Végül Schiffer Andrásnak és Ángyán Józsefnek sikerült az, amit - igaz, más kontextusban - sokan kívántak már: ellenzéki összefogást teremtettek, ráadásul ebben ők, és nem a létszámban sokkal erősebb szocialisták viszik a vezető szerepet. Egyetlen ügyben ugyan; de micsoda ügy az. A Horváth András által kipattintott "évi ezermilliárdos" ÁFA-balhéhoz gazdasági hatásában az olajügyek óta semmi nem mérhető a rendszerváltás utáni Magyarországon - már ha igaz. E kételkedést még akkor is meg kell tenni, ha egyre több darab kerül a helyére a nagy kirakós játékban.
Megvannak az aláírások, be van nyújtva a vizsgálóbizottságot felállító országgyűlési határozati javaslat. Mostanra teljes az ellenzéki egység: a formális aláírók az LMP, a PM, a DK és az MSZP frakciói illetve néhány független képviselő, de aki az ügyet elejétől fogva figyelemmel kíséri, tudhatja, hogy a Jobbik is kiállt a vizsgálat mellett, sőt előbb tette ezt, mint a felsoroltak többsége. A javaslat szerint a Fidesz 4, a többi frakció (MSZP, KDNP, Jobbik, LMP) 2-2 főt delegálna a 12 tagú testületbe, amelynek mandátuma 180 nap, tehát határozatot már feltehetően nem terjesztene az - új - parlament elé, hisz tagjainak mandátuma megszűnik az áprilisi választás után.
Mostantól a Fidesz térfelén a labda. Ha megszavazzák, akkor a 12 fős, kormányzat és ellenzék közti létszámparitással felálló bizottságban feltehetően egy társelnöki posztra számíthatnak, míg a másik társelnököt feltehetően az LMP jelölné (ezen persze lenne 1-2 hetes bokszmeccs, ez az én tippem). A dilemma mindenesetre nyilvánvaló a kormányoldalon: nincs optimális döntés:
1. Ha elfogadják a javaslatot, akkor attól ugyan nem kell tartani, hogy elkaszálja őket a bizottsági döntés (egyrészt a KDNP-vel együtt a bizottság felét adnák, másrészt, ahogy említettem, addigra új parlament lesz), attól viszont igen, hogy egy kellemetlen téma állandó hírré válik a kampányidőszakban. Márpedig ennek az ügynek ennyi kell: hacsak ki nem derül feketén-fehéren, hogy kacsa az egész, elég heti 1-2, a média ingerküszöbét átvivő fejlemény, és dagad az magától. Elég nagy a súlya. Ettől persze önmagában nem biztos, hogy a Fidesznek meg kell ijednie, de a három és fél évig minimum "fel nem derített" iszonyatos adócsalás nem pont a sulykolt "jobban teljesít" érzetét kapcsolja a kormányzásukhoz - sokkal inkább egy másik, Öszödhöz kapcsolódó, többes szám első személybe tett igekötős igét (nem kicsit: nagyon).
2. Ha leszavazzák, lesöprik, azzal azt a nyilvánvaló látszatot keltik, hogy sárosak. Ettől még belefér ez a stílusukba: azt mondják, hogy nem megy, mert nyomozás van az ügyben, aztán 1-2 hónap múlva úgy dönt az ügyészség, hogy mégse nyomoz: a szokásos kétfelé választás. Itt van jelentősége az egységes ellenzéki fellépésnek: ha mind ezt mondja, akkor ez az opció kockázatosabb a Fidesznek. (Igen, tudom: simán lehet, hogy ha tényleg ez a sztori, továbbra is összejátszanak a szocialistákkal. Erre csak azt tudom mondani: meglátjuk).
Idáig ezt az ügyet briliánsan sakkozta végig az LMP. Több hetes munkával, ügyes taktikával rákényszerítette az MSZP-t, hogy szálljon be az ügybe. Tette ezt anélkül, hogy vezető szerepet adott volna nekik, és anélkül, hogy a DK vagy a PM lapot kapna a bizottságban, amit ők maguk is így javasolnak. És ezzel sikerült most olyan feladvány elé állítani a Fideszt, amelyben annak célja a mostani állás szerint csak a kár minimalizálása lehet. Mindezt megosztva a földmutyit felderítő Ángyánnal... és közben felvéve a trafikmutyit kirobbantó szekszárdi Hadházy Ákost... Ez így a ciklus legfigyelemreméltóbb ellenzéki teljesítménye. Riszpekt nekik.
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!
