Nyilvánosságra kerültek a 2013. szeptemberben induló felsőoktatási évfolyam állami finanszírozási keretszámai. Bár a hivatkozott cikkben elég zavarosan vannak összedobálva a számok, az világos, hogy a már eleve igen súlyos vágást hozó 2012-es évhez (az Elrugaszkodás Éve, ugye) képest is komoly elvonást tervez a kormány a szektorban.
Az idei évfolyamban alap- és osztatlan képzésben (ez a "bolognai rendszerre" áttért intézményekben az első 3 éves, ún. B.Sc. képzéseket, illetve a néhány továbbra is egységes, 5 éves képzést folytató szakot jelenti) 30 ezer teljes állami ösztöndíjas hallgató felvételével számoltak, emellett 15 ezer hallgató jelentkezhetett volna "részösztöndíjra", vagyis nekik az önköltség felét kellett megfizetniük. Illetve kellett volna, mert az oktatási tárca csodafegyverének szánt képzési formára nagyon kevesen jelentkeztek.
Ehhez képest jövőre (ez már az Emelkedés Éve - valaki szólhatna a főnöknek, hogy ez a másik irány...) ugyanebben a képzési körben 10480 fő jelentkezhetne teljes állami ösztöndíjra. A teljes állami támogatású felsőoktatási helyek száma ebben a körben egy év alatt a harmadára csökken! A részösztöndíjas helyek száma - itt a felsőfokú szakképzéssel együtt - 46330 fő lenne, ami ahhoz képest, hogy idén a 15 ezres eredeti tervből harmadolt 5000-es keretszámot is csak kb. felében sikerült feltölteni, elég drámai változást tételez fel a fiatalok jelentkezési prioritásaiban. Ha ez mégsem következik be, több tízezerrel csökkenhet az egyetemi jelentkezések száma, és ezzel arányosan lehetetlenül el ekkora hallgatói tömeg képzési kapacitása. És hát ezt - a felsőoktatásban résztvevők nagy többsége számára félévenként sok helyütt több százezres költséget jelentő rendszert - ugyanaz a párt rendeli el kormányon, amely 2008-ban elsöprő többséget állított fel e népszavazási kérdése mögé:
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
A HÖOK már kimondta: a tervezet elfogadása gyakorlatilag a tandíj bevezetését jelenti. Emellett folytatják a hallgatói szerződések alkotmányossági vizsgálatát is.
Lehet, hogy a számokat némileg árnyalja majd a mesterképzés finanszírozási módja. A miniszterelnök víziója az önfenntartó felsőoktatásról mintha programmá kezdene válni. Persze lehet, hogy úgy gondolja: nem is kell felsőoktatás egyáltalán, legalábbis az államnak mintha nem lenne érdeke, hogy legyen. És hát nem tudom kihagyni, bocs: az önfenntartó profi futball mintha nem lenne kormányzati cél. Az értékrend pedig egy magát konzervatívnak tartó kormány részéről egészen elképesztő. Az pedig, hogy a győzelmükhöz vezető kampányban kőkeményen képviselt álláspontjukon most már totálisan fordítottak, számomra felér egy öszödi beszéddel.
Lehet persze, hogy azt gondolják, hulljon a férgese, majd a jelentkezések elmaradása miatt elvérzik a valóban túl sok hazai felsőoktatási intézmény nagy része. Ám ha ez lenne a kormány célja, tessék felvállalni, mondják meg, lehet róla vitatkozni, és meg lehet csinálni - tervezetten. Mondják meg azoknak a fideszes képviselőknek, akik közül minden harmadik választókörzetében ott egy kisebb vidéki főiskola vagy egyetemi kar. De ezt nem merik. Helyette jöjjön a vízözön, ami viszont elmoshatja az egészet.
UPDATE: Annak a poszt írása óta nyilvánosságra került elképzelésnek, miszerint a közvetlenül a képzési szakokhoz rendelnék az állami támogatást (tehát nem az egyetem kapná egyben és osztaná el saját döntése szerint) még értelme is lenne. Ám ha ez a cél, akkor miért nem ezzel kezdik?
(a szerző egyetemi oktatóként a felsőoktatás átalakításában személyesen is érintett)
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:
