Két éven belül (már ha...) teljesen átépül a Citadella, M. L. ismét begyűjthet egy vaskos állami megrendelést, hogy vágjon 3 rést a falakon és szabjon új ruhát a valóban elég szomorú állapotban levő erődre. Nem akarok belemenni abba, hogy tetszik vagy nem tetszik amit a rajzokon látok - véleményem persze van, de most nem erről írok, meg nem is arról, hogy UNESCO meg világökörség. Most a másoddiplomás geodéta szól belőlem.

A Citadellát a szabadságharc után építette az osztrák megszálló rendszer, és a magyar állam 1867, a kiegyezés óta - amióta megkapta - nem tud vele mit kezdeni. Erődként nem volt használva, leszámítva pár órát 1945. február 11-én délelőtt, másra meg nem igazán jó. A szabadságharc előtt csillagvizsgáló állt rajta, amit aztán Buda 1849-es ostroma alatt a Gellérthegyen felállított ostromágyúkra visszalövő váriak szépen szét is lőttek. 1848-ig viszont arra is használták a csillagdát, amire akkor a legtöbb ilyent: kezdőmeridiánt igazítottak hozzá, és a kialakuló földmérési (geodéziai) hálózatokat is hozzáigazították. Ezen a képen ezt látjuk keletről Pest felé nézve:

A kezdőmeridián vonala a két kupola közül a hátsón megy át; abban volt a "passzázsműszer", amellyel a déli irány és a földrajzi szélesség nagy pontossággal megállapítható volt, és ennek a kupolának a közepe volt a koordináta-rendszer kezdőpontja. Ha így jobban érthető, ez volt a magyar Greenwich.

Ezt az épületcsoportot darálták be tüzérséggel 1849 tavaszán, de a keleti torony maradványai állva maradtak az 1850-es évek elejéig. Ennek az volt a jelentősége, hogy a szabadságharc után elinduló kataszteri felmérésekben a pontot még használni lehetett (Történészebb vénájúaknak: a kataszter a földadózáshoz kell, ami ugye 48-ig nem volt, Ősiség jeligére, de az osztrák megszállás eltörölte az ilyen magyar nemesi kiváltságokat). Mire a kataszter magyar kézbe került, a torony maradványai sem voltak meg, helyette ott volt a megközelíthetetlen Citadella, de addigra a rendszernek számos alappontja létesült a Kis-Kárpátoktól az Al-Dunáig. Ez volt a híres "gellérthegyi rendszer", vagy geodétáknak és földügyeseknek a "gellérthegyi sztereó", ahogy a sztereografikus síkvetület nevét rövidítve használta a szakma.

A pont ma is megvan, bár kissé kopottan. Ez itt, alant, a vaslécekkel bekerített kis kő, közepén az állandósított jellel (a felvételt 2010-ben készítettem, azóta nem láttam):

Ez a pont tehát a régi csillagda keleti tornyának helye, és az 1975 előtti magyar kataszteri térképek nagy részén szereplő koordináta-rendszer kezdőpontja. Hátul, a szobor talapzatától balra, az erődfalon láthatjuk a pont "külpontját", amelyre irányozni lehet kívülről is, és amelynek távolsága és iránya a tényleges ponttól jó ismert. 1975-ben a magyar földmérés (koordináta)rendszert váltott, azóta az Egységes Országos Vetület (EOV) a térképek rendszere, amelynek kezdőpontja a gellérthegyi meridiánon fekszik ugyan, de attól valamivel több mint 38 kilométerre délre (virtuális ponton). 2005 körül a digitális magyar kataszter többé-kevésbé mindenütt erre tért át, tehát a gellérthegyi sztereó rendszer ma már nincs használatban... azazhogy...

...azazhogy dehogy nincs. A magyar államhatárok kb. fele hosszban ebben a rendszerben vannak nyilvántartva (határjelek koordinátái, nagy méretarányú határtérképek). Nagyon egyszerű ennek az oka: Trianon után ezeket a munkálatokat kataszteri alapon kellett elvégezni, a kataszteri térképek pedig - a csehszlovák és a román határ teljes hosszában, illetve az osztrák határszakasz északi felén - ebben a rendszerben voltak meg. Így aztán, bár mind a magyar, mind a szomszéd országok földmérése rég más rendszerekre tértek át, a határ nyilvántartása is ebben maradt az említett szakaszokon, és mivel a határ elég érzékeny objektum, igen macerás dolog újraméréssel más rendszerre áttérni.

Nem, nem állítom, hogy ha ez a pont eltűnik - márpedig a tervek szerint itt egy lépcsősor lesz a Citadella belsejébe - akkor a rendszer is megszűnik, vagy a határokmányaink használhatatlanok lennének - erről szó sincs. Több ország beszántotta már a régi geodéziai főalappontját, magát a rendszert országszerte több száz pont "megtartja". A kérésem, javaslatom csak annyi: ha tényleg lesz ezen egy grandiózus lépcsősor, abban kapjon helyet - méghozzá pontosan a jó helyen! - egy hasonló kis kő, amely emléket állít több mint másfél évszázadnyi magyar geodéziának.