Milyen hatással is lesz a hazai belpolitikára a Sargentini-jelentés elfogadása? Rövid távon a vélemények inkább szkeptikusak (ahogy garmr blogtársé is), amelyet igen részletesen tárgyal a hazai közgondolkodás. Van azonban egy - szerintünk érdekes - szempont, ami ebben a diskurzusban eddig nem került elő.
Odáig többen eljutnak, hogy az Európai Néppárt (European People's Party; EPP) esetleg kizárja tagjai közül a Fideszt. Ez egyelőre spekuláció, bár a Sargentini-jelentésről szóló szerdai európai parlamenti szavazás, és különösen a néppárti képviselők szavazatainak megoszlása ezt minden eddiginél valószínűbbé teszi. Eközben, még a Fidesz esetleges kiválása vagy kizárása esetén is esélyes, hogy az EPP marad a legnagyobb európai pártcsalád, és bár euroképviselőinek száma várhatóan fogyatkozni fog, a legnagyobb frakciót adhatja az unió parlamentjében.
Ez a pártcsalád elég érdemi tagpártokat tömörít. Nem valószínű, hogy eleve beletörődnének abba, hogy a 24 magyar euroképviselői helyből egyre se pályázzanak. Márpedig a Fideszen kívül más tagjuk itthon nincs. Nem érdektelen feltenni a kérdést: a Fidesz esetleges kiválása vagy kilépése másnapján mely magyar párt csatlakozik az EPP-hez?
Ha valamelyik ezt képes megtenni (tehát eljutni a szándékig és végigvinni a nem egyszerű csatlakozási folyamatot a Néppártban), a hazai lehetőségekhez képest komoly támogatásra számíthat, ráadásul szigorúan jobbos csomagolásban. Pénzt, paripát, fegyvert, kampányismereteket, médiafelületet, ha kell, akár uniós jogvédelmet tudnak biztosítani esetlegesen a szövetségesek. Akár az Orbán által eddig (migrációs ügyben teljes joggal) sztárolt Sebastian Kurz magyarországi kampányfellépése sem lehetetlen, nyilván a néppárti partner mellett. A sok éve feltett kérdésünk bizony ezzel új és aktuális megvilágításba kerülhet.
Hogy ez a párt a Jobbik, az LMP, az Új Kezdet, a Momentum, a Polgári Konzervatív Párt, esetleg Lázár leendő pártja (a többi parlamenti párt azért nyilvánvalóan nem jön szóba), vagy mégis melyik lesz: nem tudjuk (ahogy az is csak feltételezés, hogy ez a startpisztoly egyáltalán eldördül és a Fidesz nem marad mégis valahogy az EPP-ben). Az első kettő, parlamenti pártként nyilván ígéretesebb a pártcsalád számára, még akkor is, ha most mindkettő más szövetségbe tagozódik. A parlamenten kívüliek, pláne a szinte teljesen ismeretlen mikropártok politikai start-upként felépítése ennél jóval nehezebb, de nem teljesen lehetetlen feladat.
Kérdés még az időzítés. Ha az EPP maga kíván szakítani a Fidesszel, akkor ezt minél korábban érdemes megtennie, hogy a jövő évi választásra legyen valamennyi ideje felkészülni. Ám ugyanígy az is lehetőség, hogy a szakításra (ha ugyan) csak a 2019-es EP-választás után kerül sor, és akkor jó ideig magyar képviselet nélkül marad az EPP. Sok variáció lehetséges, ahogy az is, hogy jó ideig nem változik semmi (bár most erre fogadnánk a legkevésbé). Egy azonban biztos: e lehetőség megragadása bármely potenciális jelölt párt részéről komoly kitörési lehetőség itthon a láthatatlan ellenzéki szerepből. Ha verseny lesz érte (mert ez sem kizárt), akkor arra érdemes akár már most elkezdeni a felkészülést.
