Az oligarcha-vezérelt országokban a politikai és a gazdasági elitek összekapcsolódnak: fontos gazdasági érdekkörök nyereségük egy részét a számukra kedves politikai erők hatalomra juttatására vagy hatalomban tartására fordítják. Az így kedvezményezett politikai erők aztán az állami megrendeléseket úgy irányítják és úgy árazzák, hogy az őket futtató gazdasági érdekkör jól járjon: a befektetett tőkéjükhöz arányosított nyereségük haladja meg a gazdaságban szokásost. A győztes párt valódi programja ilyenkor az, hogy a támogató gazdasági érdekcsoport jól járjon.

Mi pár hete, egy parlamenti interpellációra adott válasz kapcsán autentikus forrásból tudjuk, hogy Magyarország nem oligarcha-vezérelt, még akkor sem, ha a válaszadó miniszterelnök (fontos politikai hatalom összpontosítója) és az állami/önkormányzati megrendelések legfőbb címzettjének valódi tulajdonosa a középiskola óta barátok, azonos párt alapító tagjai.

Persze attól, hogy ma Magyarország - a miniszterelnök szerint - nem oligarcha-vezérelt, a jövőben még lehet az, jó lesz hát vigyázni. Ilyen körülmények közt érdemes elemezni a miniszterelnök tegnapi javaslatát: a pártok ne kapjanak egyáltalán állami támogatást, egy fillért sem. Ezt persze úgy kell érteni, hogy ellenőrzött, szabályozott és átlátható rendszerben ne kapjanak semmit, mindenki éljen abból, amit a tagsága összedob - és hát nekik véletlenül van olyan tagjuk, aki többszázmilliárdos állami megrendelések elnyerése után hárommilliárd körüli osztalékhoz jutva zárja az évet. A többieknek meg nincs, így jártak, miért nem időben szóltak.

Eddig sok újat nem mondtam, elmondták ezt már mások is tegnap óta. A miniszterelnöki ötlet véleményem szerint azonban nem elsősorban vérlázító vagy pláne "pofátlan", van annak sokkal fontosabb jelentése is. Orbán javaslata ugyanis nem más, mint annak az első, legalább nagyságrendi becslése, hogy az "alternatív" rendszerben potenciálisan mekkora forráshoz juthatnak a Nemzeti Közgép Kormányát adó pártok: legalább annyihoz, amennyit a mostani rendszerben az állam törvényesen juttat, ez körülbelül milliárdos összeg évente. Az cikk elején említett, vélelmezett összefonódásban tehát ennyi lehet a gazdaság --> politika transzfer legkisebb összege. Orbán pártelnök úr ugyanis egy szóval sem tiltakozott Orbán miniszterelnök úrnál, hogy akkor most hány titkárnőt kell utcára tenni, hány kisvárosi székház fenntartására nem jut pénz. Jut majd arra is.

Köszönjük, ez a becslés nekünk nehezebben ment volna, és nekünk nem is hinnék el annyian.

Aki szintén megköszöni neki, kérem, nyomjon egy megosztást a Facebookon.