Tele van vele az összes híradó: ott van mindenütt, megtekint, tanácsot oszt, vezényel, irányít, vízügyi szakinformációkat olvas fel, kolbászt ebédel és a gát árnyékában kávézik: nincs árvízi hír Orbán nélkül. Micsoda ellenpontja ez a márciusi hókáosznak. Csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van, a víz nem tör át. És - ami a lényeg - eddig tényleg nem tört át.

Most sokan mégis soknak tartják, amit az árvíz kapcsán tesz. E sorok írója emlékszik még 2000-re, amikor a Tiszán is épp történelmi rekorok dőltek, Szolnoktól délre, egy kis faluban rakodtunk homokzsákokat. Ez ment egész nap, és este, meglepetésre, jött Orbán. Nem volt vele tévéstáb - bár interjút biztosan adott aznap, többet is - szépen kezet fogott mindenkivel, megkérdezte, jól vagyunk-e, hogy ment a munka. Kicsit csodálkoztunk, de örültünk neki. Messze nem volt a mostanihoz hasonló felhajtás.

Én azóta valahogy úgy képzelem: ez is a dolga ilyenkor. Legyen ott, mutassa meg a helyieknek, a védekezésben részt vevőknek, hogy figyel rájuk. Ez teljesen rendben van, megtette a német és az osztrák államfő is a maga országában a mostani árvíznél. Ezen túlmenően aztán van az "átmeneti zóna", amikor olyanokat csinál, ami visszatetszést kelt, meg a "piros zóna", amikor akadályoz. Lássuk, mik ezek.

(Forrás: Propeller.hu)

Számomra visszatetszést kelt - de ez szubjektív dolog, simán elfogadom, ha másban nem kelt ilyesmit - ha ő tájékoztat szakmai dolgokról, amikor nem a politikai vezető szerepét ölti fel. Érdemi, politikai vezetői döntésre ilyenkor nem igazán adódik alkalom, amit tehet, az az, hogy alulnézetből is megnézi a rendszer működését. Ennek van haszna, abszolút médiaképes dolog is az ilyen, ért is hozzá, de talán itt érdemes lenne megállni. De mondom, esetleg belefér az is, ha itt még nem teszi, jövőre választás, és az ellenzék fanyaloghat, hogy ezt a médiafigyelmet nem arathatja le, de hát tetszett volna megnyerni a választást.

Ahol viszont mindenképp meg kell állni, a "piros" zóna az az, ahol már akadályoz. Amikor a stábja azt kéri a visegrádiaktól, hogy építsenek neki gátat csak azért, hogy oda tudjon menni, és amikor erre nincs erő, - már ha igaz - odamegy hajón, ami egyrészt ilyenkor minden földi halandónak tilos, másrészt veszélyeztetheti a védekezést is. Ezt nem kéne, ezzel le tudja rontani a szépen felépített "árvízi megmentő" imázst is. UPDATE: itt a cáfolat!

Véleményem szerint a piros kategóriába esik, ha átveszi az operatív irányítást vagy annak egy részét. Persze tudjuk, elszámolt ő már végtelenig, kétszer is, de ezeket a dolgokat érdemes a szakértőkre hagyni, hadd döntsék el, mi a teendő. Az ilyesmi akkor is káros, ha csak a látszat kedvéért, a kamerák előtt teszi, a gyakorlatban továbbra is a műszaki irányító törzs dönt - akkor azért, mert azt az érzést kelti az emberekben, hogy a rendszer, amelynek kiépítéséért és működtetéséért a kormánya felel, nem működne jól - pedig eddig pont úgy látszik, hogy nagyon is jól kezelik az árvizet.

UPDATE: Aztán például, amikor egy olyan város is veszélybe kerül, amelynek nem fideszes a vezetője, sőt, rendszeres konfliktusban áll a kormánypárt helyi embereivel, nem illik csicskáztatni. Az összefogást nemcsak mondani kötelező, de csinálni is. A védekezők közül is vannak fideszesek meg nem fideszesek, mégis együtt töltik a zsákot. Ebben is példát kéne mutatni - de nem ilyent.

Végezetül hadd tegyek egy összehasonlítást a márciusi hó- és a mostani árvízhelyzet között. Ahogy a vizesek mondják: teljesen más volt az "időelőny", amivel előre lehet tudni, hogy baj lesz és fel lehet rá készülni. Márciusban ez szinte zéró volt - láthatóan a kormány és a hatóságok sem hittek a meteorológusoknak, akik pár nappal korábban felhívták a figyelmet a veszélyre - az eredmény sok mindenre emlékeztetett, csak az irányítói profizmusra nem. Most a passaui vízszintrekord megdőlése teljesen egyértelmű figyelmeztetés volt, jópár nappal a hazai helyzet súlyosra fordulása előtt. Meg lehetett építeni a pár hete, felújítási céllal - de hidrológiailag a létező legrosszabb pillanatban - elbontott győrújfalui gátat, és - bár péntek éjjel paraszthajszálon múlt a dolog - eddig meg is lehetett tartani. A gátmagasítások mindenütt kb. 1 nappal a tetőzés előtt befejeződtek, a Honvédség pontosan ott volt, ahol lennie kellett, az ország együtt mozdult, mozdul, a civil önkéntesek - ahogy márciusban is - nagyot tolnak a szekéren. Időelőnnyel már megy - merítsünk ebből önbizalmat. A kormányfő is ahhoz, hogy megfontoltan arassa le a - ha mindenütt kitart a gát: megérdemelt - politikai babért.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!