A Fideszt és kormányát számtalan kritika érte az utóbbi hónapokban-években, érthető okokból azonban akkor kapjuk fel leginkább a fejünket, ha ezek a konzervatív oldalról jönnek. Érthető: a Fidesz, bár egyre inkább "forradalmi" tempót diktál és tettei ezzel ellentmondanak, mégis szereti magát konzervatív erőnek beállítani. Sólyom László szombati aszófői beszéde azonban áttörheti a gátat: megindulhat a valódi konzervatív szellemi pólus megára találása. Wishful thinking ezerrel, de hát nem elemzés ez, hanem ötlet.
A magyar választót a magasztos elvek eddig kevéssé hozták lázba: sokkal inkább kötődik nevekhez, arcokhoz, véleményekhez. Ilyenekből pedig, kizárólag a konzervatív irányból, most három fontos kritikus is akadt. A KARD hangsúlyozottan szubjektív választása szerint ők:
Sólyom László
Az Alkotmánybíróság első elnökét, hazánk 2005-2010 közötti köztársasági elnökét utóbbi posztra választásakor a Védegylet jelölte, és bár az Országgyűlésben minimális MSZP-SZDSZ többség volt, a Fidesz felkarolta, és ügyes taktikával sikerült is megválasztania. Elnökként is szuverén személyiségként viselkedett, fontos posztokra saját jelölttel lépett a Parlament elé, visszafogottan de határozottan bírálta Gyurcsányt az öszödi beszéd és a 2006. október 23-i rendőrattak után, számos törvényt küldött vissza alkotmányos-jogi aggályok miatt. A Fidesz 2010-es kétharmados győzelmét követően - bár újraválasztását illusztris konzervatív értelmiségiek sora nyílt levélben javasolta - a kormányzó kétharmad a saját bábját, a másfél éves működése alatt egyetlen törvényességi észrevételt sem tevő Schmitt Pált választotta a helyére. Miközben 2010 óta folyamatosan finom kritikával illette a fideszes hatalomgyakorlás módját, mostani, aszófői beszéde véleményem szerint a kormánykoalíció működésének legkomolyabb rendszerszintű kritikája. Államfői működése alatt elfogadottsága a politikai mezőnyben magasnak számított. (Kép: wikipedia)
Mellár Tamás
A jobboldalhoz sorolt közgazdász egyetemi tanár már az Antall- majd Boross-féle MDF-kormány főtanácsadójaként dolgozott. Az első Orbán-kormány idején a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. A 2010-es kormányváltás után rövid ideig a Századvég Gazdaságkutató vezetője, innen azonban a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitika következetes bírálójaként távoznia kellett. Folyamatosan, legutóbb épp a HVG legutóbbi számában elmondott kritikai véleménye azonban a konzervatív oldalon sokaknak fontos: Mellár következetes jobboldali elkötelezettségét - Sólyoméhoz hasonlóan - senki nem vitatja.
(Kép: HVG)
Ángyán József
A gödöllői Szent István egyetem professzora régóta a Fideszhez kötődik, 2006 óta, és ebben a ciklusban is parlamenti képviselő, így része a "kétharmadnak", az év elejéig pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára volt. Lemondásának oka, hogy a Fidesz programjában is szereplő családi gazdaságok támogatása helyett az állami földpályázatokon szerinte rendre a párthoz köthető nagyvállalkozók nyernek. Véleményét több tanulmányban és interjúban is kifejtette. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége szakértőjeként és a helyi gazdák érdekeinek következetes képviselőjeként véleménye a falusiak körében pozitívan fogadott, személye bármely politikai erő számára egy hiteles vidékpolitika bázisa lehetne - pont saját pártját, a Fideszt kivéve.
(Kép: Batthyány Lajos Alapítvány)
A listát természetesen lehetne folytatni. Amit mondani szeretnék az az, hogy a ma pártot választani képtelen, abszolút többségben levő bizonytalan tábor számára ők és a hasonló véleményvezérek - főleg az általuk képviselt elvek, irányzatok és vélemények - potenciális igazodási pontot jelenthetnek. Megnyerésük, és - akár aktív, akár passzív - együttműködésük egy lehetséges kormányváltó pólus bázisát adhatná.
A kérdés az, hogy van-e olyan politikai párt, amely ezt célul tűzné ki, és egyáltalán erre törekedhetne. A Fidesz nyilván nem - Ángyán helyzete fideszes képviselőként különsen pikáns - és az alapvető irányultságbeli különbség miatt egyrészt a szocialista-DK-tábor, de másrészt a Jobbik sem törekedhetne a feléjük közeledésre, ha egyáltalán lenne ilyen szándékuk. Kizárásos alapon maradna az LMP, amelynek erre lehetősége lenne: Sólyommal több kapcsolódási pontjuk is lehetne, a Védegylettől a környezeti gondolkodáson át a jogvédelemig, Ángyán előadást tart az LMP nyári szabadegyetemén, tehát a dolog nem teljesen lehetetlen, csak majdnem: a párt irányultságában elég érdemi váltást tételez fel.
A kérdés az, hogy van-e legalább szándék erre a LehetMás háza táján, vagy meg kell próbálni a dolgot "zöldmezős" alapokon? Mert Sólyom beszéde felhívás is volt: a helyi közösségek erejének említésekor nehéz nem a független, civil jelöltek relatíve jó időközi választási eredményeire gondolni. Valakinek pedig össze kell fogni őket.
Tetszett a cikk? Csatlakozz a KARD Facebook-csoportjához: