5. Minél kevesebb kekeckedő értelmiségi lesz, annál jobb.

Fidesz megbux.
Atomkommunikáció - Orbán módra. Hiába mondja azt a kormány, hogy ez testápoló, nehéz elhinni, amikor azt látjuk, hogy lerohad tőle a bőrünk.
www.vagy.hu/tartalom/cikk/3515_atomkommunikacio_orban_modra

>Négy lehetőséget látok:
-Az ötödik, szerintem valós az, hogy így csökken azoknak a büfé-könyvtár szakoknak az igénybevétele, amikre csak ingyen van igény. (Addig se leszek munkanélküli/addig se kell dolgoznom alapon)
Én ez irányba mennék el, csak részösztöndíjas képzés lenne, bizonyos esetekben (másoddiploma, EU-n kívüli hallgató) fizetős is.
De az állam lenne a finanszírozó, nem a bankok, és így a 2%-ot tényleg tudná garantálni - mert ez így csak költségvetési trükk, felelőtlen ígérgetés.
Röghöz kötés nem lenne, csak utólagos törlesztési kötelezettség, amit állami alkalmazottak esetén az állam átvállalna.

-Az utólagos fizetési kötelezettség miatt mindenki tudna tanulni, aki most tud.
-Senki nem adósodna el kétes értékű diplomák miatt, tehát nem az államnak kellene megmondani, hogy kell-e balneológia vagy nem kell.
-A fele költséget külföldre távozás esetén sem kéri vissza az állam - mert valami a szülők által befizetett adókért jár cserébe.

Ugyanakkor a 2.-ban is van valami, tehát így formálisan nem csökkentik a keretszámot, de mégis kevesebben fognak jelentkezni, ami megtakarítást jelent.

A felvételiztetés visszaállítása nem megoldás, legalábbis az egyetemek általi felvételiztetés nem az. Ha kevés a jelentkező, és az állásuk múlik rajta, nyilván mindenkit felvesznek. A kötelező emelt érettséginek lenne értelme.

@Csavarhúzós:
Szerintem te valamit itt csúnyán benézel.
Egyfelől sorold már lécci a büfé/könyvtár szakokat? Jogászok, pl.?
Másrészt: szerinted van bárki olyan hülye, hogy aláír egy ezerévest hitelt egy olyan országban, ahol ha Viktorkára rájön bagzódüh, akkor visszamenőleg bármit megváltoztat?

1

"Ahhoz felvételiztetni kellene, megint"

Miért kell egy olyan rendszert bálványozni, amely
- ma is 43%-nyi lemorzsolódást eredményes
- népgazdasági szinten jelentős erőforrásokat használ?

A fejlett oktatási rendszerrel rendelkező országokban mi a jellemző:
- (kvázi) mindenkit felvesznek, majd egy-két év alatt az egyetemi (nem érettségi) követelményeknek nem megfelelők váltanak kart/szakot vagy abbahagyják; az itthoni érettségi erőforrásait a felsőoktatásban lehet tényleges oktatásra felhasználni
- az érettségi tudásra alapozott felvételi?

El kellene ezen gondolkodni végre, mert itthon nagyon beégették az felvételi körüli haszonlesők, hogy annak szerepe szent és sérthetetlen.

@Robinzon Kurzor: Érvelnél is esetleg?

így van, egy újabb érv a lébecolók, meg a nem eléggé "egyetemkészek" a hallgatók érv ellen.

FELVÉTELI!

Én is meg még sokan írtunk és kibírtuk.

lehet, hogy egyszerű vagyok, de miért nem lehet azt, hogy pl. alapból ingyenes, időarányos kredit 80% alatt félárú, 70% alatt meg teljes? Vagy bármi más százalékokkal, számolják ki.

Állítólagos demokráciában, Európában, a XXI. században alapvető, hogy mindenki tanulhasson, aki akar és tud. Hitelt fölvenni a mai fullos munkanélküliség mellett nyilvánvaló öngyilkosság. Az a társadalom, amely nem képzi az ifjúságot, örökös szolgaságra van ítélve.

Tanárként egyetlen meglátásom lenne: nem kell újra felvételi. Kellene azonban helyette kötelezően minden szakra legalább egy, de inkább két emelt szintű érettségi, meg nem 270-es minimális ponthatár, hanem 350-es, de legalább háromszázas. Már önmagában ez úgy megválogatná a jelentkezőket, hogy ez is elég lenne. Nem az a megoldás, hogy az egyetemi tanárok (akiknek közük nincs a középiskolai anyaghoz) szívózzanak a gyerekkel a felvételin. Erre tökéletesen elég lenne a jelenlegi rendszer is.

Egy másik javaslat, két nap gondolkodás után: első év mindenkinek ingyenes, majd év végén MINDEN (állami fenntartású) egyetem MINDEN karján egy ÁLLAMILAG összeállított feladatlap. A legjobb x% költségmentes, a többi meg fizet (esetleg részhozzájárulást). Ezt akár minden év végén meg lehet tenni...

Már hónapok óta mennek a vágások. A fidesznek meg kell lépnie, ez a dolga a politikai váltógazdaság fentartása érdekében.
A felsőoktatási "általános és ingyenes modell" máshol is válságban van. Mindenhol bevezetik majd a fizetős felsőoktatást (nemvicc!!!) IMF ajánlásra. Nagyon sok tanulmány van erről, egyből idézek:
A second lesson from economic theory is that students should contribute to the cost of their degree.
www.imf.org/external/pubs/ft/fandd/2005/06/barr.htm
Illene tudomásul venni hogy Mao nem a maga ura, az ecb-imf tart life supporton(pénzel) minket.

6 (bár remélem, csak rémálmainkban fordul elő):

Az első év után, mikor is a részösztöndíjas helyeket nem tudták betartani, egyes felsőoktatási intézmények (vagy azok részintézményei) nem bírják a versenyt és bezárnak. A fenntartási költségük pedig nem ró terhet a költségvetésre, így a kormány pénzt takarít meg. Idővel a 10 000 állami hely pedig a versenyképes egyetemeknél öszpontosul, amelyeken mérséklődik a nyomás.

Mit fognak szólni ezek a szerencsétlenek, ha elvégzik az iskoláikat, és kilépnek a való életbe.

Ott már nem lehet tüntetni, hogy jaj, vegye meg nekem valaki 80 ezerért az ATMEL programozót, mert meg akarom tanulni a kezelését. Az ember megveszi, oszt vagy sikerül beépíteni egy munkába az árát, vagy nem. Oszcilloszkóp 100-200 ezer egy normálisabb darab, oszt vagy sikerül beépíteni az árát, vagy nem.
Nagyon fájdalmas lesz a létük, ha mindent másoktól akarnak megkapni. Lesz még pofára pottyanás, ha a beruházás alapvető fogalmaival nincsenek tisztában.

@Vitéz Kőbányai Világos: Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, vannak büfé szakok. Ez egy kicsit pontosabban: Vannak olyan szakmák amiket még 1 hónapig sem tud nélkülözni a gazdaság (szándékosan nem írok példákat, mert csak vitát generálna). És vannak olyanok, amikre ugyan szükség van - ezt azért nem vitatja senki - de mondjuk egy háborús helyzetben akár nélkülözhető is. Igenis felállítható egy, a gazdaság működőképessége szempontjából értelmezhető prioritási sorrend, amin lehet persze sokat vitatkozni, a végpontjait nagyjából mindenki érzi.
Ha esetleg nem végletegben gondolkodnánk, hamar eljutnánk oda, hogy az arányokkal lehet baj, és ez a lényeg. Ha mindenki pék akarna lenni, attól még éhen döglenénk, ugyanúgy akkor is, ha filozófus. Kell mind a kettő. De mennyi?

@barata: Mitől büfé egy szak szerinted?
Egyébként háborús helyzetben asszem pont normálisan képzett bölcsészek nélkül szarna be igen-igen hamar a haza, de ezt az kommentelők nagy része soha a büdös életbe nem fogja belátni (egész addig, amég egy rosszul sikerült közlemény miatt rá nem gyújtják a hadiüzemet, de akkor meg már mindegy lesz).
Szerény szempontjaim szerint egyébként, ha már az elmúlt kétszáz év technikai fejlődésével sikerült elérni azt, hogy kevesebb embernek kelljen kapálni, meg kubikolni, adhatnánk némi teret viszonylag szélesebb tömegek egyéni ambícióinak is. Egyszerűen beszarás azt látni, hogy hány potenciálisan egész jó magyartanárból (bölcsész) lesz pl. középszerű HR-es (nem bölcsész). Nem kell fosni, ettől még gépészből mindig lesz éppen elég, csak maximum nem lehet kiállni Kecskeméten színpadra, és azt mondani, hogy gépész vagyok, az én köldökömben forog az axis mundi (illetve ki lehet, tán még nevetségesebb lesz, mint most).

Azzal is gond van, hogy 30 évvel ezelőtt a diákok 15 max 20 százaléka ment egyetemre, ma meg közel 50. Ez nagyon jól hangzik, ha fejlődési statisztikákat kell lobogtatni az EU arcába, de azért azt ne felejtsük el, hogy a diákok között arányaiban ugyanannyian alkalmasak egyetemistának, mint régen. Tehát nem csoda h elég sokan bukdácsolnak, 4-5 év alatt végeznek el egy Bsc-t stb. Ezt pedig simán meg lehetne azzal akadályozni, hogy
1) kelljen minimum 380 pont, hogy bármilyen egyetemre bekerülhess. Aki ennyit nem tud összeszedni az érettségin, annak nincs helye egyetemen.
2) bizonyos szakokra, amikre az alkalmasságot nem tudja jól felmérni az érettségi, legyen egy külön felvételi. Pl. ilyen lenne az orvosira, állatorvosira, fogorvosira készülőknek ne a kétszíkűek szaporodását kelljen már mantrázniuk, hanem felvételiztessék őket mondjuk alapvető anatómiai meg élettani dolgok ismeretéből. Vagy a mérnököket (ha már az emelt matek érettségire sem kellő tudást vesznek tőlük természetesnek az egyetemen) szűrjék meg matekból, fizikából. És ezekre nem, nem elég az emelt szintű érettségi, mert nem elég specifikus. És különben is az érettségi a középiskolás tanulmányok lezárása, arról ad számot a diák, amit ott megtanult, nem arra való, hogy ennek alapján felvegyük/ne vegyük fel egyetemre.
3) ha már valaki bekerült az egyetemre, annak ne 20 kredit teljesítése legyen már a minimum az évi 60-ból, mert erre bármelyik hülye képes. A bent maradáshoz igenis kelljen teljesíteni, mondjuk minimum 40-50 kreditet, ezt szakja válogatja. A szigorúan a minimum kreditszám teljesítését kitűző diákok a lébecolók, ők valóban takarodjanak az egyetemről.
4) nem a nagy múltú, valóban komoly egyetemeket kéne szétverni, hanem a vidéki alibi főiskoláktól kellene elvenni a támogatást, akik kimutathatóan használhatatlan tudást nyújtanak. Az tényleg tarthatatlan, hogy valami 80 felsőoktatási intézmény van egy ekkora országban... A megspórolt lóvéból meg futná olyan ösztöndíjra, ami nem csak éhenhalni elég...

Meg még megjegyezném, h az államilag támogatott egyetemre járás baromira nincs ingyen, ha nem a saját városodban jársz egyetemre. Pesten a legtrógerebb, undorító városszéli koli is 10-12ezernél indul, néha haza is kéne menni, meg azért az éhhalál sem egy szép halálnem, tehát minimum 40-50ezer forint havonta. Rengeteg családnak erre sincs pénze, most meg elveszik tőlük a helyi egyetemeikről a támogatott helyeket?

"Marsovszky Magdolna antiszemitizmus-anticiganizmus kutató."

A ruhatár-büfészak csúcsa.
Nem is tudom mi lenne az országgal ezek nélkül...

@imperial: én hedonisztika szakra akartam menni de nem indult sajnos :(

@Vitéz Kőbányai Világos: Próbáltam nem elvakult lenni, hogy belátható legyen: színház nélkül lehet élni, víz nélkül nem. Ez nem azt jelenti, hogy háborús helyzetben nem kell bölcsész, hanem azt, hogy katonából több kell. Egyébként régész a tanult szakmám.

@barata: Értem én, csak nem értünk egyet :)
Színház nélkül lehet élni, egy ideig, de addig is elég szarul. Ez a véleményem, amit fent is próbáltam kifejteni.

@barata: és gondolom régészként dolgozol :)

@$$$=$$$: de csak háború idején.

@Vitéz Kőbányai Világos: A véleményeddel teljesen egyet értek. Színház nélkül, könyv nélkül, szerelem nélkül szarul lehet élni. Levegő nélkül 1 percig, víz nélkül 1 hétig, kaja nélkül 1 hónapig.

@doggfather: +10000

Az index.hu által reklámozott blogok mindegyike kizárólag a szélsőséges szocialista-liberális ellenzék szemszögéből akarja láttatni a világot.

A torz tükör torz tudatot formál azokban, akik erre fogékonyak. Szerencsére sokan vagyunk, akik egész másképp gondoljuk!

Diktatúrázni, fasisztázni, gőgözni, csuti cigányozni. Ennyi tehetséggel nehéz lesz választást nyerni!

Messziről jött ember azt mond, amit akar, és természetesen azt hisznek el neki, amit akarnak! Schiff András már nagyban siratja a pesti Duna partra felsorakoztatott embereket...

Elképesztő szenny és mocsok árad az országra a szocialista-liberális értelmiségünkből. Mérhetetlen gyűlölet-cunami tombol.

+1

@egytanarJ:

Nekem is az a problémám (na jó az egyik:))ezzel a fizetős rendszerrel, hogy fizetős szakokra 270 ponttal be lehet kerülni.

@veracity:

Én nem csúti cigányozok...

De a hazugság az hazugság.Az eladósodás az eladósodás.A diktatúra az diktatúra.A hatalmi gőg az hatalmi gőg.

@Mr. Pé:

Egyetértek.Nem mintha ez valamit is jelentene...:)

@veracity: a karaktergyilkosságok bizony kihozzák az ellentáborból is a rondábbik arczát.

nem kellene csodálkozni, főként pedig kettős mércével nem kellene mérni, nem a szocialisták, vagy a liberálisok, de még nem is konzervatívok ennyire fanatikus idióták, hanem a derék fidesz az, aki begyűjtött magának egy szép nagy csokornyit ebből a csürhéből és mivel senki sem szólt rájuk, hogy ez nem illő, szépen beszivárgott mindenhová.

olvass 4 évvel ezelőtti fórumokat, s meglátod.

amikor belehazudnak cinikusan az ember arcába, hülyének, idiótának néznek és ezt fokozzák napról napra, akkor igen kevésre megy az ember észérvekkel.

így az értelmesebbje hallgat, az agresszívabbja meg hőbörög. egyik sem jó út, de mit tegyünk, nem vagyunk tökéletesek.

A forgatókönyv az lesz, amit már ennek idején Andrásfalvy Bertalan is eltervezett a tandíj bevezetésének felmerülésekor. Akkor az volt, hogy havi 2000 lesz a tandíj, de kaptunk minimum 6-8000 ösztöndíjat, ezért ki tudtad volna fizetni gond nélkül. A baj csak annyi lett volna, hogy ha bemegy a köztudatba, hogy van tandíj, akkor onnan már csak formális kérdés, hogy milyen összegű havonta. (Lásd 0%-os ÁFA kulcs, mi értelme van? Tárgyi adómentességhez más szintű jogszabálymódosítás szükséges, mint az ÁFA-körön belüli átsoroláshoz.) Azaz parlament eldönti, hogy van tandíj, kormány (a mindenkori) megmondja, hogy mennyi. Egyébként a tavalyi adatok fényében szerintem senki sem gondolja, hogy azt a 46000 helyet betöltik a részösztöndíjas képzésben, de kb. 20000 biztos lesz, és ők már ebben a rendszerbe nőnek bele, hogy fizetnek. Innen kezdve már csak egy lépés az, hogy megszűnik a teljes ingyenesség, és kevesen fognak tiltakozni ellene, mert sokak számára ez már eleve el lesz zárva. (Most a felső 30000-be be lehet kerülni, de a 10000-be nehezen, ezért kiabálnak most sokan, és fognak később kevesen, azt fogják mondani, a 10-be úgysem kerülök be, úgyhogy fizessenek csak ők is, úgy mint én.)
A diploma értékét képzés során megszerzett tudás adja. Annak idején volt egyetemista barátnőm, akinek én írtam házi dolgozatát (nem is egyet) a művelődésszervezés szakra, általános műveltséggel és intelligenciával nem okozott problémát, ezért úgy gondoltam, ez a szak nekem nem is adna semmit, csak egy papírt a végén, hogy tényleg okos vagyok, de ezt tudtam korábban is. Matek-fizika szakon, ahová jártam, ott azért sok olyan dolgot tanítottak, amit önállóan nehéz lett volna elsajátítani, ezért úgy érzem, hogy az ott megszerzett kiváló minősítésű diplomám tényleg jelent valamit.
Személy szerint azt gondolom, hogy aki kiváló képességű, jól végzi az egyetemet, az megérdemli, hogy az állam finanszírozza a képzését, aki meg nem, annak kelljen a zsebébe nyúlnia, és fizetnie, akár hitelből is. A tanulmányi eredmény alapján utólag visszaosztott ösztöndíj a kifizetett összegeket kompenzálná a jó tanulóknál.l és nem egyszer s mindenkorra, hanem félévente változhatna, hogy kik azok, akik ingyen tanultak.
A másik, amit egyszerűen nem értek a jelenlegi rendszerben, hogy ha van valaki, aki tudja magáról, hogy egy adott tantárgy adott vizsgáját (pl. szigorlat) nem fogja tudni letenni, akkor akár 3-4 évig is vergődhet az egyetemen, és csak utána hullik ki.
A régi szép időkben az egyeteme meghatározta, hogy melyik félévben melyik tárgyakat kell kötelezően tanulni, melyik tárgycsoportból mennyit kell választani, és ha nem teljesítetted, akkor megbuktál, kihagytál egy évet, és ismételhetted a félévet újra, amikor megint azokat tanulták. Ha másodszor sem sikerült, akkor meg kihullottál, és kész, nem kaptál diplomát. A mostani rendszernek az a célja, hogy minél több ember szerezzen diplomát, minél tovább tartsuk benn a felsőoktatásban a diákokat. Ez egy jól menő német vagy francia gazdaságban elviselhető teher az államnak, de nálunk nem, Vissza kéne hozni a szigorú továbbhaladási rendszert, és rengeteg probléma megoldódna a felsőoktatásban. Miért nem teszik? Mindenki vágyik a hallgatókra, mert az állam létszám alapján finanszíroz, és kreditrendszer csábító a diákok számára.
a legnagyobb egyetemek Amerikában keményen fizettetnek, és busás ösztöndíjakkal jutalmaznak. ÉS MŰKÖDIK!!!
Az MIT nyári táborába középiskolásként úgy juthatsz be, ha a költségek 20%-át magad keresed meg, és ezt igazolod is, mert az MIT azt mondja, hogy azt akarom tanítani, aki akar tanulni, és ezt igazolja is azzal, hogy hajlandó érte tenni valami mást is, mint a szimpla tanulás. (A fennmaradó 80%-ot nagyapád is kifizetheti, bárki, de azt sem állja az egyetem.) És tolongás van, mert az MIT az egyik legjobb egyetem arrafelé. Persze ezek a dolgok túl messze vannak Európától, meg különben is, nálunk lehet, hogy ilyen esetben létrejönne egy cég, aki árulná az ilyen igazolásokat...

A Gyurcsanyista tandíjpárti MSZP-s csürhe most épp amiatt sápítozik, hogy csak 10.000 diák tanulhat ingyen, nem pedig egyetlen egy se, mint ahogy ők tervezték.

Az a baj, hogy nem képesek differenciálni a kormánynál sem a férőhelyek szétosztásánál sem a tandíj megállapításánál.
Kezdjük a férőhelyekkel. Ez a 0 jogász-közgazdász állami férőhely színtiszta baromság. Még csak nem is büfészakok, mert a jól végzésükhöz kell az intelligencia és szakértelem. Nem beszélve arról,hogy a gazdálkodó képzés még csak nem is közgazdaságtan, közgazdászból a hiedelmekkel ellentétben keveset képeznek (évi 400-500 végez) és igenis nehéz, matekban erős képzésekről van szó.
De a jó gazdálkodókra (business, és igen, belőlük képeznek nagyon sokat) is olyan szüksége van az országnak mint egy falat kenyérre, az ő feladatuk lenne sikeres vállalkozások indítása. A probléma az, hogy az intézkedések ugyanúgy sújtják az erős intézményeket (BCE, ELTE), mint az utolsó mucsaröcsögei wcpapírgyárat. A BCE-nek 0 állami helyet adni hihetetlen rossz, színtisztán politikai és személyes okokból fakadó döntés. Nem vitatom, világviszonylatban nem egy erős egyetem, de itthon mégis a legjobb ezen a téren és a hallgatók szinte mindig találnak munkát. A kormány egy kalap alá vesz mindenkit a szakmában ami óriási hiba.
A reformok ott kezdődnének, hogy megszüntetik a piszlicsáré vidéki humgub iskolácskákat és a pénzt átcsoportosítják a sikeres és bizonyított egyetemekre. Ahol minden szakon lennének állami helyek. (Mégis mit képzel a kormány, majd az MNB elemzői mérnökök lesznek? Ja bocs, kinek kell elemzés? Majd dönt a politika. )
Tandíjról meg annyit, hogy az első évre mindenkit államira kéne felvenni és majd az év végi teljesítmény alapján meghatározni a tandíjat, úgy, hogy a következő évek tandíjába bele van kalkulálva az első év is. Ennek van értelme, mert a tehetségeseknek ad esélyt a tanulásra.
De egy tehetséges jogász vagy gazdálkodó/közgazdász kevesebbet ér egy utolsó közmunkásnál is a kormány szemében. Személy szerint többre tartok egy jó közgazdászt egy pocsék mérnöknél, aki kapja az államit a kettesei ellenére. Nem is beszélve arról, hogy mindenki abban lesz jó, amit szeret csinálni. Ha egy olyan srácot, akit amúgy a gazdálkodás érdekel és sikeres is lenne, mérnöki pályára kényszerítünk nem valószínű, hogy ott sokra fog menni és a végén semmi nem lesz belőle. Gratulálok.

kalozpart.org/

@InversioN:
Ezzel az a gond, hogy aki mondjuk nálunk a Műegyetemen kettes, még mindig többet tesz le az asztalra mint aki mondjuk négyes a Közgázon. Van volt osztálytársam is és más ismerősöm is aki oda jár és fel vannak háborodva ha heti 3nál többször kell bemenniük, míg a BME-n sokan heti 35 órát is benn vakkan plusz otthoni munka, csak más a követelményszint és a hozzáállás nálunk. A Corvinussal az a baj, hogy nehéz bekerülni elvégezni viszont nem igazán (lehet ezért tart itt az ország, mert ilyen emberek kerülnek ki onnan, tisztelet a kivételnek).

@KölyöK:
Nem vitatkozom azzal, hogy négyest könnyen is lehet szerezni egyes szakokon (az enyémre, a gazdelemzőre ez nem igaz, itt keményebb a matek, mint sok mérnöki szakon és a közgáz tárgyak is matematikai modellezésekvalójában, de a 17 fős osztályunk nem sok vizet zavar a teljes intézményre vetítve).
A követelményszinteket hasonlítani részben felesleges dolog. Aki csak akkor hajlandó tanulni vagy megcsinálni valamit, ha arra utasítják (követelmények), abból olyan szakember is lesz. Aki csak a jegyekre gyúr, hiába 5ös mindenből még nem biztos, hogy jó lesz a szakmájában. Ide ötletek és innováció kellenek, nem magolás és a közgáz hallgatóknak ezt kell elsajátítani. Amire kiváló táptalajt adnak a magyar viszonylatban rendkívül erős szakmai diákszervezetek.

@InversioN:
Távol álljon tőlem, hogy leszóljak minden közgázost, csak én ilyeneket ismerek (nem buta gyerekek pedig) és ilyeneket hallok. Szimplán annyit akartam mondani, hogy univerzális tanulmányi átlagot meghúzni az állami támogatás feltételéül nem túl bölcs. Plusz én azért nem szüntetném meg a habi vidéki egyetemeket sem, mert valakinek pl. üzemmérnöknek is kell lennie mondjuk a BKV-nál és aki Műegyetemen végez, jóval kisebb eséllyel lesz az, mint aki mondjuk Gödöllőn. Ha viszont azt mondjuk h nem támogatjuk őket, csak költségtérítéses szakok indulhatnak, akkor be kell látni azt is, hogy mondjuk egy gödöllői üzemmérnök nehezebben fogja visszafizetni a diákhitelt, mint egy műegyetemista gépészeti fejlesztő az AUDI-nál, tehát ez sem biztos, hogy sokkal igazságosabb.

@KölyöK:
Speciel a megszüntetésnél a vidéki gazdálkodó képzésekre (turizmus, marketing, menedzsment stb. )gondoltam, bár ez nem jött le egyértelműen. Azért van sok belőlük mert a fejkvóta miatt minden intézmény indította őket, megfelelő háttér és szakemberek híján. Az ott végzők tényleg nehezen találnak munkát és a magyar közgazdászgyűlölet nagy részben ezen intézményeknek köszönhető, viszont a jó egyetemek és képzések is megisszák a levét.

@InversioN:
Ebben egyetértünk :)

@Vitéz Kőbányai Világos:
Büfé szak: kommunikáció, média, marketing.

Szeretnék, hha megint nem lennének betöltve a félfinanszírozású helyek, és erre hivatkozva lehetne tovább vágni a teljes finanszírozású helyeket.
Ill a ben nem töltött helyekért járó pénzt nem kell kifizetni, és legközelebb már annyival kevesebbet lehet megajánlni.

Elég egyszerű a dolog: a kormány gyakorlatilag mindenkire tandíjat akarna bevezetni, de Gyurcsány miatt fenntartott 10ezer ingyenes helyet mutogatni, hogy ők mások.

@Kékcsillag: Gratulálok. A kommunikáció szakosok és a harci helyzetek kapcsolatát pár hozzászólással ezelőtt már említettem. Egy rendes marketingest meg épp alog találunk a piacon.
Lécci ne válaszolj, nincs kedvem több ekkora butasághoz!

@Vitéz Kőbányai Világos: "Szerény szempontjaim szerint egyébként, ha már az elmúlt kétszáz év technikai fejlődésével sikerült elérni azt, hogy kevesebb embernek kelljen kapálni, meg kubikolni, adhatnánk némi teret viszonylag szélesebb tömegek egyéni ambícióinak is."

A kapitalizmus nem erről szól, hanem a profit diktatúrájáról!
www.anarchoinfo.hu/aktualitasok/k2009.html

"Miért kell ez az egész keretszámos balhé a kormánynak most?"

Azé' mer' nincs pénz! És ha nincs pénz, akkor a Zidejológija határozza meg, hogy honnan vonunk el. A focitól nem lehet, mert az kell a munkás népnek. Akkor meg marad az oktatás, az úgy is a liberalizmus melegágya, meg ne fiatalkodjanak már itten, meg bulizósfiatalok, meg kutyafüle. Oszt itt tartunk.

@KölyöK: A tanulmányi ösztöndíjat és premizáló rendszert egyetemenként és szakonként kéne megállapítani, vagy legalábbis karonként. A legjobb x% kap jó nagy ösztöndíjat, a következő y% kap kevesebbet, a legalja meg mehet a fizetősbe. Olyan tanulmányi verseny indulna, hogy csak na. Az én időmben is voltak olyan évfolyamtársaim, akik az algebra előadást a „Csendes tanszéken” tartották (a Csendes vendéglő ma is megvan a Múzeum krt mellékutcájában a Trefort-kerttel szemben), aztán meg 2-esekkel bukdácsoltak, de letojták. Hát egy ilyen rendszerben nem tojnák le. Az innováció ott mérhető, hogy a TDK-n mit csinál az ember, azt pluszként belevenném az ösztöndíj számításának alapjául szolgáló képletbe.
Ahogy Hofi mondta Papp Laci kapcsán: az edzői papírt úgy kéne adni, hogy dajng!!!!!, aztán aki állva maradt, az az edző, aki lefeküdt, az meg meghalt.

@veracity: Te ezt mindenhova bekopizod?

@Vitéz Kőbányai Világos:
Miért, mit tesznek le az asztalra?

@Gyυrcsány еgy mocskos közokirathamisító adócsaló !:

na, tegyünk egy próbát.
áruld el, kérlek, hogy az állani finanszírozás egészen durva elvonása, valamint a központi költségvetésbe befizetett képzési költségek mi módon is fogják javítani a felsőoktatás színvonalát? miképp segítik az egyetemi önállóságot? hogyan fékezik a jó tanárok elvándorlását?

abba ne is másszunk most bele, hogy a tanulási költségek kifizetése (nevezzük bárhogy) az bizony tandíj.