Második hete hangos a sajtó a HVG által megírt Semjén-féle plágiumvádtól - illetve pont a sajtó nem hangos, de erről majd később. Mondjuk inkább úgy, hogy második hete tudunk róla, hogy vitatható Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, KDNP-elnöknek a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémián (a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődje) 1991-ben szerzett teológiai doktorátusa és az ELTE-n 1992-ben megvédett szociológiai szakdolgozata.
Ahogy arra a Véleményvezér tegnapi cikke is rámutatott, a védelem ezúttal sokkal profibb munkát végez, mint tette azt a Schmitt-ügyben. A sajtó gyakorlatilag nem kapta fel az ügyet, a visszatámadások pedig sokkal szélesebbek, Semjén bírálóit megpróbálják a katolikus egyetem vagy épp az egész kereszténység ellen támadóknak beállítani. Egy dolog ugyanakkor nagyon hasonló: mindkétszer ugyanabba az ősi trükkbe szaladtak bele.
A HVG ugyanis, ahogy azt kell, egyik esetben sem terítette ki az összes, tudomására jutott információt rögtön. Schmitt esetében bedobták a Georgiev-sztorit. Abból még nem is lett különösebb földindulás, bolgár szerző, nem publikált, könyvtári példány, nincs élő ember, aki ellenőrizni tudja. Jött a szabvány tagadás, ugyanmár, hazugság, politikai hangulatkeltés, dehogy mond le. És egy hét után került az asztalra Klaus Heinemann dolgozata és Schmitt-féle hivatkozatlan fordítása. (Anita DeFrantz még akkor sem.) Ez már ellenőrizhető volt, a német professzort meg lehetett interjúvolni, nemzetközi szálat kapott az ügy (ha tovább gördült volna, valószínűleg egy olimpiai helyválasztási botrány is újjáéledt volna vele). És ebben a pillanatban nemcsak a húsz éve elkövetett másolások fordultak Schmitt ellen, hanem az előző egy heti védekezés "pontatlanságai" is.
Most ugyanezt látom. Két hete az volt a sztori, hogy a teológiai doktoriban sok az épp csak átfogalmazott, hivatkozás nélküli átvétel külföldi szerzőktől és egy hazai szakkönyvből, meg hogy ugyanezt a szöveget sütötte el szakdolgozatként az ELTE-n. A védekezés alaphangja azonos a Schmitt esethez: ez csak politikai hangulatkeltés, ugyan már, dehogy mond le, szóba se kerül, kérjen bocsánatot a HVG. És - ahogy egyébként kell! - nyilvánosságra hozták az ügy dokumentumait.
De most komolyan, ennyire nem tudnak sakkozni? Ők nem így csinálnák fordított esetben? Eltelt egy hét, és a HVG kiterítette, hogy ez a szakdolgozat nem az, amit beadott, ahhoz képest ott van 10 oldal a témavezetője dolgozatából, amely ugyan csak egy évvel később jelent meg egy szaklapban (átfutási idő?), de szakember számára nem kétséges, hogy melyikük írhatta - és ezt a szöveget nem igazán írhatta ő a rendelkezésre álló nagyon rövid, "javítási" idő alatt. Azt már csak én tippelem, hogy lehet, hogy még mindig maradt ki nem játszott kártyája az újságnak.
Két lényeges különbség és egy hasonlóság. Ennek az ügynek egyelőre nincs nemzetközi szála, annak ellenére, hogy a teológiai doktori ügyében külföldi források is előkerültek. A Schmitt-ügyben - a korábbi, még az előző Fidesz-kormány által végigvitt egyetemi összevonások miatt! - érintett Semmelweis Egyetem pedig sokkal nagyobb mértékben függ a külföldi hallgatók jelentkezésétől, mint a Pázmány, vagy akár jelen pillanatban az ELTE. A hasonlóság meg az, hogy - emlékezzünk csak vissza - Schmitt ügyében sem volt ám két hónapos sajtópolémia a dologról! Az egyetemi vizsgálóbizottság jelentési határideje mintegy két hónap szünetet adott, addig nem nagyon volt ez téma, hacsak Schmitt meg nem szólalt. Akkor indult az össztűz a sajtóban, amikor március végén az egyetem borította a bilit.
Most két egyetem is megteheti ugyanezt, de ennek egyelőre nem látszanak nyomai. A Pázmány letudni látszik a dolgot azzal, hogy az egyetemi doktori fokozat Ph.D.-vé minősítése előírás szerint zajlott, bár - minthogy a plágiumot az átminősítéskor feltehetően nem ellenőrizték - ennek túlzott relevanciája nincs. Nem baj, ezt páran értjük, a hozzá nem értőknek meg elég jól hangzik. Az ELTE már nehezebb helyzetben van. Bár nem függ különösebben a külföldi hallgatói jelentkezésektől - így viszont a hazai finanszírozástól nagyon is - a nemzetközi egyetemi toplistákon az ország legjobb egyetemeként jegyzik. És bár egy szociológiai szakdolgozat elsőre nem tűnik nagy ügynek, ebben a körben bizony az. Amit más ügyben mondtunk, itt is igaz: egy kondér leves meg egy kanál trutyi, az már nem egy kondér leves, hanem. Semelyik egyetem sem mondhatja azt, hogy nála így is lehet. A verseny pedig elég erős.
Még egy dolgon múlik ám az ügy. Mit szól ehhez a Fidesz valóban konzervatív egyetemi-értelmiségi holdudvara? Ne feledjük el, Schmittet gyakorlatilag végül az ő köreikben megnyilvánuló masszív elutasítás buktatta meg. Lesz véleményük? Vagy ebben az esetben - és eszerint akármikor - maradjunk következmények nélküli ország?
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:
