Sok minden értelmet nyert, ami ebben a szar blogban történt a kitiltásoktól kezdve az egész életműn át..
Konzervatív... :D :D :D
Büdös komcsi..

www.facebook.com/photo?fbid=1003935364422216

Bejegyzés: Önkormányzat kontra állam, avagy út a döntésképes nemzethez – 1. rész

@timargabor: mi a baj Bősnagymarossal?

www.youtube.com/watch?v=0DyEG0UfeAc

greenfo.hu/hir/a-bos-nagymaros-ugy/

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

amúgy a poszt kérdésére a blog neve is választ adhatna 100 éve még biztosan jogosan.

Bejegyzés: Önkormányzat kontra állam, avagy út a döntésképes nemzethez – 1. rész

Szeretett úri véreim: a serleg tele. Nincs már itt nekünk semmi keresnivalónk: gyerünk vissza Ázsiába!… Egy kis helyet talán kapunk, persze lehetőleg távol még az ázsiai kultúrára hajlandó népektől is

Bejegyzés: Önkormányzat kontra állam, avagy út a döntésképes nemzethez – 1. rész

@timargabor:
Nem egészen értem a záró mondatodat.

A Hárosi-gázló alatt folyamatos a mederberágódás.
Ahogy csökken a meder kavics frakciója, vagy a kavicsok átlagmérete (tetszés szerint), úgy marad fenn a mederberágódás addig, amíg nincs ami, bizonyosan megtorlassza a vizet.
Mohácsnál mára közel 2 méter a mederberágódás és folyamatosan jelen van.
A mederberágódás csak abban az esetben tud megállni, ha nincs a folyó meanderezésének gátja és a mederaljat az oldalból a maga folyamatában biztosítja.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@gigabursch: "
1.) A belépcsőzés fentről magával hozza az alvizi oldalak mederberágódását." - persze, de nem a végtelenségig. Máma már nem hasad tovább.

Építs valamit Nagymarosnál, és mínusz másfél méter Pestnél, mínusz egy méter (saccra) Paksnál, 30 éven belül, ennek nagyja az első pár évben.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@Medgar: Nem válaszolt. Totál másról beszélt, mint én és főleg nem arról, amit te akartál belelátni a hozzászólásomba.
Gigabalek egy wannabe vízügyi és hajózási szakember (is) de amit leír, az is csak egy vélemény.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@BOAR: gigabursch már válaszolt is helyettem

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

Fussunk neki több nézőpontból is.

1.) A belépcsőzés fentről magával hozza az alvizi oldalak mederberágódását.

2.) Aki ismeri az oldalt, az tudja, aki nem ismerné meg, csak egy, de épp annál relevánsabb cikk: dunaiszigetek.blogspot.com/2020/11/64-millio-kobmeter.html?m=1
Tessék elgondolkodni, hogy ez csak egy szakasza a Dunának!

3.) A mederberágódás a Homokhátságon már önmagában talajvízstint csökkentő, a duzzasztással ez ellensúlyozható, főleg, ha a belvizet soha nem látott elvezető csatornákat - megfelelő vizkormányzással - rendre mindig feltöltenék. Legalább az árvizekkor.

4.) 2013-ban a Magyar Hajózásért Egyesület 2012-ben kiadta hozzászólását a Dunai Hajózási Stratégiához:
www.hajocsavar.hu/data/documents/documents/9/5/f/95f11157169e6880233789d47cc3b605.pdf
Már akkor, a dokumentum 1. sz. mellékletében világosan és egyértelműen leírásra került, hogy mi kell legyen a célja a hazai folyószakaszokon a vízlépcsőknek, tehát így:
- nem az energiatermelés (bár az se rossz, annyi-amennyi)
- nem a hajózás biztosítása (bár az se rossz, mert fontos és jó, ráadásul jobban tervezhetővé válna), hanem
- A VÍZGAZDÁLKODÁS BIZTOSÍTÁSA, valamint
- az élettér ökológiai stabilizálása, fejlesztése, rehabilitálása.
Azaz aki a kérdést csak energetikai megtérülés felől vizsgálja, az minimum téves gondolkodással él.

Az eliszapolódás kapcsán meg nem kell ahhoz akadémiai tudósnak lenni, hogy
- iszapkielemlés
- szennyvíziszap kezelés
- zöldhulladék kezelés
- hamutermelés (lakossági és ipari) kezelése
összevonva, masszázva, kiterítve a termőföldekre hatalmas talajjavítást eredményezhetne számos területen, amit a hosszabb-rövidebb idő óta fennálló talajeróziók és kimerülések kapcsán a termőterületek feljavítását eredményezné. Egyben egy halom többletterheléstől mentesítené a vizeket.
(A feladatban bőségesen van tudományos háttér, nem megyek bele a részletekbe, aki kíváncsi, könnyen utána tud járni bármelyik agáregyetemen, ill. Sopronban)
(Az már megintcsak egy másik kérdés (és innen OFF), hogy az agrártámogatási rendszereknek feladata kéne legyen a módszeres talajjavítás alkalmazása, ami erre az erőforrás bázisra épülne rá (ON))

5.) A Felső-Tisza-völgy kapcsán - háború és politikai duma ide-oda - a tény az, hogy a vízgazdálkodás kulcsa Kárpátalja (és Észak-Erdély).

6) Személy szerint meglehetősen jól ismerem a Duna összes vízlépcsőjét, amikről elég tág tartományban és szempontrendszer szerint mondható el jó és rossz, bőségesen. Azaz bőven van minta, hogy hogyan igen és hogyan ne.

7) A települési csapadékvíz elvezetések jelenleg masszívan generálják a talajok száradását és szinte azonnal veszendőbe mennek.

8.) A jelenlegi szennyvíz elvezetések és kezelések téren ugyanez a szitu. Van kiváló ellenpélda, így Veresegyház város szennyvízkezelése. Ennek pontos megértéséhez meg kell nézni a térség pontos szintvonalas térképét és geológiai metszeteit. A város határában (medvefarm mellett) van az objektum viszonylag magas térszinten és a tisztított szennyvíz átmegy meg egy nyárason, majd ott széoen ekszikkadva bele a talajba és onnan szépen végig a város alatt a homokban csendesen és jó hosszan elindul végig a tavak alatt egészen az őrbottyáni víz irányába.
A lényeg, hogy nincs kiszáradva a homok, mert a tiszta víz táplálja az egész medencét.
Mindenhol máshol gravitációsan a település legalján lökik ki a vizet így aztán még arra sincs esélye, hogy hasznosulhasson bárhogy.

_ _ _

Mindezeken túl a Momentumra egy lyukas tejeszacskót nem lehet rábízni...

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@Medgar: Talán olvasd el a hozzászólásomat...
Hol írtam én áramtermelést?
Egy mocsár sokkal gyorsabban párologtatja el a vizet mint egy mély vízű tó. A te "normális vízgazdálkodásod" egy vágyálom a jelenlegi éghajlati viszonyok közt.
Amikor ilyen extrém meleg nyarak vannak, a sekély vizek napok alatt száradnak ki, a mocsarak is. Aztán az oda települt élővilágnak reszeltek. A víztározóból meg lehet öntözni egész szezonban, persze amennyiben volt víz télen/tavasszal amit meg lehetett fogni.
Nem hiszek abba, amit a cikk erőltet, hogy a mocsarak a párolgás révén majd lokális csapadékot okoznak és hurrá, meg vagyunk mentve. A forró szelek szépen elviszik a párát aztán vagy lesz belőle csapadék valahol, vagy nem.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@BOAR: Olvasd el talán a cikket. Nem az áramtemeléshez kell a mocsár, hanem a normális vízgazdálkodás alapfeltétele, különben pár évtizeden belül az Alföld helyén egy szép nagy sivatag lesz.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

jó lenne, ha előbb-utóbb elszámoltatnák azokat is, akik leállították Bős-Nagymarost.

greenfo.hu/hir/a-bos-nagymaros-ugy/

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

A mocsarak előbb kiszáradnak mint a mély vízű tárolók. Valójában azok kezdik. Utána a sekély vízállások végül a tavak.
Mocsarat nem lehet a hegytetőn csinálni, csak a völgyben. Attól még a hegyoldalba, hegytetőre nem jut fel a víz, a gödörben meg ott a mocsár, ott azért nem termelünk. De ha a gödörben egy víztározó van, abból lehet öntözni a hegyoldalt és a hegytetőt is, persze ehhez szivattyú kell.

Bejegyzés: Mire jó a duzzasztógát és mire nem?

@Magna cum laudeTigeri másztesz digrii: hát van baj, azt látom

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

@nemecsekerno_007: hol terem az adó? elkerülte a drága figyelmedet, hogy írtam hogy bizonyos mértékben körforgó a pénz egy gazdaságban.

vagy a szegény országok már ki se vetik az adót, mert nem lenne mit beszedni? vagy ha kis is vetik, nem szednek be semmit?
érdekes. mióta van ez, és melyik dimenzióban?

igen, beszéltem a gdp-ről, ebből: olajmező, grippen, egészséges export. ajánlom olvasd újra, ha nem értetted

vagy te csak írsz, de nem olvasol? vagy gondolkozni nem szoktál?

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

@totii: Több kisebb duzzasztó, csatornarendszerek, tórendszerek, vésztározók, megnövelt árterek.
Ez egy jó 10-15 éves projekt mert időbe telik mire a kiszáradt Alföld újra vízzel telik meg, de létkérdés a mezőgazdaságnak.
Egyéb hozadéka lehet az, hogy vízparti településeket építhetünk ki ami egész más életminőséget jelent. Egy előző kommentben leírtam.

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

90 évig tartott a folyószabályozás, mennyi idő lehet a visszaszabályozás?
Törökszentmiklós jó példa annak szemléltetésére, hogy milyen problémák adódhatnak, de biztosan van olyan hely is, ahol különösebb gond nélkül megvalósítható az eredeti állapot visszaállítása. Laikusként azt gondolom, hogy a Szentes és Mindszent (esetleg Algyő) közötti szakasz pont ilyen.

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

@tesz-vesz: Adóból?! És az adó az hol terem?! Nézd már meg, hogy alakult az utóbbi 40 évben az ország fizetési mérlege. Mert az mutatja mennyi pénzünk van.
Amíg az ország több mint fele az állami újraelosztásból él, addig ne várj csodákat mert a matek az nem a Csillámpóniknak való.
novekedes.hu/media//b44/b4484e9fe21903e407310fee63a420bbc4818944.png

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

@tesz-vesz: ne add alá a lovat, mert jön a szokásos hülyeségével! Ő a katás nagyvállalkozó elnök vezérigazgató.

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?

@nemecsekerno_007: honnan lenne pénzünk? pl az adókból, tudod. a pénz körforgásban van a gazdaságban. persze nem árt, ha vannak olajmezők, sikeres cégek (amik nem államilag vannak inkubátorszerűen életben tartva a korrupcióval, feudál jelleggel), és van így egészséges export is, meg van egy olyan gazdaság, ami önellátó sok dologban. bűzát is lehet exportálni, nyilván nincs benne annyi profit, mint a grippenben, de az országuk mérete nem befolyásolja a relatív sikerességet. csomó ilyen kis ország van még, ami képes emberi életszínvonalt és szolgáltatásokat biztosítani a lakosainak.

Bejegyzés: Aszály és Alföld: Folyóink vissza-szabályozása?