Majdnem 20 milliárdot bukott a magyar állam az államiba terelt magánnyugdíj-vagyon részvényeinek értékesítésekor. Eltőzsdézték, mondaná a nyugdíjvédelem felkent korifeus-hölgye. Ez különösen érdekes megvilágításba helyezi a pénztárak ellen indított hűtlen kezelési vizsgálatokat.

A pénztárak állami felügyelete elvileg a pénztártagok védelmét szolgálná. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által kezdeményezett eljárások azt vizsgálják, hogy egyes pénztárak esetében indokolt volt-e a korábbi - a pénztárak felé igencsak megengedő - törvény szerinti maximum 4,5%-os (illetve bizonyos esetekben akár 5,5%-os) vagyonkezelői díj felszámítása, illetve hogy a pénztárak pályázatokon választottak vagyonkezelőt, vagy vagy esetleg automatikusan az anyaintézmény vagyonkezelője kapta a feladatot és a nem kevés pénzt is. Ez teljesen érthető vizsgálat, mondjuk még jobban értettem volna 2 vagy akár 4 évvel ezelőtt megindítva. Tíz éves működés során kb. 200 milliárdos tételről beszélünk, pontosabban hogy ennek mekkora része volt "jogosan" kiszámlázható, lényegében elvonható a tagok által felhalmozott magánnyugdíjszámlák egyenlegéből.

Ehhez képest a magyar állam, mihelyt a vagyon hozzá került, azonnal bukott kb. 18 milliárdot. Easy come, easy go, majd beszedjük sárgacsekk-adóban. (Azt azért hozzá kell tennem, hogy a veszteség csak egy elképzelt lehetőséghez képest jelentkezik: ha rögtön átadáskor eladják a részvényeket, annyivel többet kaptunk volna érte. Vagy ha nem akkor adják el, hanem később.)

Azért a kisördög még ott berzenkedik bennem. Miért most fontos a pénztárak vizsgálata? Mert most már az államnál van a pénz nagy része? Vagy hogy lehetetlenüljenek el a maradék pénztárak is, bizonytalan jogi helyzetbe sodorva a még mindig náluk kitartó pár tízezer polgárt? Vagy ez még játszik Orbánék 5 pontjából, ha a legfontosabb kettő már nem is? Akármi is a cél, a ma nyilvánosságra került szám az egészet nevetségessé teszi. "A gyorsan romló piaci körülményekhez az NGM−ÁKK páros nem tudott alkalmazkodni" - ilyenkor lehet szakemberhez is fordulni, még csak 4,5%-ot sem kell fizetni érte. Mindenesetre 600 milliárdnyi vagyont olyanokra bízni, akik "nem tudnak alkalmazkodni a piaci körülményekhez", az legalábbis hanyag kezelésnek tűnik. De a Kehi ezt nem vizsgálja.

Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához: