Elolvashattuk Jakab Andor blogjában: megjöttek az első, telefonadót is tartalmazó távközlési számlák. Eloszlott a kétely: igen, átterhelik a szolgáltatók a fogyasztókra. És igen, a telefonadót is terheli ÁFA. Ennél is érdekesebb azonban, hogy míg a törvény úgy szól, hogy minden perc telefonálás és minden SMS után 2 forint az adó (ÁFÁ-val: 2 forint 54 fillér), de magánszemélyek esetén 2011-ben havonta ez maximum 400 forint lehet úgy, hogy az első 10 perc telefonálást nem terheli adó, ehhez képest a szolgáltatók (na jó: kettő biztosan) ezt úgy valósítják meg, hogy 400 Ft plusz áfával megemelik a havidíjat.
Ez utóbbit megerősíthetem. Andor egy adott szolgáltató esetében mondja ezt, közben én is kaptam egy SMS-t a napokban a sajátomtól (vajon mennyi adót fizetett azért, hogy ezt minden előfizetőjével közölje?):
Tarifacsomagja 2012.08.16-tól módosul. Br. 508 Ft nem leforgalmazható kiegészítő havidíj kerül bevezetésre. A tarifacsomag egyéb díjai nem változnak. (szolgáltató)
Ismétlem: szó nincs arról, hogy a percdíj nettó 2 forinttal emelkedik. Alapból feltételezik, hogy havonta 200, illetve az adómentes idővel együtt 210 percet beszélek. Ha nem beszélek semmit, akkor is beszedik a megengedett maximális adót (508 Ft = 400 Ft + 27% ÁFA). Még Matolcsy nagymamája is fizethet, pedig ő csak 10 percet beszél havonta. Hogy ezt aztán mind be is fizetik-e az államnak, azt nem tudom.
És itt egy elég zavaró gyanú fogan meg a fejemben: az állam összefogott a szolgáltatókkal - ellenem? Kiveti rájuk a távközlési adót, amit nekem úgy ad el, hogy inkább a gazdag multi fizessen helyettem, miközben nekik megengedi, hogy erre hivatkozva ne a törvény szerinti adóösszeggel, hanem annál többel emelje a díjait felém, ezzel "extraprofitot" érjen el. Ennél még súlyosabb a helyzet: láthatóan 2 külön szolgáltatóról van szó, és mindkettő ugyanígy jár el: ezt akár kartellnek is nevezhetném. Az állam dolga az ilyenek letörése lenne, persze a dinnyeügy óta tudjuk, hogy a mi államunk nem letöri, hanem szervezi a kartelleket.
És ne álljunk meg itt. Nekem fixa ideám, hogy egy állam ereje lemérhető a betéti és a hitelkamatok közti különbség, az úgynevezett kamatmarzs mértékén. Ha az állam gyenge (és a bankok erősek), akkor ez a különbség magas, ha az állam erős, akkor alacsony. A legnagyobb magyar bank esetén az átlagos lekötött, nem akciós betéti kamat 7% körüli (kicsivel a jegybanki alapkamat alatt van), miközben a személyi hitel kamatmértéke 30% körüli (több mint négyszeres 20% marzs). Ne menjünk messzire, nézzük meg ugyanennek a banknak a kínálatát Romániában: nem akciós betéti kamat 5% körül, hitelkamat 14-15% (kb. háromszoros 10% körüli marzs, köszi Ppix). Nyugatra hadd ne is menjek, elég annyi, hogy e meglehetősen szubjektív mérce szerint Romániában az állam (a bankokkal szemben) lényegesen erősebb, mint nálunk. Vajon van ennek köze a hazai bankadóhoz? Vajon ez annak az ára, hogy a bankok ezt beszedik tőlünk, vagy az állam nézi el (ahelyett, hogy letörné) a - bankadó előtt, más kormányok alatt is - igen nagy kamatmarzsot, de lefölözi belőle a bankadót?
Akárhogy is: a szektoriális adókat nem a "gonosz multik" fizetik, hanem mi: akik telefonra fizetünk elő, akik bankban tartjuk a pénzünket, vagy hitelt veszünk fel onnan - vagyis mindenki. És a telefonadóból láthatóan nem is annyit, mint amit a törvény mond, hanem többet, tényleges fogyasztástól függetlenül. Az is ismételten kiderült, hogy nem szabad becsszóra elhinni semmit, amit a kormány mond, amíg el nem fogadják az adótörvényeket. Csak a számláknak hihetünk, ahonnan már nehéz korrigálni. Elég baj.
És komolyan: nem lehetne tisztességesen és átláthatóan kivetni az adót, ha sok kell, akkor sokat? Láthatóan ha egy multival szedetjük be, az olyan mint a PPP: drágább, mint a multi nélkül. Igaz, ez nem lenne forradalmi dolog, inkább konzervatív. Én a kormánnyal ellentétben inkább ez utóbbit favorizálnám.
Egyetértesz? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához:
Az utolsó 100 komment: