Az első részeredmények, és különösen a nagyon magas választói részvétel miatti valószínűségek szerint borult a papírforma Romániában: az elnökválasztás második fordulójában Nagyszeben szász származású polgármestere, Klaus Iohannis maga mögé utasította Victor Ponta miniszterelnököt, aki a híradások szerint már gratulált is ellenfelének.
Várjuk persze ki a hivatalos végeredményt (ez még nem a végleges), ám olyan nagyon más végeredményt a már a több városban utcára vonult tömegek nem fognak elfogadni. A kormány ugyanis - amelynek ugye Ponta a vezetője - nagyon súlyosan elszámolta magát a külföldi szavazókkal kapcsolatban. Román vendégmunkásból ugyanis sokkal több van, mint magyarból, a választási szabályok se olyan diszkriminatívak, mint a mieink, így aztán ők tízezerszámra rohamozták meg a konzulátusaikat, hogy szavazzanak. Volt olyan hely, ahol több mint kétszer annyian jelentek meg, mint ahány szavazólapot oda sikerült juttatni. Ezen szavazók érdemi része nem tudta leadni voksát román idő szerint 21 óráig, és az első forduló adatai alapján a román diaszpóra (Moldova kivételével) egyértelműen Iohannis-párti. Komoly balhét előz meg Ponta azzal, ha maga gratulál ellenfelének.
Az elmúlt két hétben a hazai sajtó leginkább a választás területi, regionális jellegére koncentrált, hisz Erdély inkább a jobboldali Iohannist, míg a román Ókirályság és két dél-erdélyi megye Pontát emelte pajzsra. Ez azonban félrevisz, és a jelenség magyarázata inkább a klasszikus jobb- és baloldali szerepekben, és az ezekhez kapcsolódó választók lakhelyében van. Iohannis mindig is a munkát tartotta a célkeresztben, és referenciaként rekétasebességgel fejlődő városát tudta felmutatni. Ponta ezzel szemben az inaktívak embere volt, az ő félelmeikre próbált játszani. A foglalkoztatottság pedig Erdélyben - illetve Bukarest környékén - sokkal magasabb, mint a román Ókirályságban.
Ami Romániában végbemegy Iohannis győzelmével, na az valóban egy fülkeforradalom. Arrafelé Bethlen Gábor óta nem győzött Erdély mentalitása a Balkán felett. Persze Iohannisnak sem lehet bármit elhinni, de az, hogy egy Románia-jellegű országban az aktív rétegek képviseletét felvállalva elnökválasztást lehet nyerni, egy nagyon biztató dolog. Talán nekünk is, mert nálunk is valami ilyesmi lehetne a kitörés iránya. Nekünk persze egyelőre nincs Iohannisunk - 1998-ban még volt, de ő aztán mára inkább Pontát csinált magából.
Ami a különösen reményteli, hogy Romániában milyen közösségi élményként élik ezt meg sokan. Menne ez nálunk is? Persze, hétfő este lesz most "közösségi élmény" Budapesten és sok városban - én azt látnám már szívesen, amikor az érdeklődő hazai közönség egy "aktív-párti" program mentén érzi át ezt a katarzist, amit ma Románia. Kell ez az élmény a következő évekre nekik - és de jó lenne nekünk is
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a posztot: