2013 november 1. újabb sorsdöntő napként került be a magyar háztartások naptárába, a kormány újabb 11,1%-al csökkentette a közüzemi költségeket, közkedvelt nevén a rezsit. A kormánypárt közleménye szerint is, az átlagbérhez viszonyítva arányában kedvezőbb lett így a havi megélhetés költsége. Noha véleményünk szerint nem a gombhoz kellene varrni a kabátot és mi inkább a bérek növekedését tartanánk indokoltnak a gazdaság növekedése révén; a közüzemi díjak csökkentésének pedig a legjobb módja az lenne, ha fel sem használnánk a most még kifizetett energiát, amit a stadionépítések helyett energiahatékonysági programokon keresztül látunk megvalósíthatónak, ezen poszt témája most nem a rezsicsökkentés technikai és elvi módjának kritizálása lesz.

Miközben a kormány előzékeny figyelmessége kiterjed a kéményseprés díjától kezdve egészen a banki költségek csökkentéséig (ez ugyan éppen a kormány tranzakciós adója miatt vált aktuálissá, de ez a most szintén nem ennek a posztnak a témája), van egy olyan terület amely eddig még említés szintjén sem merült fel, ez pedig az internetszolgáltatások költségének csökkentése. A magunk részéről ezt hatalmas hiányosságnak tekintjük és nem is állnánk meg a díjak valamilyen arányú csökkenésénél, hanem egyenesen az internet hozzáférés teljes költségmentességét látjuk szükségesnek.

Az internet mára megkerülhetetlen részévé vált nem csak az üzleti szférának, de a mindennapi életünknek is. Ez a helyzet sokkal komolyabb, mint ahogy az első rálátásra tűnik. Nem csak arról van ugyan is szó, hogy az egyszeri fogyasztó a mosógépkettesen nézi a kedvenc sorozat, vagy letölti a torrentet, hanem egész egyszerűen, azok akik nem használják az internetet kőkemény versenyhátrányba kerülnek azokkal szemben, akik igen. Hogy mást ne mondjak, az álláskeresés legfontosabb csatornája már egyértelműen az internet, de például egy kisvállalkozónak sem mindegy, hogy csak a közvetlen környezetét éri el a szolgáltatásával, árujával vagy az egész országot az interneten keresztül. Ha pedig már az áru szóba került, óriási különbség az, hogy egy fogyasztó csak a helyi kisbolt kínálatára, áraira hagyatkozhat, vagy pedig az interneten keresztül az akár több száz kereskedő közül választhatja ki azt amelyik mondjuk adott esetben a legolcsóbban árulja ugyan azt a terméket vagy szolgáltatást.

• Amerikai egyetemisták elvitték az internetet egy afgán városba, ami teljesen átformálta a helyiek életét. Egy műhold meghibásodása miatt azonban véget ért a gazdaság és a kreatív ipar felvirágzása, az emberek pedig úgy érzik, hogy visszalökték őket a középkorba.

• Szupererős, ingyenes vezeték nélküli internettel (wifivel) fedné le az amerikai szövetségi kormány a nagyvárosokat és a vidéki területek egy részét is.

Az internetes kapcsolat hiánya tehát egyértelmű hátrányt jelent minden esetben ahol a hálóhoz való kapcsolódás nem lehetséges, vagy nem megfizethető. Az internet multiplikátor hatása a gazdasági, tudományos, szociális és kulturális életre megkérdőjelezhetetlen, minden társadalom alapvető érdeke lenne, hogy minden polgára bárhol, bármilyen körülmények között hozzá tudjon férni az internet által közvetített információkhoz és lehetőségekhez. Nem véletlen, hogy manapság egyre több alkalommal találkozhatunk olyan hírrel, adott város, közösség ingyenes wifi hozzáférést biztosít a területén.

• Ingyenes Wi-Fi hálózat épült Velencében. A hálózat a velencei lakosok és vállalkozások számára ingyenes internet-hozzáférést biztosít, míg a várost évente felkereső 22 millió turista számára egy jelképes díj ellenében teszi majd lehetővé az internetelérést.

• Ingyen wifivel csábítja vissza Japán a turistákat.

Az ország területén biztosított ingyenes internetes elérhetőség és rászorultsági alapon valamiféle belépő szintű csatlakozásra alkalmas eszköz (laptop, tablet) biztosítása a lakosság részére (oktatási programmal kombinálva) az állam számára is rendkívül gyors és közvetlen hasznot hozó előnyökkel járna. Az internethez való azonnali hozzáférés teljesen indokolatlanná teszi a készpénzhasználatot, ami a feketegazdaság tranzakcióinak ilyen formájú felszámolásával komoly bevételhez juttatja az államkasszát.

Az elektronikus ügyintézés szintén bármikor hozzáférhetővé válik, megszűnnek a területi korlátok, ami az állami adminisztráció drasztikus leépítéséhez járulna hozzá, csökkentve ezzel az állami kiadásokat. A gazdasági élet felgyorsulása (az üzleti kapcsolatok lehetőségének kibővülése és az álláskeresés egyszerűsödése révén) szintén pozitív hozadékkal jár. A szolgáltatás bevezetése és fenntartása nyilvánvalóan igényel egy egyszeri nagyösszegű és aztán egy folyamatos fenntartási költséget, ezek azonban eltörpülnek a pozitív hatások mellett.

A kérdés igazából nem az, hogy a jövőben az internet-hozzáférés ingyenes lesz-e, hanem csak az, hogy mikor. Azok az országok és közösségek, amelyek hamarabb felismerik ennek a szükségességét sokkal versenyképesebbek lesznek a többieknél. Magyarország vezetőiben vajon van-e annyi előrelátás, hogy egy ilyen össztársadalmi szintet érintő változás bevezetésével a világ többi része elé ugorjon?

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!