Február első felének a kicsit a nyolcvanas éveket parodizáló zászlóháborújának végére lehet hogy pont került. A román parlament - alaposan megvizsgálva, hogy hogyan is válaszoljon a magyar törvényhozásnak arra a világbékét és a nemzetek közti egyetértést veszélyeztető lépésére, hogy a budapesti Országházra is kitették a székely zászlót - végül úgy döntött, hogy nem Magyarország elítélésével vagy a román-magyar baráti tagozat feloszlatásával válaszol, hanem maga is kitűzi a székely zászlót, ahogy az összes többi regionális lobogót is. Az említett Háromszék megye zászlaja ugyan nem pont ugyanaz, de a szándékot mindenképp értékeljük. Ha a hír igaz - és azért ismerve őket, egy icipici kételyem hadd maradjon - akkor a román parlament pontot tett az - egyébként a székely zászló kitűzésének tiltásával a román politika által elkezdett - ügy végére. Ha a bukaresti parlamentnek szabad, akkor bármely székely falunak vagy városnak is szabad. És miért is ne lenne az?
Amin viszont megütközöm, az a hazai politikai térfél egyik oldalának érthetetlen fanyalgása. "A románok mennyivel okosabbak nálunk", "ők hasznot húztak az ügyből, mi meg kőfejű nacionalisták voltunk", hallom kommentekben, Facebook-on, és egyszerűen nem értem, ahogy azt sem, hogy miért kellett meghívnia az MSZP-nek Victor Pontát (a meghívás nyilvánvalóan a tegnapi bukaresti döntés előtt történt). Persze, a románoknak volt mostanában más dolgokban díjnyertes húzásuk, de vannak ügyek, amelyeket mi (magyarok, politikai hovatartozástól, határoktól függetlenül) nem hagyhatunk szó nélkül, és együtt örülhetnénk neki, ha ezt a románok ilyen kulturált módon értették meg - na jó: ez a megértés még kérdőjeles, messze nem teljeskörű, és csak részben ránk reagál.
Aki az ügyön fanyalog, és "Orbán meg a Fidesz nacionalizmusát" meg a jó ég tudja mit emleget, az nem érti meg, hogy ez az egész magyar-román kisebbségi konfliktus nagyon nem szimmetrikus, és soha nem is volt az. Az, hogy nálunk Trianon után pár ezres román kisebbség maradt, odaát meg másfél millió magyar él ma is, az ezt jól mutatja, és ma ez az aszimmetria oka is. Részben ennek, részben az ebből könnyen fakadó toleranciánknak a következménye, hogy Méhkeréken vagy Bedőn simán ki lehet tűzni a magyar mellé a román zászlót hivatali épületekre, miközben Erdélyben nemhogy a magyar, de a regionális székely zászló is ekkora gondot jelent sok románnak. Az aszimmetriából következően általában ők találnak ki valami magyarspecifikus tiltást, mi pedig kénytelen-kelletlen reagálunk, hol jól, hol rosszul. Most a székely zászló hazai kitűzésével véleményem szerint jól reagáltunk, sőt, ha tényleg igaz a bukaresti hír minden mögöttes tartalma (mondom: ebben nem vagyok biztos), akkor eredményesen is. Miért nem lehet ezt össznemzeti sikerként elkönyvelni?
Ne legyünk azonban teljesen naívak: a bukaresti pálfordulás (??), ha megtörténik, csak kis részben miattunk, a mi zászló-kitűzéseink miatt van vagy lesz, mi csak az apropót adjuk. A saját, bel-román vitáik felkavarója az ügy. "Sunt Ardelean si ma mandresc cu asta" (Erdélyi vagyok és büszke vagyok rá), terjed lassanként a jelszó az erdélyi románok között, és mint a képen látszik, Románia körvonalai ott vannak a kulcstartón, de ott a "mai presus de orice" (mindenek felett) kitétel is - ha valamitől, akkor ettől félnek. A román belpolitikában amúgy is kellemetlen törésvonalat visz az ügy a deklaráltan nemzeti érzésű, bármilyen revíziót elutasító, de a nemzetiségek felé toleráns románok és a mindent tiltani akarók közé. Ha valamit, akkor véleményem szerint ezt a konfliktust akarták hatásosan elsimítani.
Mondom, én azért az első hírek hallatán messze nem vagyok száz százalékig biztos abban, hogy a bukaresti parlamenti döntés valóban úgy és olyan pontot tesz az ügy végére, ami megnyugtató mindenkinek. Ám ha igen, akkor ne fanyalogjunk magunkon, és ne magasztaljuk őket az egekbe: most talán valamit végre sikerül jól és végső soron románoknak és magyaroknak együtt megoldanunk. Ezt a meccset így játsszák, durvák a csattanások, de ha a végeredmény mindenkinek jó, akkor örüljünk neki.
És az aszimmetria miatt a pontot úgyis csak Bukarestben tehetik az ügy végére.
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot:
