A hatáskörrel rendelkező egyetemi doktori tanács döntött: 16-2 arányban javasolja a Szenátusnak, hogy a köztársasági elnök plágiummal szerzett doktori címét vonja vissza. A szenátus délutáni döntése ezután valószínűleg formalitás. Innentől a fő kérdés, hogy meddig és milyen áron lehet ezt a játszmát még tovább húzni. A német példa alapján - normális országban legalábbis - nem sokáig.
Tisztelet és köszönet a Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának, hogy úgy érezhetjük: mi is normális országban élünk!
A miniszterelnök úr pedig ennek szellemében megtisztelne azzal, ha most pont ő nem azt nyilatkozná, hogy "no lám, mégsem vagyunk következmények nélküli ország". Azok pedig, akik az elmúlt két hónapban, és különösen tegnapelőtt óta, minden morális megfontolást félretéve védték Schmittet, érdekes döntés előtt állnak, hogy ezt hogy tálalják most.
Hadd jogászkodjak egy kicsit: és ha visszavonják a címet, akkor ez visszamenőlegesen történik? Hatályos akkor az összes olyan törvény, amelyet - most már béna kacsa - elnökünk dr. Schmitt Pálként írt alá?
(Innentől jöjjön, némiképp szokatlan módon, az "öntömjénezés classic": ebben egy picit mi is benne voltunk. Már januárban, az ügy kipattanásakor leírtuk, hogy minek kell történnie, és azt is, hogy miért. És tegnapelőtt, amikor a Magyar Nemzet remek médiahekkel tematizálta 6 órán át a hazai sajtót, tudomásunk szerint mi mondtuk ki elsőnek délután egykor, hogy a bizottsági vélemény nem védi Schmittet, hanem ha szépen becsomagolva is, de éppen hogy kimondja a plágiumot - ezután fordult az online sajtó hangneme rezignáltan csalódottból támadóvá. És most itt vagyunk, ma már a MN is fordult.)
