Beszántották a Népszabadságot, az új, feltehetően Fidesz-közeli tulajdonos érkezésének tiszteletére a MediaWorks egyik napról a másikra a teljes intézmény, nyomtatott és online sajtótermék megszüntetése mellett döntött. A nol.hu korábbi tartalmai eredeti helyükön elérhetetlenné váltak, törlődtek a nemzeti emlékezetből – a Google cache egy ideig még őrzi őket update: már az sem, itt próbálkozz, a közpénzeseket a K-Monitor blog archiválta.

Örömködés a fideszes, sajtószabadásgvége-hangulat a másik oldalon, Török Gábor inkább az előbbire hajazva úgy nem foglal állást, hogy „ezek a piac farkastörvényei”. De milyen piacé? És hová is vezet rendszerszinten ez a folyamat, amelynek most egy emblematikus pontját látjuk?

Amióta a Fidesz 2010-ben nyert, és „egyszer kell nyerni de akkor nagyon” (hirtelenjében erre is nehéz most rákeresni, de Orbán mondta), elég intenzíven foglalkozik azzal hogy minél több forrás veszítse el közpénz-jellegét. Hogy ez még az Orbán-Simicska modell idején, a Közgép közbeiktatásával, hogyan működött, mi is leírtuk. A lényeg mit sem változott: nagyon sok pártközeli vállalkozás tőkeerőssé tételével és a maradék közpénz ilyen célú felhasználásával (állami hirdetések „piaca”) simán elérhető, hogy a hatalom számára kedves lapok, műhelyek a tényleges olvasói igénytől függetlenül biztos lábon álljanak, a többi meg kit érdekel. Ez mondjuk korábban, 2010 előtt is így volt, a különbség az, hogy „ellenséges kivásárlásra”, és ennek eredményeképp megvalósuló lapbezárásra eddig nem akadt példa. Most pedig van, a rögtön legnagyobb példányszámú ellenzéki sajtótermék esetében.

A látható cél az, hogy (1) minél inkább a kormány számára kedves narratívák jelenjenek meg és (2) minél kevésbé jussanak a nyilvánossághoz a kínos, sokszor korrupció gyanúját felvető ügyek. Ez két külön cél, amit a MediaWorks-felvásárlás egyben ér el. A védendő piac ugyanis – véleményem szerint – egyrészt a „falusi Terike néni”, akiből sok van, és ha szép mesét olvas a rendszerről, hajlamos továbbra is rá szavazni, pláne ha még a templomban is ezt tanácsolják, másrészt a Fidesz-tábor értelmiségi része, aki ugyan tudja, hogy mi van a mese mögött, de megmagyarázza magának, hogy Gyurcsány rosszabb lenne (amely nézetet azért megértjük). Terike néni még az átkosban sem olvasott Népszabadságot, maximum Szabad Földet meg megyei hírlapot. Nosza vegyük meg a megyei lapokat (ez történik most!), és hangsúlyozhatjuk a 98%-ot, miközben száműzzük az „érvénytelen” szót.

Igen ám, de a fideszes értelmiségi sem olvas Népszabadságot, mi is a baj akkor ezzel? Csak annyi, hogy a spektrum ezen végén az oknyomozó újságírás áll. Amelyik kideríti, hogy Rogán helikopterezik miközben párttársai vért izzadva telefonálgatnak, hogy mindenki szavazzon. Amelyik kideríti, hogy Matolcsy barátnőjének hány rokona dolgozik mennyiért a Nemzeti Bankban vagy holdudvarában. Amely híreket aztán átvesz az Index, és azt már a fideszes is olvassa. A Népszabadság megszüntetése az e műfaj elleni háború komoly dobása, ahogy az az adatigénylések nehezítése vagy fizetőssé tétele is. Ahogy fél éve írtuk, Soros György is azért van ennyire a verbális célkeresztben, mert ő finanszírozza az oknyomozók egy részét, miközben a legjobban annak örülnének, ha nem lenne ilyesmi egyáltalán. Nem kéne attól félni, hogy a kampányoló fideszes még megkérdezze, hogy ezért küzdünk-e? Olvasson inkább szép Bayer-cikkeket, hogy milyen szemét Gyurcsány meg Soros és gondoljon elégedetten arra, hogy a harca nem hiábavaló.

De vissza a rendszer-szinthez: ez abba illeszkedik be, hogy ha a pénzkilapátolást valamelyest korlátozó egyik tényezőt, a nyilvánosságot, a kilapátolóktól független sajtót korlátozzuk, elemeit megszüntetjük, akkor többet lehet kilapátolni és ebből a pénzből olyan (mű)piaci farkastörvényeket teremteni, hogy a többi is szűnjön meg. Ezt hívják pozitív visszacsatolásnak (fent a bal oldali ábrarész). Vagy arra már rá lehet küldeni a vizsgálatot miniszterelnöki utasításra. A vége a teljesen kézivezérelt „piac”, a közpénzek kontroll nélküli felhasználása és a hozzá rendszeresített mese kánonszerű ismétlése minden fórumon a focimeccsek szüneteitől az óriásplakátokig. 1984, feleim. 100%-osan célt érni persze nem igazán lehet, Kádár alatt is tudta mindenki a végére, hogy van a mese a híradóban és van a valóság.

A kérdés csak az, hogy ez mennyi idő alatt esik le a népnek. Ebben szerintem azonos a tegnapi Kossuth téri tüntetők és az egyszerű fideszes drukkerek érdeke: ha a mese és a valóság eltér, mielőbb térjünk vissza az utóbbihoz, mert később jobban fog fájni. A helikopteres uraknak persze más az érdekük, de azt pont hadd ne preferáljam.

A KARD a Facebook-on

Érzek némi zavart az erőben. A Nemzeti Választási Iroda pénteken lezárta a szavazóköri névjegyzéket, eszerint 8272625 polgár szavazhat. Hogy jön ez össze? 7997998 (kis híján nyolcmillió) magyarországi lakcímmel rendelkező szavazókorú és -jogú magyar mellett 274627 nemzettársunk külföldön regisztrált.

Az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdése szerint

Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Ehhez képest a 2013. évi CCXXXVIII. törvény 78. § szerint

A népszavazás eredményének megállapítása során az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésében foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgároknak a számát kell figyelembe venni.

Ugyanaz, nem? Hát nem. Ki van a névjegyzékben? A magyarországi lakcímmel rendelkező, szavazati jogú magyar állampolgárok, és a külhoni (magyarországi lakcímmel nem rendelkező) szavazókorú állampolgárok közül azok, akik kérték a névjegyzékbe vételüket (regisztráltak). Tehát nem mind! Pedig az Alaptörvény szövege az összes választópolgárról beszél az érvényességi feltétel kiszámításakor. Ha a csíkszeredai Áron bácsi magyar állampolgárságot kapott és nem regisztrált most vasárnapra, akkor az Alaptörvény szerint választópolgár lett és benne kéne lennie a 100%-ban, a 2013-as törvény szerint viszont nem.

Azt, hogy hány külhoni magyar állampolgár van összesen, érdekes módon nem egyszerű megtudni (rövid internetes keresés ezen nem segít, pár éve adatigénylési ügy is kerekedett ebből, ha valaki tudja, kérem kommenteljen egy linket). Félmilliónál azért biztosan több, és ha csak négyszázezernek becsüljük a szavazókorúakat, akkor is majd' százötvenezerrel több lenne az összes választói létszám - tehát a 100% - az Alaptörvény szerint számítva, mint a 2013-as törvény szerint.

Nem állítom, hogy 2013-ban azért értelmezték másként a választópolgárok számát az Alaptörvényhez képest, mert könnyíteni akarták volna a népszavazások érvényességének elérését, sokkal inkább az lehetett a háttérben, hogy egyértelmű számot akartak kapni. Kicsit illúzióromboló arra gondolni, hogy a magyar állam esetleg nem tudja pontosan megmondani, kik is a külhoni polgárai, de ha ennek csak halvány esélye is fennáll, célszerűbb ezt egyértelmű algoritmusra bízni. A mostani népszavazás érvényességi küszöbe tekintetében azért az eltérést legalább 75 ezerre tehetjük amiatt, hogy a határon túli részvételi arányt biztosan megdobja, hogy csak azokat kell figyelembe venni, akik legalább egyszer - a regisztrációkor - már tevőlegesen jelezték a részvételi szándékukat. Tehát kb. 75 ezerrel kevesebb érvényes szavazat elég így az eredményességhez ahhoz képest, mintha szó szerint követnénk az Alaptörvény szövegét.

A meleg vizet persze nem mi találtuk fel, de most már becsülhető is az eltérés mértéke.

Tisztelt Orbán Viktor úr, tisztelt Fidesz, én nem félek. A kijelentés önmagában ugyan semmit nem jelent, írhattam volna azt is, ma nem ettem paprikás krumplit, esetleg azt is, ma nem gondoltam a kivándorlásra - és az egyik igaz is lenne. A kijelentés, miszerint nem félek számomra mégis fontos, és az is fontos, hogy ezt ország világ előtt tudassam. Bár önök - az én adófizetői pénzemből - igen sokat költöttek arra, hogy én és a hozzám hasonló senkik féljünk, nekem valahogy nem jött át a dolog.

Én kérek elnézést, nekem kellemetlen. Próbáltam én félni, sőt, feleségemmel is megvitattuk a dolgot, de azon túl, hogy ezt meg azt féltek, összességében nem félek. Sajnálom, azt hiszem hazaáruló vagyok, de állapotom talán nem reménytelen. Féltem ugyanis a lányomat, mert nekem olyanom is van. Féltem attól, hogy mi van ha rátámadnak az utcán, a folytatást leírni sem tudom mert a tehetetlenségtől máris ökölbe szorul a gyomrom, elszorul a torkom - a lányos apák tehetetlensége. A feleségemet ugyanígy féltem, reggelente elmegyek itthonról, és nem tudok másba kapaszkodni csak abba, hogy mire hazaérek, minden rendben lesz. A fiamat szintén féltem, nem az a típus, aki el tudja kerüli a problémás helyzeteket, ritkán szokott csendben leülni a leghátsó sorban - pedig néha de jó lenne. 

Az, hogy mégis félek, az nem a magyar állam érdeme. A gyorstalpalós határvadász madarász egységek, a kerítés engem nem nyugtatnak meg, mert ott van mögöttük Rogán, Habony, Lázár, Pintér, Kövér, Orbán, Vona. Ezekről az emberekről mindig az jut eszembe, hogy egy vár falai mindig csak annyit érnek, amilyen bátrak a katonák a falakon. És aki félelmet kelt, maga is gyáva. Én itt csak idegen szívű zsoldosokat látok, Zrínyi, Hunyadi, Dobó, vagy akár csak egy Nemecsek, vagyis NEMECSEK sehol nincs közöttük. Ezek nem a puskaport tartják szárazon, hanem az útlevelüket. Na persze, a helyükben én is mást hazudnék. Amíg csak jön az ellen, mindenki tudja rázni a pajzsát, csörgetni a kardot. És igen, a Fidesz az országért küzd, csak egészen más értelemben... Közeleg már a következő csata: A 2018-as választás, parasztáldozatokra tessenek felkészülni.

Hogy akkor miért nem félek? Mert valami ostoba módon bátornak érzem magam. Ránézek Európa térképére, és úgy érzem, nem vagyok egyedül. Ráadásul - leírni sem merem - lehet hogy nem mindenki hülye, aki nem magyar. Lehet hogy mégiscsak lesz egy bátor európai döntéshozó, aki azt mondja, emberek, legyünk már bátrak, a kurva életbe. Mi vagyunk 500 millióan, nem a menekültek. A mi kezünkben van a világ GDP-jének jelentősebb része, nem az iszlám állam, vagy Szíria, Oroszország, vagy Afganisztán kezében. Nálunk van a labda, észrevettük már? Nálunk van a legnagyobb fegyver, csak használni kellene: az európaiak szabadságszeretete. Mert ezt a kontinenst nem más kovácsolta össze az elmúlt 50 évben, mint a szabadság. Az emberek szabadsága, a pénz szabadsága. Egymással évszázadok óta háborúzó nemzetekből lett egy világhatalom alig évtizedek alatt! Tessék elővenni a történelemkönyveket. Lehet hogy nem vagyunk a világ vezetői, de basszátok meg, dobogósok vagyunk! (Kábé, attól függ mit nézünk) Mi, európaiak.

A Fidesz súlyosan mellélőtt az EU - Brüsszel - fikázásával. A hanyatló nyugatot temette már Virág elvtárs és maffiatársai évtizedekig, és lám, ki élte túl. (Szeretnék én úgy élni, ahogy a nyugat haldokol - Hofi) Lesz még ennek böjtje attól félek. Ha egyszer az EU megembereli magát, és sikerül valami érdemleges választ kicsikarnia magából, mi kapkodhatunk, hogy hádde csak a jószándék, meg a féltés beszélt belőlünk. Ennyire ők sem lesznek hülyék. 

Én nem félek. Féltem ugyan a családomat a bevándorlóktól, de féltem őket az utcán masírozó szélsőjobbtól is. Meg féltem őket a katedra mögül agymosást végző tanároktól, papoktól is hogy egy életre megnyomorítják a világképüket, mert - szülői nevelés hatására - nem állnak be a gyűlölködők sorába. Az sem hagy nyugodni, hogy lábbal tapossák a liberalizmust épp azok, akik maguk is a liberalizmusnak köszönhetnek mindent, és nem, nem szitokszó. Az is aggaszt, hogy az iszlám bigott vallási gondolat- és tettdiktatúrájára (na ezt a határokon kívül kell hagyni srácok, nincs alku) a gyávák és álszentek egy keresztény vallási gondolat- és tettdiktatúrába menekülnének vissza. Nem óhajtok a saria szerint élni, de a Jehova tanúi se tiltsák már meg nekem a vérátömlesztést, oké?

Egy fontos dolgot azonban fel kell ismernünk: Európát nem a menekültválság és az iszlám terror fogja legyőzni. Ezek együtt sosem lesznek képesek érdemben ártani Európának. De a menekültválságtól és az iszlám terrortól való félelem, az igenis legyőzheti Európát.

Hallunk itt mindent. Háttérhatalom. Kommunista és egyben monopolkapitalista. Még a miniszterelnököt is "le akarta kenyerezni" az ösztöndíjával, de ő nem hagyja magát. Sőt, vissza is fizetik neki az ösztöndíjakat. Vagy nem. Megy itt a sorosozás, sőt lassan párhuzamosozásba csap át. Csak a lényeg marad háttérben. Narancséknak egy, egyetlenegy bajuk van Soros Györggyel. Csak egy, de az nagy.

Ő az egyetlen, akinek még a Fidesztől és a Fidesz által zsebrevágott államtól független sajtója van.

Na nem úgy, hogy övé lenne valamelyik nagy napilap, hírportál vagy tévécsatorna. Ezek vagy fideszes tulajdonban vannak (vagy "közszolgálatinak" csúfolják őket, ami ugyanaz) vagy szépen belesimultak a NER-be. Én arra gondolok, hogy Soros hajlandó a pénzét arra fordítani, hogy olyan cikkek szülessenek, amelyben leírják, hogy mennyiért és miből vesz földet, szőlőt, lassan egész megyét Mészáros, mennyiért bérel borozót Ákos az I. kerületben, ahonnan épp kiutálják a Ruszwurmot, hogy hogy is van a nem világító közvilágítás a miniszterelnöki vő által közbeszerzetten. Az egész vircsaftot. És ha már megírja valaki, akkor az már átmegy a többi médiumba is.

Nem azt mondom, hogy pl. az Indexnek vagy a HVG-nek ne lenne oknyomozó újságírója vagy ne lettek volna szép találataik. Ha Soros nem lenne, kb. ők maradnának az egyetlenek, kérdés, hogy meddig. És azért szerintem ez zavarja a fiúkat rendesen. Olyan szépen felépítették a rendszert, ha ez az egy hajszál nem lenne a levesben, nem kéne azzal szembesülni nap mint nap, hogy mit is csinálnak. Ezért az össztűz. Ne legyen illúziója senkinek: nagyjából csak ezért. Az összes többi mindegy, az csak a duma.

És persze az sem javíthatja fideszék közérzetét, hogy esetleg még emlékeznek: az előző pártállam idején őket is azért fizette Soros, hogy bontsák le azt. Ő láthatóan nem változtatott a szokásain, ellentétben fideszékkel.

KARD a Facebook-on

A Fidesz, vagy lassacskán Fidesz-Jobbik kormányzásról, annak bűneiről vagy hibáiról  órákig lehetne beszélni, de minek. Aki akarja, tudja miről beszélek, aki nem akarja, annak egy fizetett szoci blogger vagyok és/vagy Soros áll mögöttem természetesen. Írhatnám, hogy állóháború van, de már ez sem igaz. Az, hogy farkasszemet nézünk egymással, és tudjuk, hogy rossz vége lesz, az nem biztos hogy háborút jelent. Lehet az vágóhíd is. Annyi különbséggel, hogy birkák most mind a két oldalon állnak. Az év elején a Fidesz végre valahára elindult azon a lejtőn, amit az iszonyatos korrupcióval és maffia berendezkedésével maga alatt zsírozott meg derekasan. Ekkor jött a menekült válság, és a Fidesz sikeresen kovácsolt politikai tőkét a félelemből, tudjuk, láttuk, megettük. 

Csakhogy. Lázár mindeközben nem kezdett el becsületes lenni, Kósa nem kezdett el agyat növeszteni, Rogán lakása nem zsugorodott, Habony, Gucci helyett nem vett magának Tisza cipőt, Mészáros nem próbálkozott meg a tisztességes piaci versennyel ésatöbbi ésatöbbi. A Fidesznek volt egy történelmi lehetősége arra, hogy a holtponton szerencsésen átjutva, titokban összekapják magukat. Jó, jó, tudom, a maffia az maffia marad, és a fenti történelmi lehetőség pusztán elméleti. A Fidesz sajnos már réges-régen túl van azon a ponton, ahonnan még van visszatérés. Túl sok milliárd van már behálózva, túl sok a kegyenc, túl sok a kivételezett, túl sok a magánalapítvány, a rokon, a stadion, a mutyi. És persze túl sok a kárvallott, a titokban morgolódó, a megbántott, a várakozó aki évek óta barna nyelvvel várja az idejét. Pedig ez az a pillanat, amikor Orbán a szélsőjobbról lassan visszatáncolhatna. Most még el lehetne adni a polgári középnek, hogy a vészkorszak radikális megoldásokat kívánt, na nyugodjunk meg együtt, lássátok, ha csitul a helyzet, mi is visszatérünk a polgári értékekhez, ami ugye istenadta természetünk.

Csakhogy Orbán mögött már nem egy valódi politikai - pláne nem polgári - szervezet áll, amelyik képes alulról megújulni, hanem egy kvázi maffia. Egy párt mindig képes arra, hogy új embereket bedobjon, új irányt vegyen, új stratégiát válasszon, új arcok, új ügyek mögé sorakozzon fel - a vidéki aktivistától elindulva. Egy maffia viszont nem tud kevesebbet lopni, kevésbé korruptnak lenni, mert attól még ugyanúgy maffia marad, csak épp gyengébb. Egy bűnbanda nem tud lassacskán a közpénz lenyúlás helyett fokozatosan piaci szereplővé válni. Hallott már valaki olyanról, hogy egy kolumbiai klán a heroin mellett elkezdett lisztet is exportálni az USÁ-ba? 

Csakhogy 2018-ban még lesznek választások. Eddig a Fidesz ugyan sikeresen viszi a hazugsággyárát, bocsánat, kormányzati kommunikációja sikeres, ám egyre nagyobb a tét. Egyre több a támadható felület, egyre több a hiba, a mutyi, a nyilvánvaló lehúzás. Talán három oldalról lehet megfogni a Fideszt, ebből kettő szerintem veszélyes is lehet. A veszélytelennel kezdem, ez a korrupció léte, a mutyik, és úgy általában a Fidesz hazugsággyára. Mára sajnos kiderült, hogy a kádár köztünk él. Az emberek számára teljesen természetes, hogy odafent lopnak, hogy helyettünk döntenek, a mi életünkkel játszanak. Tessék meghajolni, előre köszönni, és ügyesen elkapni az alamizsnát. Nem is Kádárral kezdődött, Horthy is büszkén lavírozta bele az országot az egyik szarkupacból a másikba, de akár Mátyás Királyig le tudnám vezetni a dolgot, nevermind. 

Csakhogy a másik két téma veszélyes, mert már elérte a kisembereket. Azokat is, akik amúgy zsigerből utálják a politikát, vagy sosem néznek híradót. Esetleg Fidesz szavazók, hovatovább hálásak Orbánnak, hogy megvédte az országot a nem ránk támadó menekültek seregétől. Csakhogy néha ők is betegek és lehet hogy a családban van iskolás. Az egészségügy és az oktatás. Nem tudok olyan embert mondani, akitől az elmúlt évben azt hallottam volna: igen az oktatásban és az egészségügyben minden rendben van. Ellenben ismerek 2010-es és 2014-es stabil Fidesz szavazókat, akik mára felháborodva osszák a rendszert, mert egy röntgenre hónapot, MRI-re még többet, műtétre meg isten tudja mennyit kell várni, aztán ha kórházba mész látogatni, ne virágot vigyél, hanem kenyeret, WC papírt és kötszert. Tartsa fel a kezét az, aki az elmúlt 2 évben nem hallott egy horror-sztorit a kórházakról! Baleseti ügyeleten 2 napot várni az orvosra, 29 éves orvos konzultál a 30 évessel, rossz diagnózis, rossz műszer, elküldték, visszaküldték, ne mentőt hívjon hanem taxit ésatöbbi. Meg ugye a gyerek az iskolában… Az elvárások, az osztályzás, az állapotok, a lehetőségek, a továbbtanulás, a felvételi, a magántanár, a nem tud már aludni sem, az el vagyok keseredve, a nem tudom mi lesz belőle, a nekünk kell bevinni… A gyerekiért és a beteg szeretteiért mindenki ölni tudna, még a biztos Fidesz szavazók is. És itt már nem segít az Isaura TV.

innen

Csakhogy kire? Jaj, ez a röpke két év úgy fog elillanni, ahogy a magánnyugdíj pénztárak vagyona. Aztán jön majd az összefogás, a mentsük meg a demokráciát, közös lista-magán cella, én vele nem akarok, ő velem nem akar... Rossz emlékek sora... (2016-os választások legszebb emléke Mesterházy motorja.) Viszont aki most ráugrik ezekre a témákra - egészségügy, oktatás -, az 2018-ban a borítékolható sár- és fekáliadobálás sikamlós hónapjaiban is meg tud majd állni a saját lábán. Nagyon újat persze nem mondtam, de eddig úgy tűnik a legnagyobb tanár és orvos felkelések eddig civil kezdeményezések. Itt nyílik az új remény gyengécske virága? 

Tombol a népszavazási láz az országban. Bár a vasárnapi nyitvatartás eltörlésével a Fidesz egy tök jó házibuliban kapcsolta fel a villanyt még éjfél előtt, azért van még itt miért izgulni. Kíváncsi vagyok hogy az MSZP/Liberális kérdések elérik-e a 200 000 aláírót (és ha nem, az mit jelent az ellenzék számára? Sírjunk, vagy nevessünk? Rajtuk, vagy magunkon?) Na persze a Fidesznek is megvan a magához való hatalommechanikai érzéke - a hatalomért bármit és bárkit, óvszer nélkül felárral - rá is cuppant a népszavazósdira. Nekem azért lenne pár ötletem a kérdésekre:

A Fidesz kérdése például meglepően polkorrekt, igazából az alábbi kérdést szerették volna feltenni:  

Egyetért ön azzal, hogy Angela Merkel lóháton, félmeztelen amazonként muzulmán tatárokat hordáit vezesse az országba, ahol felgyújtják templomainkat, leölik jószágainkat, megeszik gyermekeinket és stadionjainkban halomra nyilazzák futballistáinkat - a betelepítési kvóta ürügyén?

Az MSZP a boltzárral és a kopaszokkal az évtized sanszát kapta meg, hogy talpra álljon. Ezt a Fidesz is meglátta, úgyhogy kirúgta alóluk a széket. (Bevállalták, mert tudták, hogy azok a finom lelkű, jogbiztonságot kereső és elvek mentén politizáló jobboldali, centralista szavazók, akiket ez a gerinctelenség esetleg zavarna, már régen nem Fidesz szavazók.) Azért az MSZP még megkérdezné:

Egyetért ön azzal, hogy a Fidesz állítsa vissza a vasárnapi boltzárat, hogy mi eltöröltethessük, majd a győztes népszavazás estéjén kimondhassuk, hogy milliók támogatják az MSZP-t, szóval mindenki mehet a picsába, mi vezessük a kormányváltók listáját 2018-ban is?

Persze a DK sem maradna ki a jóból, noha be kell vallanom, mostanság kevesebb hülyeséget képesek kitermelni. Ezeknek nincs elég szabad idejük politizálni? Legalább valami gitáros mémet dobjatok már össze. Addig is a DK azzal küzd amivel nemhogy megalakulása óta, de már annál jóval korábban is küzdött, a politikusaival szembeni khm… előítéletekkel. Ha egyszer népszavazásra bocsájthatnának egy kérdést, azt tuti hogy Vágó Pista arcképével adnák el a szavazó lapon - akkor kérdezzük meg a közönsége!:

Egyetért ön azzal, hogy mindenki felejtse el a politikusok 2009 előtti botrányait? Amúgy meg nem volt sokkal jobb, hogy mi másfél évig legalább nem csináltunk semmit?

A) egyetértek                       C) megállnék

B) igen                                D) mindenki mondjon le!

A Jobbik úgy tűnik kezd belefáradni a cukiságkampányba. Furcsamód a menekültválság pont rosszkor jött. A mainstream médiában váltig állítják magukról,hogy mekkora józan életű néppártok - azért még másnaposan fel-fel büfögnek egy kis rasszizmust, fasiszta ideológiát, o pardon...  Két út áll előttük. Vagy visszahúzódnak radikálisba, (ahol épp két erős bástya, Kövér és Kósa spricceli olyan erővel a tudást mint egy trágyaszóró - jajj nektek, muzulmánok, nők, bevándorlók és kivándorlók!) és felteszik az alábbi kérdést:

Egyetért ön azzal, hogy Angela Merkel, Orbán Viktor hátán, félmeztelen amazonként muzulmán tatárokat hordáit vezesse az országba, ahol felgyújtják templomainkat, leölik jószágainkat, megeszik gyermekeinket és stadionjainkban halomra nyilazzák futballistáinkat - a betelepítési kvóta ürügyén?

Vagy pedig most csendben maradnak, és várják hogy a Fideszt végleg maga alá temesse a korupció. Esetleg egy szimbolikus népszavazással tudnák ébren tartani a zárt sorokban meneteléshez szokott szavazóbázisukat, egyben utalna a Jobbik új irányvonalára:

Egyetért ön azzal, hogy a Feszty körképen a honfoglaló magyar vezérek ruháját fessük át öltönyre, nyakkendőre és üvegzsebre, a kép alján (majdnem azt írtam, hogy a szélén) pedig fessünk egy honfoglaló elszámoltatási bizottságot, amely épp a vezérek által a honfoglalásra fordított összeget könyveli el hiánytalanul.

A korrupció persze a kispártokat is érdekli - ha már kihagyták őket,ne lopjon más se. Végül is bármelyik párt kezdeményezhetné az alábbi érdést:

Egyetért ön azzal, hogy adóztassuk meg a korrupcióból származó jövedelmet?

Az LMP persze továbbra is új rendszerváltásban gondolkodik, ők felette állnak a rendszernek. Ehhez már szinte minden megvan egy kivételével: a választók bizalma. Az LMP tehát egyetlen kérdésben érdekelt, hogy valóban más lehessen a politika:

Egyetért ön azzal, hogy a Lehet Más a Politika párt 2018-as parlamenti választásokon elért eredményében a tizedesvesszőt egy helyiértékkel jobbra tolja a választási bizottság?

A végére hagytam azt a pártot, amelyiken a legtöbbet tudok nevetni, ez a Munkáspárt. Nem ide tartozik, de láttam a Május elsejei Munkáspárt programot: Reggel gyülekező valahol Pesten. Beszédet mond Thürmer Gyula. Séta a Népligetbe. Megérkezés, beszédet mond Thürmer Gyula. Majális. Emberek, hát nincs két, azaz kettő nyomorult munkáspárti politikus, aki beszédet tudna tartani? Úgy tűnik a Munkáspártnak nincs is olyan receptje, ami megoldaná a mai helyzetet. Hihetetlen, de a szlogen a régi: világ proletárjai egyesüljetek. Nem is várnék más népszavazási kezdeményezést:

Egyetért ön azzal, hogy építsünk egy időgépet, és Thürmer Gyula utazzon vissza 1936-ba, hogy Magyarország felvételét kérje a Szovjetunióba? És ha már ott van, fogná a kis  Gorbacsovot, elcipelné a moszkvai pártház elé, ahol bucira pofozná a fejét, hogy az élete végéig elkerülje még a kommunista párt környékét is.  

Én kérek elnézést, nekem kellemetlen.

Örömmel olvasom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ismét az országot, és ezáltal engem, közepesen levegőnek nézett állampolgárát szolgálja. Emberek, megszüntetjük a szegénységet. Sokan mondták már ezt, jaj istenem, de sokan… drága világtörténelmünk utóbbi szakaszában aki nem így kezdte, az inkább bele se kezdett! (Bár ha belegondolunk, faramuci módon talán pont azokkal volt a legnagyobb baj, akik éppen így kezdtek neki a nagy világmegváltó délutáni foglalkozásokhoz.)

Azért a KSH sokat tanult a múltból. Sokan belebuktak abba, hogy a szegénység helyett csak a szegényeket sikerült eltüntetni, vagy a közéletből, vagy a föld felszínéről - hát nem lehet minden diktátornak ugyanannyira véres a keze, na. De mi ezen már túlléptünk, mi ezt már meghaladtuk. Csak ámulok azon, hogy a KSH bejelentette, változtatni óhajt a számítási módszerein, mert túl sok a szegény. Ennyi. Éhes vagy? Ne legyél. Vagy legalábbis ha már reggeliztél - teszem azt tegnap reggel -, akkor voltaképp te már nem lehetsz 100%-ban éhes, esetleg ha úgy 50%-ban. Na most, ha elmúlt 11, de még nincs dél, akkor azért vagy éhes, mert még nem ebédeltél, és nem azért, mert nem reggeliztél… egyáltalán nem mindegy, innen már jó ha csak 25%-ban vagy éhes, ami ugye ebéd előtt inkább csak étvágy érzete, nem éhség, ugyan már… Hát minek építenénk stadionokat, hogy halljuk egymás gyomrának korgását? Csak azt nem értem, az a sok hüly… bocsánat, tehetségtelen, ortodoxiába fulladó nyugati ország miért küszködik még a jóléti államok alulról jövő felépítésében, tudniillik úgy, hogy aki éhes azt - többnyire - megpróbálják jóllakatni. Ja, persze, tudom már. Mert ott vannak még választó polgárok, és nem csak szavazók. Mert a zsivány, vadkapitalista angolok, németek, amerikaiak, akárkik vannak olyan aljas, elvtelen és gerinctelen senkik, hogy foggal körömmel ragaszkodnak ahhoz a pénzhez, ami az övék. Gusztustalan harácsolás ez, hogy minden adófillérjükért úgy jajgatnak, mintha fogukat húznák, és a közpénzre nem átallanak úgy tekinteni, mintha az az ő pénzük lenne, amiből az ő országukat finanszírozzák. Jó hogy nem már ráhímeztetik a nemzeti lobogóra, hogy sponsored by John Smith. Szörnyű, nem? A közpénz ilyen fertő, kizsákmányoló helyeken elveszíti közpénz jellegét, és mindenki úgy tekint rá, mintha az övé is lenne, és ha lopnak, akkor úgy érzi tőle is lopnak, ha pedig hazudnak, akkor úgy érzi neki is hazudnak, az ő pénzéből hazudnak. És ha egy állami szerv hazudik, fel vannak háborodva, hogy az én pénzemből ezt ne... Pfuj, pénzközpontú, kapitalista söpredék.

Bezzeg nálunk. Ha a KSH azt mondja, sok a szegény - és nyilván nincs pénzünk etetni a szegényeket, horribile dictu költeni a gazdaságra, felzárkóztatásra (azért az alapjövedelemmel, meg a hasonló hülyeségekkel hagyjatok békén), oktatásra - hát valamit tennünk kell. Nem is értem, miért nem hozzák törvénybe, hogy mától szegénynek nevezzük a társadalom legszegényebb 10%-át. Nem kellene itt csűrni csavarni, kész. A többi lehetne a középosztály, úgyis azért jajgatnak, hogy ilyen meg nincs. Ezután pedig, ahogy fogy az ország lakosainak száma, úgy fogyna évről évre a szegények száma is. Ennyire egyszerű! Kádár beájulna. Mi pedig tapsolunk hozzá. Ha esetleg kevesen tapsolnának, a KSH majd megváltoztatja a módszereit, és az ökölbe szorított kézzel való hadonászást is tapsolásnak fog minősülni. A végén pedig megjutalmazzák a vezetőket, néhány strómant, hogy ím, milyen szépen sikerült megcsinálni a statisztikákat: nincsenek szegények, és nincsenek elégedetlenkedők. A tények azonban - még mindig - makacs dolgok, elvtársak. Bocsánat, polgártársak. Bocsánat, bűntársak.

Az unortodoxia diszkrét, öntömjénező éteri fellege lassan matériává válik. Mondhatni, valósággá válik, igen, itt a Földön. Talán a Kárpát-medence vonulatai azok, amelyek hatására a felfelé szálló éteri unortodoxiából kicsapódik a java, és visszacsorog ide, a nyakunkba. Nem kell kiabálni, én is érzem ám hogy büdös, csak félek, hogyha még jobban csapkodok, még több ömlik a nyakamba. Sose lehet tudni, holnap kit akar megmenteni a kormány… saját magától. Én a következő lépésben a nemzeti konzultációt is a KSH berkein belül folytatnám. (Csak egy dologra figyelnék oda. A leveleket  sokkal finomabb papírra nyomtatnám, három rétegűre, hogy az is fel tudja használni otthon, aki nem akarja visszaküldeni.) A fárasztó kérdezések, meg propaganda anyag helyett eleve csak a válaszokat küldeném ki, és egy rövid bemutatót, hogy a KSH milyen számítási módszerekkel érte el a kívánt eredményt, de ez pusztán a hogyan készült műsor rajongóinak szólna, nem lényeges...

Látva a magyar társadalom rezignáltságát, szerintem már csak egy fontos kérdésre kellene választ adni. A következő nemzeti konzultációban egy A4-es lapot küldenék ki, az alábbi feladattal. Kérem, nyissa ki a száját a lehető legnagyobbra. Még nagyobbra, fog az menni. Még egy kicsit. Nyomja a laphoz a száját, majd ceruzával, vagy tollal rajzolja körbe az ajkai körvonalát a papíron. Köszönjük.

Hogy miért? Jó lenne már tudni, mi az a legnagyobb dolog, ami még belefér a szánkba, végre a kormányzat sem aprózná el magát. Persze úgy 25%-ot rá kellene számolni, mert éles helyzetben mi magyar polgárok mindig többre vagyunk képesek.

Pár hete folyamatosan visszatér, hol érvként hogy fenyegetésként az a fordulat, hogy a kvótarendszert megtorpedózó országok kimaradhatnak Schengenből, és nekik ismét visszaáll az ellenőrzés az Unió belső határain vagy azok egy részén. Legutóbb pl. a HVG-n jelent meg ez a hír, amelynek forrása most épp a holland pénzügyminiszter, de kis kutakodással számok nyugat-európai vezető hasonló kijelentéseire bukkanhatunk.

Én ezt az egészet viszont nem értem, és három percre tegyük félre, ki "bevándorlásellenes" és ki "migránspárti", azt pedig pláne, hogy ki hogy viszonyul a magyar belpolitikához. Én ezen árukapcsolásban mindezektől függetlenül komoly logikai bukfencet látok:

Mi is Schengen? Elvileg az, hogy a schengeni övezet országainak polgárai (ez kb. az Unió mínusz Egyesült Királyság, Írország, Románia, Bulgária, Horvátország, Ciprus, plusz Norvégia, Svájc, Izland Lichtenstein) az említett országok területén belül határellenőrzések nélkül mozoghatnak. Ebből legtöbbször az marad meg a fejünkben, hogy nincs határellenőrzés, az viszont, hogy ez a főszabály csak az érintett országok polgáraira, és az ide vízummal rendelkezőkre igaz, már nem. Pedig így van, másokra, így a menekültekre/migránsokra nem vonatkozik ez a jog most sem.

Forrás: BBC

Ez pedig már önmagában hordoz egy nehezen feloldható gyakorlati dilemmát. Ha a szabad mozgás nem vonatkozik mindenkire, aki itt van, akkor akire nem vonatkozik, azzal hogy tartatom be, mármint határellenőrzés nélkül?

Ez már most is dilemma. Egy ilyen rendszer akkor stabil, ha a határán megoldom, hogy csak az jöjjön be, akit beengedek - és az mehet bent bárhová. Most attól inog a rendszer, hogy százezrével jönnek be a migránsok, miközben nekik rögtön regisztrálniuk kell, ujjlenyomattal, mindennel, és utána is csak külön papírokkal mehetnek más országokba. Ha nincs határellenőrzés, akkor persze bárki bárhová, ha meg napi hétezren vannak, akkor meg kb. lehetetlen is az ellenőrzés (illetve ekkora létszámnál csak az "európai értékekkel" nehezen összeegyeztethető eszközökkel kényszeríthető ki).

Feltéve, de meg nem engedve, hogy megvalósul a kvótázás és "ez menti meg Schengent", az hogy működne a gyakorlatban? Valahogy beosztjuk, hogy Ali Rotterdamba, Ahmed Münchenbe, Iszmail Poznanba, Abdullah Karcagra. Jó, idáig megvagyunk. És mi fogja meggyőzni Iszmailt és Abdullahot, hogy a nem ellenőrzött határokon át két napon belül Stuttgart-külsőn legyenek? Semmi - hacsak nem lesz mégis valami kis határállomásocska, meg határőröcske, hogy ellenőrizze őket. Vagyis akkor mindenkit.

Ha olyan rendszert találunk ki, amelyben a belső mozgás A-nak szabad B-nek meg nem, akkor ez a rendszer nem fog működni. Eddig is csak azért működött, mert nem volt zavaróan sok a potyautas - most meg százezrével vannak.

Értem én, hogy nincs ötletük, és valamit mégis mondani kell az egyre elégedetlenebb német, svéd, holland választóknak. De ez rossz mondás, mert nem működik a gyakorlatban. Fenyegetni pláne kár ilyesmivel. Schengen akkor tartható fenn, ha minden jogosan itt-tartózkodó mehet belül, ahová akar. Szóval vagy ez, vagy kvóta.

És akkor a végére mégis egy kis politikai állásfoglalás: szóval akkor tényleg a kvóta az Unió megmentője?

KARD a Facebook-on

...avagy Pintér elvt… bocsánat Pintér úr álma 2015, Magyarország

“A Bartók rádió logójából kimaradt a csöpögő adrenalin, és ez nem véletlen. Bősze Ádám nem egy morningsós Balázs, a számok, bocsánat zenéknél pedig néha tovább tart felolvasni az előadókat, mint maga a zene -- vezényelte, szerezte, játszották, szólózik, filharmónikázik, melyik mű melyik opusz melyik oposszumának hányadik részlete ésatöbbi -- zenére marad két perc. Nincs itt semmi látnivaló -- ha már épp egy rádiót említettem. Bősze Ádám mégis mintha mindig a nemzeti szó előtt köszörülné a torkát… Véletlen? Régóta itt van már, régebb óta, mint… mint mi.”

“A múlt héten békaembereket láttak úszni az árral -- tehát nyugatról! -- Budapesten. Talán véletlen egybeesés, hogy a kettős mérce blog takarítónője este a buszon arról panaszkodott, hogy kétszer kellett felmosnia a padlót a szerkesztőségben, mert csurom víz és hínár volt minden, ráadásul a fogason búvár ruhák lógtak.”

“Szaniszló Ferenc ma csak 2345-ször utalt a háttérhatalomra és Gyurcsányra, közben pedig mintha megbocsátóan vonta volna meg szemöldökét.”

“Bayer Zsolt ma venni akart egy túrórudit a folyosón álló automatából. A gép elnyelte a pénzét, erre azt morogta maga elé: Egy túrórudi nekem is járt volna abból az automatából. Na de melyik automatából?”

“A Magyar Nemzetnél a szerkesztő kihúzta a kisszinesek közül, hogy Simicska készül megvenni egy spermabankot, amelyet megvétele után rögvest szeretne átnevezni.“

“Az index szerkesztőségében valaki odament a közös kávéhoz. Felemeli a kancsót, üres. Sóhaj. Szétnéz. Főzni kéne, nyílván, más megoldás nincs. Hangosan: ki ma a soros?  Hoppá…. A soros. Az a soros? Mármint Soros. Jaj dehogy csakis soros, nehogy már magamra haragítsak valakit, soros, mint nemecsek, kis betűvel. Ú, de Nemecsek velünk van, ráadásul a vörösök intézték el, nem kéne egy mondatba keverni a sor..., izé Sor… á, inkább azt írom hogy ki főz ma kávét.”

“Ma a kívánságműsorban a következő hangzott el: Bogárka küldi Rákosra Vikinek, lesz maga juszt is az enyém. A hallgató a bogár fajtáját nem részletezte, sem pedig a rágcsáló… vagyis az ízeltlábú semmilyen egyéb tulajdonságát, személyi datait nem említette.”

“Az RTL Klub híradójában a következő hangzott el. Victor Ponta, román miniszterelnök  lemondott. Orbán Viktor a következő … vendége a Szlovéniában megrendezett stb... A Barátok köztben pedig elhangzott, hogy Magdi anyusnak a rezsicsökkentés miatt kellett meghalnia.”

Mai hír, hogy Magyar György ügyvéddel, Havas Henrikkel és másokkal tagjai közt első fórumát tartotta a "KARD egyesület".

Na. Hát annak ellenére, hogy a lassan 5 éve regisztrált és 2011. decembere óta posztokat közlő, az Index, a Mandiner, a Kapu, a Hírkereső és más portálok által rendszeresen szemlézett blogunk neve jogilag nem védett, mégis meglep, hogy az urak nem tudtak rólunk, vagy ha mégis, ez nem befolyásolta a névválasztásukat. Most mindenesetre abba a helyzetbe kerültünk, hogy kimondjuk:

Mi nem "ők" vagyunk, közöttünk semmilyen kapcsolat nincs, és az eddigi megnyilvánulások szerint nézetazonosság sem sok.

A Schmitt Pál legszebb napjait idéző tempó pedig nyilván nem is lehet baráti kapcsolat alapja.

Tisztelettel: a KARD blog szerzői közössége