ebből, ahogy a FentÉsLent is írja, az következik, hogy a Jobbik akármilyen vad dolgára sem szabad reagálni. Nincs kényelmes antifasiszta attitűd, erre a pályára akkor sem szabad többé rámenni, ha a tagság szereti és bármikor utcára is megy érte, hiszen nem a Jobbik az ellenfél hanem a Fidesz. Az LMP-ről meg éppenséggel tudomást sem szabad venni. Persze ezt meg kéne mondani a baráti blogoknak is, hogy a Marcia su Veszprém nem téma, nem is kell azzá tenni.

A kérdés ezek után, hogy ki is lesz az MSZP arca - pláne győzelemre akár halványan is esélyes arca - 2014-ben? Mesterházy? Ugyan kérem, ő olyan színtelen-szagtalan, hogy az már fáj. Ki jut még az emberek eszébe a szocikról? Lendvai, Kiss Péter, Szekeres - ők a stabil emberek, már vagy 15 éve, és? Szanyi kapitány passzolna is az új, populista stílushoz. Ez lenne a nyerő csapat?

Na, azért kérdezem ezt, mert eléggé elterjedt azért az a verzió is, hogy Bajnai - akit valószínűleg többen el tudnának képzelni kihívóként mint Mesterházyt - a szocialista párt infrastruktúráján jöhetne vissza a jelöltségbe. Nem tudom, hogy ezt ő eddig vállalta volna-e, de ha az MSZP Bajnai stílusa ellenében határozza meg magát - és a mostani tervezet pont erről szól! - akkor ez egyik fél részéről sem fog menni.

Mi meg, a politikai árvák, keresgélhetjük tovább azt a jelöltet, csapatot, amely az aktívak, az adófizetők és a vállalkozók érdekeit képviseli a parlamentben - az, hogy ez nem a szocik lesznek, eddig sem volt kérdés, Bajnai azért egy kicsit igen.

Vagy meg kell csinálnunk.

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

46 komment · 4 trackback

Címkék: mszp bajnai gordon Mesterházy Attila magyar ellenzék bal jobb

A kontrollcsoport mi vagyunk

2012.09.16. 22:18 timargabor

Sajnos már nem emlékszem a forrásra, linket sem tudok adni, így lehet, hogy városi legenda, de hihető: egy amerikai elnököt megkérdeztek, kiknek van a legnagyobb hatalmuk az Államokban? A válasz ez volt: a közvéleménykutatók által kiválasztott kontrollcsoportnak, akiken szondázzák a választói véleményt. Nem róluk lesz tehát szó, viszont tippelhetünk a kormánypárt legutóbbi korrekciójának okairól: mégis tárgyalják, méghozzá érdemben a családon belüli erőszakról kérdését a Parlamentben.

A sztori nem túl bonyolult, ámde tanulságos. 106 ezer aláírással népi kezdeményezés érkezett az Országgyűléshez az említett kérdés megtárgyalására. A Ház illetékes bizottsága aztán már az éjszakába hajló órákra tűzte ki a napirend szerinti tárgyalást, amelyen talán másfél tucat képviselő volt jelen. Könnyen lehet, hogy a világon semmi nem történt volna, ha a fideszes Varga Istvánnak nem száll el az agya, és nem mond olyanokat, amiből instant mém születik: "szültél ma már?". Ez viszont már átvitte a nyilvánosság közönyének falát, ráadásul leginkább a hölgyek körében. A kezdeti hírek szerint a fideszes hölgyek kiálltak Varga mellett, majd a párt elhatárolódott nevezett képviselőjétől. Végül, a hét végén már az volt a hír, hogy a kormánypárt az élére áll a kezdeményezésnek, és lesz BTK-módosítás.

Az ok meglehetősen prózai: vannak annyira profik, hogy szondázzák a közvéleményt, és ne csak a saját környezetük véleménye alapján döntsenek - persze az adott esetben ez is ütősebb lehetett a szokásosnál. Egyszerűen nem mérték fel elsőre a probléma tényleges társadalmi súlyát, aztán a hét közepére a kontrollcsoport dobhatott egy 80% körüli elutasítást - ebbe pedig senkinek nem szabad beleállni. Pont ugyanúgy, hogy Schmitt Pál nemlemondásába sem lehetett. 3 nap alatt ott is megvolt a hátraarc.

A Fidesz és a kezdeményezők szempontjából ez a végeredmény egy majdnem win-win szituáció. A kezdeményezők elérik céljukat, lesz ilyen törvény, a kormánypárt pedig megpróbálhatja feledtetni, hogy képviselője milyen otromba szöveggel állt elő zsigerből múlt hétfő éjjel. Azt azért tippelném, hogy a párt közhangulata valószínűleg továbbra is Varga és mondandója mellett áll (ha ez megváltozott, annak meg csak örülhetünk) - ahogy feltehetően még mindig sajnálják kicsit Schmittet is, még ha Áder meglepően jó korrekciónak bizonyult is eddig.

Ja igen: mondhatja bárki, hogy a Fidesz "meghátrált", meg "180 fokos fordulatot hajtott végre" az ügyben, de ennek nem szabad bedőlni. Ha egy párt felismeri, hogy a tömeghangulat ellen megy, és ennek megfelelően korrigál, akkor az éppen a normális működés jeleit mutatja. Az pedig minket, a "kontrollcsoportot" minősít, hogy Schmitt és a családon belüli erőszak ügyében láthatóan elterelhetetlen és határozott a véleményünk, Közgép-ügyben meg nem. Meg persze az is lehet, hogy ott is megvan a 80%, de abban az ügyben nincs hátraarc. De hát ugye ezért fogom megkapni a kommenterektől, hogy Fletót várom vissza, pedig hát Isten őrizz.

Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

71 komment · 3 trackback

Címkék: fidesz közvélemény-kutatás családon belüli erőszak magyar demokrácia

Török áfium ellen való orvosság

2012.09.13. 16:50 Carnivore

Egyeseknek nagyon fáj mostanában, hogy Török Gábor politológus elemzéseiben rendkívüli késztetést érez az ellensúlyozgatás művészetének bemutatására. Hadd tegye. Miért fáj az bárkinek is, hogy nem anyázza le a Kormányt a hazug IMF-levél ügyében? Miért beszél mellé akkor, amikor megpróbálja kitalálni, milyen motívumok sarkalhatták Orbánt e kommunikációs trükk bevetésére? Nem ez a munkája?

Figyelemelterelésről, gumicsontokról, elhallgatásokról, közvélemény számára történő előkészítésről („elő-emésztésről”), tompítási technikákról magam is írtam már e blog hasábjain – nem köveztek meg érte. Török Gábort miért kellene? Ugyanezekről beszélt. E megnyilvánulások azt a célt szolgálják, hogy segítsék a gondolkodó közönséget átlátni a szitán. A politikusok mindig készételt szolgálnak fel - az elemzők dolga a belsőségek kibontása. Ők a mi boncnokaink. Persze, más és más technikát alkalmaznak. Na és? Mindenki keresse meg a számára legjobban tetsző politológust.

Semmi nem bizonyítja, hogy Török Gábor össze akarna kacsintgatni a miniszterelnökkel – mint tették/teszik azt (ex-, és mostani) kollégái. Mert még ha egy csónakban eveznének is, Török még mindig csak az egyik lapátot fogja, a másikkal - legalábbis egyelőre - nem bajlódik. Ellentétben Giró-Szásszal, Kuminnal, Stumpffal, akik oly lelkesen eveztek már két esztendeje is, hogy mindannyian tudtuk róluk: előbb-utóbb ott fognak majd felmosni a Kapitány fedélzetén. (S lőn. De nézzék, hová tud süllyedni egy ilyen szép hajó!) Török mellettük ügyetlennek, esetlennek - mások számára persze ugyanolyan aljasnak - tűnik. Számomra sunyinak, helyezkedőnek semmiképpen. (Pedig nekem is volt egy-két „baráti szavam” az aszófői Sólyom-beszéd prezentálása kapcsán.)

egyensulyozas.jpg

Ez a történet valójában nem róla szól, hanem a Kormánnyal szemben álló tábor egy részének attitűdjéről. Nyilván még mindig sokan haragszanak azokra, akik valamilyen formában hozzátettek ehhez a kétharmadhoz (a hangsúly az "ehhez"-en van!!!). Nyilván sokan érzik úgy még mindig, hogy „innen a törökök, onnan a farkasok”. Nyilván gyanakvással fogadják azokat a hümmögőket (így Török Gábort is), akik nem torkuk szakadtából üvöltik a Kormánynak, hogy "elég!". Haragjuk, dühük érthető, azonban e ponton a tisztesség úgy kívánja, hogy különbséget tegyünk felelősség és felelősség között - főként a mértéket tekintve. Mert ezért a kétharmadért igazából mi felelünk. Mi húztuk be nekik az X-et - vagy épp mi maradtunk otthon, amikor menni kellett volna. És miattunk olyanok ők, amilyenek. Mert „minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel” (Széchenyi István).

Ami pedig a haragot illeti, jól vigyázzunk! Éppen ennek kijátszására játszik Gyurcsány is, amikor újra és újra meglebegteti: „na, vajon ki szivárogtatta ki az őszödi beszédet?”. Mondhatná így is: „na, ki bántott engemet?” Ha valaki, hát ő pontosan tudja, milyen sokan élnek ebben az országban, akik lelkükben bosszút esküdtek az őszödi árulók ellen - s akiket a másodperc töredéke alatt egységbe lehet ugrasztani egyetlen provokatív kérdéssel. (S még mondják, hogy Gyurcsány ostoba!)

A Török Gábor elleni támadás tehát egy megkeseredett leszámolási kísérlet kezdete (csak szellemi értelemben, nyugalom!). Haragosai meg vannak győződve arról, hogy "nincs semmi rosszabb a töröknél és a tatárnál". Pedig bizony van. Ha például csillapíthatatlan dühük miatt lassan ugyanazon szellemi nívót kezdik képviselni, mint azok, akikre valójában haragudniuk kellene. Ha egy lapon lehet említeni őket azokkal, akik nem csináltak mást ez elmúlt évtizedben, mint átkot szórtak a velük egyet nem értőkre (másként gondolkodókra); akik lezüllesztették a magyar társadalom közéleti szellemiségét; akik akkori fröcsögésük „szellemi” sikerének – amelyet pusztán saját nívótlan közönségük körében értek el - "úgy örültek, mintha lefejeztek volna egy törököt". Akkor van baj. Mert akkor már nincs különbség - és nincs alternatíva sem. Akkor pedig "legyek inkább török elnyomás alatt"!


Másképp, törökösebben - óvatosan ellensúlyozgatva:

Török Gábor Kormányhoz való viszonyulásáról egyrészt nem mondhatjuk, hogy "eldicséri azt, mint török a lova farkát"; másrészt viszont azt sem, hogy "úgy bánik vele, mint török a rabjával". Talán dühítő, hogy a Kormányt "nem kergeti a török" és "nem száll fejére a török átka". És néha magam sem értem, Gábor "törökül beszél-e, vagy tatárul"? Azt azonban nem érzem vele kapcsolatban, hogy "törököt fogott, de az nem ereszt". Szerintem Giró-Szász, Stumpf és Kumin van/lesz inkább kiszolgáltatva ennek a helyzetnek. Egy dologban vagyok biztos: nem Gáboré az "a török torok, ami sok kárt tett az országban". Ez elég jó „dekázásnak”? (ahogy Chigavera mondja)

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

289 komment · 2 trackback

Címkék: véleményszabadság magyar demokrácia

Az asszony verve jó, hejhó!

2012.09.11. 09:51 Carnivore

Még hogy nem lehet szembehugyozni a széllel? Ugyan már! Csak hajnalban kell csinálni, amikor mások alszanak: így a pisifolt a nadrágon megszárad reggelre. Na, ezt csinálták a mi honatyáink is tegnap/ma. Hajnali gusztustalankodás.

A „Tisztelt” Háznak sikerült ismét alulmúlnia magát. Tekintélye immár totális nulla, intellektusa a pince padlóját nyaldossa, empátiája elpárolgott. Mert az aztán nagyon fontos, hogyan büszkélkedik Orbán saját kormányzásáról, meg hogy éhes-e Gyurcsány a Kossuth téren. Az, hogy a családon belüli erőszak legyen végre úgy büntethető, hogy annak elrettentő hatása is legyen a suttyóra, az nem menő. Az nem érdekes, az le van szarva. Majd éjfél után adásba kerül, amikor már lement a Himnusz.

eroszak-csaladon belul.jpg

Azon merengek, vajon milyen kérdések fogalmazódhattak meg azon képviselő hölgyek/urak fejében, akik éjjel bent ültek az ülésteremben (mind a 18-an, ÁFA-val). Jó, nyilván nem érdekelte mindegyiküket a téma, de hát miért is érdekelte volna? Hiszen ez csak egy buta népi kezdeményezés volt.

Kit érdekel az egész? Azt a potom 106 ezer embert, aki aláírta az ívet? Na jó, meg még néhány felnőtt hozzátartozót, pár ezer gyereket, egy-két feminista hajlamú férfit (vagy mit?). 

Miért érdekelne ez bárkit is? Tavaly is csak 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében Magyarországon. Ennyi szavazóval kevesebb, na bumm. (Úgyse tudtak volna elmenni az urnáig. Gyerekek meg nem szavazhatnak.)

Miért probléma ez? Hiszen ennek népi hagyományai vannak! És ha az araboknak lehet, akkor nekünk miért nem? Különben meg el lehet válni, igaz? (Az elvált nők közel 70%-a bántalmazó kapcsolatból menekül. Semmi gáz.)

Ja, és magánügy: a rendőrség ne jöjjön már be a hálószobámba! Én se futkosok betörők után!

Amúgy meg mindenki csinálja: most olvastam, hogy „az orvosok, a bírók és a politikusok is verik a feleségüket”. Milyen megnyugtató. Ez aztán a Nemzeti Együttműködés.

És mi ez a baromság, hogy a társadalom „ne tekintse a családon belül elkövetett erőszakot az idegenekkel szembeni bűncselekményekkel egyenrangú jogsértésnek”? Hölgyeim! E-gyen-ran-gú-ság! Önök egyenrangúan agyon lesznek verve! Ez a helyzet!

„Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta a népi kezdeményezést. Arra is nemet mondtak a kormánypárti képviselők, hogy Halász Pálma (a kezdeményező civil) e késői órában felszólalhasson a parlamentben.” – írja a hír24. Na ugye! A szakértőkre kell bízni az ügyet: mert a jogász lányok-fiúk aztán tudják, hogy mi fontos és mi nem az. Hiszen már Varga István (Fidesz) is megmondta, hogy „a Btk. jelenleg is bünteti a családon belüli erőszakot” – és hozzátette, hogy „a nők legfontosabb dolga a gyereknevelés”. Nem értik? Fogják be a pofájukat és húzzanak vissza a fakanál mögé!

Na, hát nagyjából a fenti „elveket” képviselték tegnap/ma a „Tisztelt” Házban. Az okosok. A szakik. Csak hogy tudják.

Szép volt, fiúk!

Magyarország Alaptörvénye (részlet)
(2011. április 25.)

Nemzeti hitvallás

"Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet."


L) cikk

"(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza."

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

484 komment · 5 trackback

Címkék: parlament családon belüli erőszak magyar demokrácia

Mondjál kevesebbet!

2012.09.05. 21:36 Carnivore

Németh Zsolt külügyi államtitkár úr, tetszett volna kevesebbet mondani! Tetszett volna hallgatni Hajdu János harcostársra, a TEK főigazgatójára (aki egy augusztus 28-i sajtótájékoztató kellős közepén próbálta odasúgni a kiszabadított magyar túsznak, hogy nyilatkozzon rövidebben, mert akkor „nem tudnak belé kötni”)! Kár, hogy nem a TEK-vezér a kommunikációs igazgatójuk.

Németh Zsoltnak – akit igencsak magára hagyhattak ebben az azeri baltás ügyben – sikerült 24 óra alatt olyan ellentmondásba kerülnie saját nyilatkozataival, mint mostanában senkinek. (Szerintem maga sem vette észre – és láthatóan a sajtó nagy része sem, kivéve Obersovszky Pétert – lásd később.) Persze, meg lehet érteni a zavarodottságot, de akkor minek nyilatkozni? Vagy miért nem gyakorolta be előre? Szeptember 4-én még azzal védte a mundér becsületét, hogy „az azeriek megtévesztették Magyarországot”, másnap reggel viszont már arra ébredhetett az ország, hogy a Kormány „minden lehetséges forgatókönyvet felvázolt”, mielőtt súlyos döntését meghozta: az m1 Ma reggel című műsorában (szeptember 5.) az államtitkár szinte rögtön így nyitott: „Tisztában voltunk azzal, hogy itt az elnöki kegyelem a nemzetközi jog szabályai szerint lehetséges…” Akkor most mégis tudták? Vagy tudták, csak nem sejtették?

A hirtelen jött megvilágosodás láthatóan Obersovszky riporter urat (a nemzet Schmitt Pál-szakértőjét) is meglephette, aki próbált is hebegve-habogva továbblépni a kérdésben és rögtön arról kezdett el beszélni (az államtitkár helyett!!!): nem biztos, hogy van alapja a kritikáknak, mert hát „nagyon necces helyzet, ami ott van…borzalmas állapotok vannak a térségben…” stb. stb. – legendás jóindulatát és empátiáját ismerve, valószínűleg most is azért, hogy mentse a menthetetlent. Hiába. Ugyanis a helyzet nem ott necces, hanem itt. Az azeriek és az örmények pontosan tudják magukról régóta, hol is/hogy is állnak ebben a kérdésben. Mi vagyunk azok, akik bizonytalankodunk. Mi vagyunk azok, akik rögtön gyanakodni kezdtünk a Kormányra, a szándékaira.

Már önmagában is ellentmondásos helyzet, hogy Németh Zsolték szerint az azeri ügyben „nem volt rossz szándék Magyarország részéről” ( - tehát nem volt biznisz), ugyanakkor „nem is történt szakmai hiba”. Akkor most mi történt, kérdem én?

Harmadik lehetőség? Rendben, nézzük ezt is: jó szándékkal mérlegeltek, de tudták, hogy benne van a pakliban az azeriek „félrelépése” – viszont nem tartották jelentősnek magát az ügyet, pontosabban annak következményét. Tulajdonképpen erre utalt Orbán Viktor is szeptember 3-án, amikor így próbálta csillapítani a kedélyeket: „Magyarország képes arra, hogy minden kérdést a saját súlyának megfelelően kezeljen”. Németh Zsolt azonban két nappal később erre is határozottan rácáfolt. Az Obersovszky-interjú kétharmadánál például úgy belendült, hogy már-már kikelve magából, felháborodását fejezte ki az üggyel kapcsolatban: „Ez az egész problematika nincsen kellőképpen komolyan véve!...”

paradox-copy-294x300.jpg

Ajjaj. Most van igazán baj. A Kormánynak ugyanis döntenie kell sorsáról, saját imázsáról: a dilettáns vagy az embertelen jelzővel illessék? A jobboldal nyilván az előbbiben, míg a baloldal az utóbbiban alkudna meg. A miniszterelnök azonban láthatóan egyikben sem (így marad a szokásos kettős beszéd alkalmazása - lásd pl. IMF-tárgyalás). Csakhogy sajátjait így megint nagyon nehéz helyzetbe hozza (annyi kínt kellett már átélniük Matolcsy és Schmitt „bevédése” miatt is) és így ez az ügy is gördül tovább, a többivel együtt (pláne, ha nem menesztenek majd valakit – a nép ugye, "vért kíván" ilyenkor).

A makacsságnak meg lesz az eredménye: így születnek majd újabb és újabb összeesküvés-elméletek, amik hamar tovaterjednek– s így lehet majd szépen muníciót adni az ellenzék kezébe. Orbán Viktor talán nem hiszi el, pedig az a helyzet, hogy ezt a balhét 2014-ben simán be lehet majd dobni a választási kampányba – és igen, ugyanolyan nagyot fog ütni, mint most. „Viktor, az emberkereskedő.” Hogy hangzik?

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

114 komment · 4 trackback

Címkék: magyar diplomácia baltás gyilkos nemzetközi botrány

Civilization, avagy játszani meg kell tanulni

2012.09.04. 12:19 timargabor

Az elmúlt napok magyar-azeri-örmény fejleményei, és különösen a legfrissebb azeri bejelentés kapcsán azt kérném: mondjátok el, hogy miért nem az az eseménysor történt itt meg, ami a legvalószínűbb, és amit itt leírok:

  1. Azerbajdzsán és Magyarország – hosszas puhatolózások és megkeresések után – megállapodott, hogy kiátadjuk a baltás gyilkost. A hivatalos megállapodás szerint ő változatlan formában folytatja odahaza a büntetését, de a két fél, hallgatólagosan vagy nem, de egyetért, hogy valamikor a jövőben, fű alatt kiengedik.
  2. Ezért a gesztusért az azeriek felajánlanak valamit: pénzt, kötvényjegyzést, gazdasági lehetőségeket, megrendelést, MOL-koncessziót.
  3. Az azeriek már akkor, amikor ebben megállapodnak, tudják, hogy a kiadatáson kívül semmi nem fog megtörténni: elnöki kegyelemmel azonnal elengedik a fickót. Egyrészt azért, mert megtehetik, mert ez a vezetőjüknek politikai hasznot hoz (és jó félázsiai szokás szerint más nem számít), másrészt meg mert ez ad lehetőséget majd kibújni a pénzügyi kötelezettségek alól. Ha az elengedés nem lenne elég, még rá is provokálnak: előléptetés, ingyen lakás, visszamenőleges zsold, nemzeti hős.
  4. Amikor azonnal eleresztik a baltást, a nemzetközi közvélemény (és itt főleg az USA és az EU számít) elkezdi nyomni Magyarországot, hogy mi volt ez? Ez pár nap alatt még akkor is feszültséget visz hazánk és Azerbajdzsán közé, ha nagyon igyekszünk ezt elkerülni. Mi mondjuk, hogy nem volt megállapodás, ők hogy igen. Nyilvánosságra hozzuk a faxukat. Finoman, de elítéljük őket, hogy így egy pillanat alatt elengedték.
  5. Azerbajdzsán közli, hogy nincs pénz, nem is volt róla szó. Próbáljuk meg az ellenkezőjét mondani, az is nekünk rossz.

Én legalább két dolgot nem értek. Az egyik, hogy a külügyi think tankben (ha ugyan ott dőlt ez el) soha senki nem játszott Civilization-t, Diplomacy-t, Rizikót, meg hasonló stratégiai és társasjátékokat? Na nem azért, mert ez elég lenne a diplomáciai finomságokhoz, de azért az alapokat meg lehet tanulni: az erősebb kutya génjei öröklődnek – vagyis célszerű, ha olyan pozícióba lavírozunk, ahol legalábbis esélyes, hogy az adott helyzetben mi legyünk azok. Meg hát, hogy addig vagy tárgyalási pozícióban, amíg van valami adu, a másik számára is fontos dolog a kezedben. A diplomácia aztán ezt fordítja le kulturált és illendő nyelvre. És azt is meg lehet tanulni, hogy olyan lépést válassz, amely után a legtöbb lépéslehetőséged lesz (ez bizonytalan helyzetben általában jó stratégia).

A másik, hogy ki is a külügyminiszter? (Létezik-e a fent említett think tank?) Mert az ügyben Martonyi urat nem annyira látni, egyre többször tűnik fel viszont Szijjártó Péter, a Miniszterelnöki Hivatal külügyese, akinek profi külügyi előélete, hát mondjuk úgy, elmarad a hivatásos diplomatáké mögött.

És ha már szóba került a Civilization játék, még egy dolog, amit abból meg lehet tanulni. Ha két szomszédos ország rosszban van, és az egyik tartósan jobban teljesít gazdaságilag a másiknál, akkor nagyjából csak idő kérdése, hogy mikor fog háborúval próbálkozni. A többségében örmények lakta Hegyi Karabah, amely a szovjet időken Azerbajdzsán része volt, 1994 óta de facto örmény fennhatóság, azeri interpretáció szerint: megszállás alatt áll. Célpont is van tehát az azeri olajjövedelmek kevésbé békés elköltéséhez. A kérdés már csak az, hogy elég veszélyesnek tartják-e az örmény hadsereget az olaj-infrastruktúra, és ezzel a jövedelemtermelés komolyabb kikapcsolására, illetve az, hogy ez pillanatnyilag számít-e nekik valamit? Az örmények ezt pontosan tudhatják: nem miattunk rendeltek el harckészültséget a baltás gyilkos elengedése után.

És nagyon nem lenne jó, ha az esetleges következő háborús felvonáshoz nekünk is – akár áttételes – közünk lenne.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

108 komment · 5 trackback

Címkék: Azerbajdzsán Örményország nemzetközi botrány

Baltás

2012.09.03. 09:42 outisz

Minden tiszteletem Orbán Viktor miniszterelnökúré, kérem szépen, végre szintet lépett az ország. Látjátok hazaáruló és egyéb nemzetietlen feleim, ilyen az, mikor a magyar kormány - végre - dolgozni kezd. Úgy tűnik sikerült elpasszolnunk pár kiló államkötvényt, és újabb hónapokig bohóckodhatunk az imf-fel. (Tenkes kapitány forogna a sirjában, de az egy másik történet.)

Merthogy semmi másról nincs szó, mint az unortodox gazdaságpolitika globálissá tételéről. Itt az unortodox diplomácia. A vicc az egészben, hogy a viktorék fullkontakt propagandaháborúja a fidesz kormányzás ezeréves sikereiről olyan hatékony, hogy már ők is elhitték. (Szent István mondott valami olyasmit, hogy az egynyelvű ország gyenge. Lehet nem igy gondolta, de igaza lett.) Elhitték azt, hogy a világ tényleg Felcsút körül forog, és Galileo Galilei, prefülkeforradalmi bérblogger csak ködösitett a Nappal kapcsolatban. Hogyan jutottunk idáig? Kérem alássan, mi tehetünk róla. Én is, te is, akármelyik kedves olvasó, aki pár éve puffog a monitor előtt, vagy puffogott már 2006-ban is.

És mást nem csinál.

Viktorék évek óta tömik belénk a fekáliát, csak arra figyelnek, hogy két kanálnál sose kapjunk többet egyszerre. Mi meg arra nem figyelünk, hogy a két kanál ugyan mindig csak kettő, de a kanál egyre nagyobb. Volt itt forradalom a nyugdíj-mizériánál? Nem volt. Alaptörvény? Köszönjük finom volt, még mindig szaros a szánk egy kicsit. Költségvetés? Pillanatok alatt rendeleti úton elfogadott törvények? Ja, az LMP néha összekötözi magát ezzel azzal, de már kezdem azt hinni hogy Harry Houdinit másolják. Választási törvények? Rémlik valami, vagy az x faktor fontosabb? Esetleg jobban aggódunk a megasztárosokért mint az Alkotmánybíróság hiteléért?

Na, őszintén: ki az aki úgy érzi, hogy egy-egy ellenzéki blog elolvasása és esetleges lájkolása - ha nem túl fárasztó - pontosan elég a magyar demokrácia védelmében? Orbán Viktor pont olyan mint a mesebeli farkas, aki előbb csak az egyik majd a másik mancsát teszi be az ajtón, és így tovább. Annyi a különbség, hogy az okos kecskegidák már vagy Londonban mosogatnak, vagy hat sör után monnyonléznek a kocsmában. Nincs igazam? Cáfoljatok meg - de ne kommentekben!!!!

Egyszóval a Viktor nem csinál semmi mást mint eddig. Csak most nagyobb színpadon, ám mivel sem az örményeknek, sem az EU egyéb lúzereinek nincs Magyarországon szavazati joga, jobban le vannak szarva mint mi. És teljesen igazuk van. Ha már fülkeforradalom, legyen kövér. Ha már miénk a Kánaán, legyen egy kicsit mindenkié! Viktor nagyon jól tudja, ennyiért senki nem fog tankokkal nekirontani az országnak, más meg a kárpátok kicsiny zugában - már - nem számit. Régen lehet hogy számított, de akkor még nem voltunk félázsiai származékok.

Mindazonáltal az is bántó, mennyire rosszmájú a magyar közvélemény. Én már annak is örülök, hogy menet közben a repülőtér felé nem hajtottak el dudálva és kalasnyikovokkal az égbe lövöldözve az örmény nagykövetség előtt, pedig úgy diktálta volna a félázsiai etikett. Meg aztán oda kellett volna vetni az örményeknek azt is, hogy a meggyilkolt katona végülis ágyban párnák közt halt meg, mire ez a nagy sirás-rivás. Az a tény pedig, hogy a külügyminisztérium tudja: a Hegyi Karabah köztársaság nem a gyűrűk urában van, már önmagában lenyűgöz.

Az pedig, hogy még a fideszes diplomáciai érzéknél is van unortodoxabb - lásd az azeriek briliáns helyzetkezelése - csak azt a tényt erősíti bennem, hogy nem Viktorral van a baj, hanem a honfoglaló őseink jöttek túl sokat nyugat felé. Már valahol Levédia körül azt kellett volna mondani, hogy állj, elvtársak, innentől már késsel villával zabálnak az emberek. Na persze a levest azt nem, de amúgy igen.

Azért annyit elvártam volna az azeri elnöktől, hogy elsőnek átszállítják a baltást egy speciális állami fegyintézetbe, ami nem más mint egy IKEA gyermekmegőrző, majd pár hónap után egészségi állapota, szanatórium satöbbi satöbbi háziőrizet satöbbi satöbbi. De nem, úgy látszik az azeri politikusok is Kustorica filmeken nevelkedtek. Jól tették, nem sajnálom én tőlük. A vicces meg az lesz, ha Azerbajdzsán teszem azt nem vesz egy kurva magyar állampapírt sem, nehogy már azt higgye róluk a világ, hogy képesek és belemennek egy ilyen kétes és erkölcstelen üzletbe.

Akkor aztán nem marad más hátra, Orbán Viktor megszüleszt egy elefántot, és lesz miről szóljon az esti hiradó.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

24 komment · 3 trackback

Címkék: baltás gyilkos országblamázs outisz

Tényleg nincs itt semmi látnivaló!

2012.09.02. 08:00 Carnivore

Blogtársam teljes joggal veti a Fidesz és a Kormány szemére, hogy az azeri baltás gyilkos botrányos hazaengedését (némi váltságdíjért, azaz államkötvény megvételéért cserébe) megpróbálják azzal a bagatell módszerrel elintézni, hogy „nemzetközi jogilag rendezettnek és lezártnak tekintik”. Szerintem is felháborító, hogy megint úgy védekeznek egy számukra (is) kínos ügyben: „menjenek haza emberek, nincs itt semmi látnivaló!”. De hát ha egyszer tényleg nincs?

Pénteken szondázom a kormány felé (némileg/igencsak) elkötelezett sajtóorgánumokat. Azeriekről, örményekről nem látok semmit. Szombat reggel 10:00 után megteszem ugyanezt. Semmi. 19:00 után megint próbálkozom. Hiába. Emberek (különösen a "nemzeti oldaliak")! Látják? Hát nem történt itt semmi! Mert ha történt volna, arról tájékoztattuk volna Önöket! De nem tettük. Mert nem történt meg. Vagy mert nem volt fontos.

Mert mennyivel fontosabb most azzal foglalkozni, hogy: „vége a bliccelésnek Mosonmagyaróváron”; hogy „dinnyét loptak, lebuktak, gyújtogattak”; hogy mit üzennek „a múlt X-ei az új generációnak?” (X-faktor c. műsor propagálása); hogy mi van a „pálinkás fagylalttal és az óriás üsttel”; hogy „Clint Eastwood kiállt Mitt Romney mellett”; hogy „illusztrációkkal rettentenek el a dohányzástól”; hogy „a munkavégzésre alkalmatlan bírósági épületből költözni szeretnének a bírák”; és hogy „egymillió forintot hozott a magyarok kenyere”. Kár, hogy ma nem született kiselefánt az állatkertben. Mert akkor arról is tudnánk. Na, de örményekről? Ugyan már!

Igen, ismét az elhallgató propagandához nyúltak a fiúk - de ne becsüljük le őket. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet tompítani a rossz híreket és persze távol tartani az okvetlenkedőket. Sikerülni fog, amire ezúttal nagy szükségük lesz, mert úgy hírlik, Orbán úr keze is vastagon benne van a dologban. Márpedig a legnagyobb totem szent és sérthetetlen, rá különösen vigyázni kell!

Még mindig nem hiszik, hogy nem történt semmi? Pillantsanak rá a mellékelt képekre! (lentebb) Látni fogják, hogy a hirado.hu és a Magyar Hírlap online voltak valamennyire "tökösek", és (délutánra) "csak bevállalták" az örmény anyagot (na jó, az RTL Klub is rávette magát végül). Azért korántsem esztelenül: a Helyi Témától tanult kiragadás/ferdítés/hangulatkeltés módszerével eleve olyan címekkel hozták le az anyagot, ami arra utal, hogy itt minket támadtak meg, alaptalanul („Magyar zászlót égettek Jerevánban”; „Megtaposták a magyar zászlót Jerevánban” – mintha ezzel kezdődött volna az egész balhé!). Óriási, nem? Nem hiszik el nekem? Higgyenek a szemüknek! Íme!

hirtv reggel.jpg; hirtv este.jpg; SEMMI

magyar nemzet reggel.jpg; magyar nemzet este.jpg; SZINTE SEMMI

tv2 reggel.jpg; tv2 este.jpg; SEMMI

magyar hirlap reggel.jpg; magyar hirlap este.jpg; HANGULATKELTÉS

rtlklub reggel.jpg; rtlklub este.jpg; HANGULATKELTÉS

hirado.hu.jpg KORREKT

CsendAdas.jpg

U.I.:

Kedves Hitetlenkedők! Látják-látják? Mégis kell az a harckocsi! Két napja még arról kaptunk hírt, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy BTR-80-as beszerzését tervezi - és jól lehurrogtuk, mi károgó varjak, miközben az élet máris őket igazolta! T. Miniszterelnök és társai – dicsőségesen megnyerve a gazdasági szabadságharcot – ezúttal háborús helyzetre készültek, kiváló érzékkel: gyakorlatilag sikerült kirobbantaniuk (egy sokadik) azeri-örmény viszályt. Ideje hát valahogy megvédeni a Hazát.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:

A KARD blog idén először vesz részt a Goldenblog szavazásán. Szavazatoddal támogathatod a munkánkat, melyet ezúton is tisztelettel megköszönünk.

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

13 komment · 1 trackback

Címkék: média kiadatás nemzetközi botrány országblamázs

süti beállítások módosítása