Két pontra még ne illessz egyenest - hangzik a műszaki és természettudományos alapbölcsesség. Hasonlóképpen, két példából nehéz lenne ítéletet hozni az elszámoltatások és a politikai ügyek kapcsán indult feljelentések megalapozottságáról. A példák és a mögöttük felsejlő folyamatok azonban elég ijesztőek, és sokkal több figyelmet érdemelnének, mint amit eddig megkaptak. Természetesen az UD Zrt-perről és a filozófus-ügyről beszélek.
A napokban megszüntette a "filozófus-eljárásokat" a rendőrség. Bűncselekmény hiányában elvetélt Budai Gyula főelszámoltató feljelentése. Ez nem igazán vert nagy visszhangot a médiában, annak ellenére, hogy kipattanásakor és közben is a filozófusok itt el lettek mondva mindennek, csak épp rendes embernek nem. Most valahogy nem akkora a hírverés, elnézéskérésnek pedig hírét sem hallottam. Ez azért elég kellemetlen.
Ennél még sokkal húzósabb az UD. Zrt-perben Szilvásy György, Dávid Ibolya és mások ügyében hozott felmentő ítélet, pontosabban annak az indoklása. Az elsőfokon eljáró bíró nem egyszerűen felmentette a vádlottakat, akikről szerinte bebizonyosodott, hogy nem követtek el semmit, hanem - a harmadik magyar Köztársaság történetében tudtommal példátlan módon - indoklásában többek közt egyoldalúnak minősítette az ügyészségi vádiratot:
...élesen bírálta az ügyészséget, szóvá tette, hogy a megvádolt politikusok egyes riválisai, illetve azokkal együttműködő személyek, sértettek, feljelentők, illetve terhelő tanúk kifogásolhatóan jártak el, és szavahihetetlennek bizonyultak a büntetőperben.
(HVG, 2012. április 25.)
Ilyent magyar bíró az elmúlt 20 évben még nem mondott az ügyészségről. Nem kicsit kellemetlen ez sem, és itt sem tudok következményekről. Azt pedig majd kiderül, hogy a Handó Tünde vezette bírósági adminisztráció juttat-e még tyúkpernél komolyabb ügyeket Vasvári Csaba bírónak.
Mi a közös a két ügyben? Mindkét esetben a regnáló kormány - úgy három évtizeddel ezelőtti szóhasználattal: a rendszer - ellenfeleit vádolták meg. A filozófus-ügy ügyészi szakba sem jutott, az UD Zrt. perben a feljelentés vádemelésig jutott, ami - pillanatnyilag elsőfokon, nem jogerősen - a bíróságon lett elutasítva. A filozófusok nem tudom, keresték-e az ügy előtt a konfliktust a kormánnyal (azóta nyilván igen), vagy csak egyszerűen egy intézetet kellett el-lehetetleníteni. A jó hírükön mindenesetre komoly csorba esett, a rendőrségi vizsgálat szerint alaptalanul. A másik ügyben többek közt az MDF, mint lehetséges, Fidesztől független jobboldali erő korábbi vezetőinek jó hírét járatták le, az elsőfokú bírósági ítélet szerint alaptalanul.
Persze örülhetnék, hogy az igazságügyi rendszeren nem megy át minden. Viszont legalább egy bocsánatkérés, az nagyon hiányzik a történetből, még ha csak elsőfokon is. Mégiscsak emberek jó hírével játszadoznak - és ez azért nem kéne, hogy játék legyen.