"A Climbing Squirrel in Cheer/So Joyful Is the Pioneer"

Hétvégi hír: Hoffmann Rózsa ragaszkodik a történelem magyar nyelven oktatásához a kéttannyelvű iskolákban is. Egy pillanatra vonatkoztassunk el szimmetrikus érzelmeinktől a felvidéki és erdélyi folyamatok kapcsán, amikor ott meg a szlovák és román nyelvű történelemtanításhoz ragaszkodnak, nyilván tartalmi okok miatt. Hoffmann szerint az idegen nyelvű oktatást a természettudományok irányába kell vinni. Minthogy jómagam is rendszeresen oktatok természettudományt angolul, ez utóbbi fontosságával messzemenően egyet kell értsek - persze nem a többi rovására. Hadd meséljek egy sztorit a történelemről és annak megértéséről. Szubjektív, saját történet, de talán tanulságos.

2000-es évek közepe, nászutunkon Sárospatakon jártunk, és ha már ott vagyunk, irány a vár és a Rákóczi-múzeum. A szabadságharc története, nagyon szépen feldolgozva, bőven részletesebben, mint a gimnáziumban anno. És a felirat egy térkép mellett: Rákóczi hadai 1704 nyarán a francia-bajor sereggel mentek volna egyesülni, de Nagyszombatnál elkapták őket, így nem voltak ott a második höchstädti csatában, ahol az osztrák-angol csapatok jól elkalapálták francia szövetségeseinket. Hopp, villanykörte a fejben: Höchstädt, 1704 augusztus? Ez nem ugyanaz, mint amit a brit történettudomány, benne Churchillel, Blenheimnek nevez? A spanyol örökösödési háború első döntő ütközete? Rövid ellenőrzés a wapon (akkor még az volt): de igen, a dátum és a helyszín azonos.

Aki csak futólag is ismeri a korszak történelmét az ebből rájön: a Rákóczi-szabadságharc a spanyol örökösödési háború (az első igazi világháború) kis jelentőségű mellékhadszíntere volt, és 1704, Höchstädt/Blenheim után gyakorlatilag nem lehetett megnyerni.

Ha angolul, pláne részben külföldi könyvekből tanulod, ez valószínűleg jobban átjön. Az eldöntendő kérdés, hogy átjöjjön-e? Rákóczival egy nemzeti mítoszt, hősi élményt és példát szeretnénk az ifjúságunknak adni ("akár nyerhettünk is volna"), vagy bele tudjuk tenni a korszak világtörténetébe, és adott esetben a dolgozatban/zh-ban megkérdezni: volt-e köze Rákóczi csatáinak a máig is tartó gibraltári brit uralomhoz? A mítosszal, vagy a jobban megértett összefüggésekkel járunk jobban?

Bár magam erősen az összefüggések fontossága felé hajlok, nem tudok erre abszolút egyértelmű választ adni. Meg kéne próbálni ötvözni a kettőt, a sárospataki kiállításon nem éreztem ebből gondot - és az talán angolul is menne. (Rákóczi esetében a német kicsit necces...) Az viszont valószínű, hogy - akár a cikk mottójaként választott úttörődal címe esetén is - a pátosz sokszor elég profán szövegekhez vezethet angolul. Vajon ez a közvetítő nyelv vagy a közvetítendő hangulat/üzenet hibája?

Azt a kérdést viszont muszáj feltennem: és a számszerűleg sokkal több magyar nyelvű iskolában megy a kettő együtt? Az én 80-as évekbeli tapasztalatom szerint (egy nagyon jó iskolában) nem - pedig a fenti "ráeszmélések" élményét kár lenne nem megadni a diákoknak. Egy kevés pátosz talán nem árt, de ne vigyük túlzásba, nyelvtől függetlenül.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on: