Úgy érzem magam mintha a Roland Garroson lennék, csak kapkodom a fejem jobbról balra, balról jobbra. Egy szoboravatás ott, egy újratemetés itt, egy szálasis ott, egy terrorista itt... emberek, a normálisok elmentek nyaralni? (OFF: amúgy igen, csak már olyan régen, hogy vissza se várjuk őket, de ez megint más.)

Messziről kezdem, de jó lesz. Állítólag Elvis Presley rasszista volt, de azért tudta hol a határ, ezért csak a feketéket utálta, a fehéreket nem. Kérdem én, ez vajon hallatszik a zenéjén? Vagy az a búgó hang, az az lenne? És ha teszem azt egyszer kiderül, hogy lelkes KKK tag volt az öreg, be kell darálni a lemezeit? Nyilván Nyirőről beszélek, bár ő sosem turnézott együtt a királlyal. Ő inkább nemzetvezetőkkel szeretett barátkozni, van ilyen. Most akkor mi legyen Nyirő novelláival? 

Meddig tart az irodalmár, és hol kezdődik a politikus? Egy pillanatra azt hittem, hogy feltettem a nap kérdését, de rá kell jönnöm valamire. Már megint átvertek. Ugyanis már megint nem arról van szó, hogy Nyirő meddig politikus, meddig fasiszta, és meddig novellista. A fenéket. 

Kell a muníció, még akkor is, ha te állsz győzelemre, ezt orbánék is tudják. Pár éve az LMP azzal kampányolt, hogy a jobb meg a baloldali felosztás értelmetlen, ilyen már nincs, ezek megkövesedett, értelmetlen szlogenek. Nos, nem lehet más a politika. Mindig lesz szegedi halászlé, és mindig lesz bajai halászlé. Mindig lesz Stan és Pan, reál és barca, tiltsuk be-legalizáljuk, verekedjünk-szaladjunk. Szerintem a magyar jobboldal-baloldal is ilyen általános világleíró fogalompár. (ebben amúgy erősek vagyunk, Hunor-Magor, Buda-Pest, kuruc-labanc, megasztár-xfaktor, abbás-boneyemes) Az persze már egészen más, hogy ezek üres szavak, miután a jobboldal államosít, a baloldal meg a magyarokért sír. Abban pedig mégiscsak igaza lehet az LMP-nek, hogy mi van ha egyszer valaki átértelmezi ezt a jobboldal-baloldal dolgot? Nekem senki ne mondja, hogy az átlag amerikai választópolgár (az átlag, és nem egy Woody Allen szereplő) tisztában van a republikánus-demokrata gazdaságfilozófia és politika fejlődésével kb. 100 évre visszamenőleg. Lófaszt. De mindig van valaki, aki odaáll, és készségesen elmagyarázza neki, úgy 3 szóban, és minden a helyére kerül. Jobb helyeken nem találnak ki évtizedről évtizedre új kliséket, mikor egyiknek sincs semmi értelme.

Márpedig most a fidesznek egy dologra van szüksége, hogy fenntartsa a mai, már-már archaikus jobboldal-baloldal definíciót. Minél keményebb jobboldali dinoszauruszt rántanak elő a kalapból, annál keményebb baloldali választ kapnak. Szerintem Orbán vihogva tapsolt, mikor látta Kádár mobilszobrát, meg Biszkut, aki ki mert menni egy temetőbe - hát én félnék a halottaktól, nem tudom. A jó öreg baloldal, kb azt a szerepet tölti be, mint a zsaluzás a beton körül, és már megint a fidesz nyert.

Kövér László zengő szavai Nyírőről csak dekoráció. Adjunk a gyerekek kezébe Nyirő kötetet? Tudod mit, adjunk. Csak el kellene mesélni hozzá a kor egyéb jellemzőit is. Nagyvonalakban, dehát majd a Kádár János baráti kör hőzöng emiatt eleget, élükön Moldovával, akit azért sajnálok. Pont azt a szerepet játsza, amit az istenek rámértek. Ő lett a baloldali író, a Kádárt visszasíró klasszikus kiszerelésben. Kár érte, nem baj, majd őt is újratemetjük, csak akkor majd az lesz a hívószó, hogy a forradalmat leverő diktátort istenítő baloldali... (amúgy a mobil szobor zseniális találmány. Kb. azt jelenti, tudjuk hogy mindenki utál minket. Én mondjuk a pártház helyett egyenesen a vidámparkba vinném a céllövöldébe, csakhogy tisztába rakjuk a dolgokat, és hogy megelőzzem a magyar gárda titkos küldetését: aki elhozza az orrát, felkerül a kurucinfóra, fotóval.) 

Szóval haladunk tovább, a megkezdett úton. Le van osztva a pakli, a fidesz pedig mindent megtesz azért, hogy elhitesse velünk, ez az út egy ezeréves birodalom felé vezet. 

A legrémisztőbb dolog, hogy már csak egy kérdés merül föl: Akkor most újra kell definiálni a baloldalt, vagy ki kellene találni helyette valami jobb hívószót. Az idő sürget, és a helyzetet látva egyre többen ugranak bele a hagyományos, - kb. Kádártól Mesterházyig tartó - baloldali szakadékba, nélkülük viszont elúszni látszik a többség.

Én mondjuk jobban örülnék egy demokrata oldal elnevezésnek, ami - horribile dictu - tényleg az lenne ami a neve: demokratikus. Legfeljebb ezt is elmagyarázhatná valaki 3 szóban a tömegeknek.