Tisztelt Főpolgármester Úr, tisztelt Közgyűlés!
A mellékelt prezentációból hiányzik egy lényeges műszaki szempont figyelembe vétele. A tanulmány nem hasonlítja össze a most javasolt parti és a magasabb terepszinten megvalósítható Nánási úti nyomvonalakat az uszadék-veszélyezetetettség tekintetében. Összehasonlítást nem végez, csak megemlíti, hogy „kétségtelenül kevés információval rendelkezünk a jéggel, jégnyomással, uszadékfával szembeni ellenálló képességről, de a mobil árvízvédelmi fal gyártójának az utóbbi hatásokra is méretezni kell a szerkezetet” (3. oldal).
Ebből számomra két dolog derül ki.
- A "szakértői vizsgálat", amely kiterjedt – bőven a készítők szakmai kompetenciáján túl – a társadalmi hatásokra, vagy a közvilágításnak és a kerékpárutaknak az árvízi biztonság szempontjából sokadlagos fontosságú kérdéseire – nem vizsgálta részletesen ezt a kérdést, ami azonban a nemzetközi szakirodalom szerint az egyik legfontosabb kérdés a mobilgátak biztonságát illetően. Minthogy ők nem vizsgálták a témát, vagy meg kell kérni őket, hogy pótolják ezt, vagy el kell fogadni, hogy a parti kialakítás esetén, a mederrel, és az árvízkor érkező uszadékkal közvetlenül érintkező parti gát e tekintetben kockázatosabb megoldás, mint a Nánási úti, ahol – ha érkezik is uszadék – annak gáthoz képesti sebessége minimális lehet, és eleve csak másfél méterrel magasabb vízállásnál vetődik fel ez a veszély.
- Meg kell állapítsam, tisztelt Közgyűlés, hogy nem készült műszaki terv, hiszen ez a méretezés még nem áll rendelkezésre. Így olyan dologról fogunk most dönteni, amelynek műszaki megvalósíthatósága ezen a ponton kérdéses.
Az is kiderül a mellékletből, hogy a Nánási úti nyomvonalon a gátalap szintje kb. 1,2 méterrel a parti nyomvonalé felett van, ami szintén alapvető fontosságú a teljes öblözet védelme szempontjából.
Ha lehet, még ennél is több kételyt vet fel a melléklet 15. oldalán egy ártatlannak tűnő megjegyzés, a „Havária terv” cím alatt, mely szerint „Havária terv rendszerint a kiviteli terv készítésének idején készül”. Semmi akadálya nem lenne persze ezt most elkészíteni, és akkor látnánk, hogy milyen veszélyek leselkednek gátszakadás esetén az előterjesztés bevezető részében említett 55 ezer emberre. A helyzet viszont az, tisztelt Közgyűlés, hogy a Főváros megrendelt egy tanulmány-sorozatot még 2013-ban az ERBO-PLAN Kft-től, és néhány eleme fel is került a Főváros honlapjára. Sajnálatos módon az akkor elkészült Havária-terv és a kapcsolódó elöntési számítások nem. Bátorkodtam ezen, 2013-ban az Átlátszó által publikált dokumentumok legfontosabb részeinek másolatát tisztelt Képviselő-társaimnak kiosztani, és kérem, hogy ezek mellékletként kerüljenek hozzászólásomhoz kapcsolódóan a mostani ülés jegyzőkönyvébe. A most kiküldött anyag által mondottakkal ellentétben van tehát mérnökök által készített havária-terv, és ez minden, csak nem kellemes olvasmány. Eszerint a most javasolt védvonal és a Nánási úti gát közötti mostani hullámteret gátszakadás esetén 1-2 óra alatt öntené el a víz, amely a figyelmeztetésre sem elegendő, nemhogy a kiürítésre. Emiatt a terv javasolja a Vígadó téri vízmércén elért 800 cm-es vízszintnél e terület kiürítését. És ezt még a 2013-as árvizet megelőző, a mainál 107 centiméterrel alacsonyabb mértékadó árvízszint mellett javasolja!
Az „Elöntési számítás” összefoglalása a következő:
„töltésszakadás esetén a római parti ingatlanok nagyon rövid időn belül elöntésre kerülnek, a rendelkezésünkre álló időelőny meg a figyelmeztetésre sem elegendő. Amennyiben a meglevő árvízvédelmi töltés nyílásai nyitva vannak, akkor azokon keresztül Római fürdő, Csillaghegy és Pünkösdfürdő is elöntésre kerül, az időelőny rövidsége miatt itt sincs lehetőség a lakosság kitelepítésére” (legutolsó bekezdés).
Ennek figyelembe vételével az előterjesztő javaslatai közül a – különben önmagában meglehetősen mulatságos – 3. pont az egyetlen pozitívum, mely szerint a Nánási zárást az első két árvízi védekezés során is meg kell valósítani, bár érdekes, hogy a mostani hullámtérnek a havária tervben javasolt kiürítése nem került határozati javaslatba annak ellenére, hogy arra a szöveges előterjesztési indoklás 10. oldalán „megnyugtatási céllal” említés történik.
A döntés alátámasztásául szolgáló „műegyetemi” anyag (ami úgy műegyetemi, hogy szerzői ott dolgoznak, de az egyetem, mint intézmény képviseletére nem jogosultak) komolyságát pedig ezek után a következő rész teszi erősen kérdésessé (tanulmány, 20. oldal):
„Ha az árvízvédekezés a parti területre, a parti védműre helyeződik át, az árvízi terhelést a mobil fal fogja viselni, akkor a Nánási út és Királyok úti nyomvonalon az eddigi funkcióját a földmű elveszíti, a felszabaduló helyet például kerékpárútra lehetne felhasználni, csökkentve a parti kerékpározás veszélyeit”
Vagyis egy kerékpárút kedvéért feladhatónak tartja azt a tartalék védelmi vonalat, amelyet a parti nyomvonalat preferáló előterjesztés is – ismétlem: igen helyesen – egyelőre megtartani javasol.
A melléklet 16. oldalán, az „Árvízvédekezés legjobb gyakorlata szerinti értékelés és kockázatelemzés” pontban nincs összehasonlítás! Majd később, „a részletes megvalósíthatósági tanulmány keretében” készül el! És az hol van? Pont a legfontosabb szempont hiányában akarunk dönteni? A többi 59 szemponthoz képest számomra – és talán a tisztelt Közgyűlés számára is – ez a legfontosabb: a megvalósított biztonsági szint. És ennek összehasonlító ismerete nélkül akarunk a nyomvonalról dönteni?
Végezetül a melléklet értékén tovább ront, hogy felelősséget nem kíván vállalni a döntésben: „”Tényként kell elfogadni, hogy a tervért a tervező vállal felelősséget, nem a szakértők, vagy külső beavatkozók.” (19. o.).
Terv azonban még nincs, arról dönteni nem tudunk, marad ez a meglehetősen vitatható melléklet.
Összességében: Tisztelt Főpolgármester Úr, tisztelt Főpolgármester-helyettes Urak! Az Önök javaslata kiterjeszti az árvízvédelmet a mostani hullámtérre, preferálva ezzel az ottani tulajdonosok partikuláris érdekeit. Ennek érdekében a teljes öblözet árvízvédelmét egy olyan vonalon javasolja megvalósítani, amely az alternatív nyomvonalnál vélhetően alacsonyabb biztonsági szintet nyújt a mostani védett oldal lakosságának, tehát a többi majdnem 55 ezer embernek. Főpolgármester úr, ez elfogadhatatlan! Rossz esetben ugyanis 20 milliárd forintért megkíséreljük a mostani hullámtér védelmét a jelenlegi védelmi rendszer fenntartásával még két árvíz idejére, még rosszabb esetben, későbbi gátszakadás esetén a teljes öblözetet tesszük ki veszélynek.
Minthogy pedig tényleges műszaki, kivitelezési terv nélkül bármely nyomvonal-javaslat nem a végleges lehetőség, nyomatékosan kérem, hogy ha a közgyűlési többség ne adj’ Isten, el is fogadja ezt a javaslatsort, a műszaki terv elkészültéig, és amíg ki nem derül, hogy van, aki hajlandó azt felelősséggel megvalósítani, és nem is kerül mégis kétszer annyiba, mint a most esetleg elvett alternatív nyomvonal, hozzá ne nyúljanak a parthoz!
Tekintettel az öblözet 55 ezer lakójának biztonságára, amely a véleményem szerint a Nánási úti nyomvonalon biztonságosabban valósítható meg, kérem, hogy a döntés név szerinti szavazással történjen meg.
És még annyit kérdeznék: Főpolgármester Úr nem merte vállalni saját nevével az előterjesztést?
----------
A vita végén a Fővárosi Közgyűlés az alábbi szavazatokkal fogadta el a mobilgátnak a parti nyomvonalon történő megvalósítását:
