Amíg csak a választási hajlandóságot zsugorította a kormány unortodox politikája, és főleg annak gazdasági következményei, addig akár hátra is dőlhetett a Fidesz. Na de most? Persze, mérnöki és természettudományokban alap, hogy két pontra illesztett egyenesből ne vonj le messzemenő következtetést, de itt mintha háttere is lenne a dolognak.

Múlt hétvégén Dunaföldvár, most Sopron - nem egetrengető siker az egyik és bukás a másik oldalon, de a számok kezdenek sokatmondók lenni. Múlt héten egy mindig is billegő körzetben függetlenként, egyedüli ellenzékiként induló jelölt verte szocialista támogatással a Fidesz emberét, most viszont egy egyértelműen jobboldalinak elkönyvelt megyei jogú város egyéni önkormányzati körzetét nyerte klasszikus párharcban és meglehetős fölénnyel - a 2010-es sorrendet százalékosan is szinte megfordítva - az MSZP jelöltje.

Két következtetés mindenképp adódik ebből.

1. Beértek a nemmegszorítások, és - feltehetően legalább ugyanennyire fontos ez - a nép véleményének figyelmen kívül hagyása fontos kérdésekben, leginkább a választási regisztráció ügyében. A választás szempontjából a pedagógus életpálya-modell elvetése - súlyosbítva a kormányszóvivő ügyetlen kommentárjával - nagyjából a legrosszabb ütemben érkezett a kormány részéről.

2. Az ellenzéki szavazatok nyilvánvalóan az MSZP körül polarizálódnak. Nekik van országos szervezetük, elvégzik a helyi aprómunkát. Az LMP-nek Sopronban 2010-ben sem osztottak igazán lapot a szavazók, most még ennek is épp csak a felét.

A mostani soproni fideszes kudarc egy érdekes adaléka, hogy a választásra azért került egyáltalán sor, mert a korábbi egyéni képviselő egy soproni önkormányzati cég vezetőjévé lépett elő. Mostantól ezeket az - eddig rutinnak tűnő - váltásokat gondolom, sokkal jobban végiggondolják majd. Eddig nem volt ezeknek tétje: képviselőből alkotmánybíró, polgármesterből államtitkár lehetett valaki, megválasztották a fideszes utódot rendben a népek. Ennek a tutinak mostantól vége.

De nemcsak ennek. Korábban is írtuk: egyszer jöjjön csak rá a kormányt elutasító választói csoport, hogy többségben van, onnantól jöhet a fideszes kapkodás és a gyurcsányi mintájú lefelé spirál. Onnantól mindaz, ami eddig beletörődő legyintést váltott csak ki, már elutasítást és nevetséget szülhet, pláne ha a Fidesz szóvivőjére gondolunk közben. Ha ez beindul, alapjaiban kéne megváltoznia a kormánypárt politikájának a korrekcióhoz, és pillanatnyilag erre semmilyen képesség vagy szándék nem látszik részükről.

Az utolsó gondolatom messzebbre szóló, és nagyon feltételes. Ha a mostani soproni eredményt a mostani (új) választási szabályokkal országos eredménnyé becsüljük meg (igen, tudom hogy ezt nem lehet, és ne legyen igazam 2014-ben), akkor abból nagyobb szocialista fölény jön ki, mint ami ma a Fidesznek van. Márpedig ha valakinek ez ugyanúgy nem tetszene mint ahogy Orbán országlása sem, az már most gondolja végig: biztos, hogy ez egy bináris rendszer? Csak a {Fidesz; MSZP} halmazból lehet választani, ahogy már 16 éve ez a helyzet? Biztos, hogy Schiffernek el kell élből utasítani Bajnait és biztos hogy Bajnai nem akar 23-án fellépni?

(Update, 2012. 10. 08. 14:40: Úgy tűnik, akar.)

Tetszett a cikk? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: