A KARD a Facebook-on

Látogatók

free counter

Őket ajánljuk

Hírfolyam

Friss topikok

Elérhetőség

A KARD blog

e-mail: kard.blog@gmail.com

Facebook: A KARD

Twitter: @KARD_blog

Szeged, 1879: a nagy árvíz néhány tanulsága a mának

2017.08.26. 10:47 timargabor

A magyar árvízvédelem egyik legnagyobb, mondhatni ikonikus katasztrófája volt a régi Szeged pusztulása 1879 márciusában. A Tisza-szabályozás hibás időzítése miatt - a felső szakaszt előbb szabályozták, mint az alsót, emiatt oda hirtelen zúdultak le az árvizek és nem igazán tudtak továbbfolyni - ekkor már két évtizede figyelmeztetően emelkedő vízállás-rekordok jelezték a veszélyt. Szeged városa védekezett, gátat épített, ahogy erejéből futotta, levelezett a felsőbb hatóságokkal, segítségért. Végül - és itt adjuk át a szót Károlyi Zsigmond vízügyi szakértőnek, aki 1969-ben írta le a történetet:

Pallavicini őrgróf ugyanis, befolyásának teljes latbavetésével és a fennálló rendelkezések adta lehetőségeket kihasználva, s a tényleges jogviszonyok hamis beállításával, hosszas huzavona után (1856—1859) az osztrák belügyminiszter 1859. évi rendeletével egy olyan új társulatba kényszerítette be Szeged városát, amely lehetővé tette számára, hogy Szeged segítségével, sőt nagyrészt annak terhére, uradalmának egy újabb 11000 holdas vizenyős árterületét mentesíthesse, Az őrgróf és jogtanácsosai semmisnek minősítették a két évtizede működő szerződéses társulás létezését. Annak újjászervezése helyett, a kettős Szeged—Algyő öblözethez harmadikként a percsorai öblözetet is hozzácsatolva, a többi érdekelt, elsősorban Szeged minden tiltakozása ellenére, hosszas viták és küzdelmek után egy új társulat, ún. ,,Percsora-Szegedi Ármentesítő Társulat" létrehozását erőszakolták ki. E társulatban a szavazati többség és így az egész társulat irányítása a Pallavicini uradalom kezébe került, az őrgróf tehát korlátlanul érvényesíthette saját akaratát. A kényszertársulásból, az érdekeltek közül egyedül Dorozsmának sikerült kivonnia magát, de csak azért, mert belépése esetén a Pallavicini-érdekeltség elveszítette volna szavazati többségét. (A társulatokra vonatkozó formális jogi intézkedések ugyanis az árterület kiterjedését vették alapul, és így a Pallavicini uradalom újonnan idecsatolt 11 000 holdnyi lakatlan és vizenyős rétjét egyenjogúnak tekintették a több mint félszázezer lakosú Szegeddel!) Érthető és menthető tehát Szeged magatartása, mely tiltakozásának — a passzív rezisztencia elve alapján — gyakran a társulat megmozdulásaitól való távolmaradással adott kifejezést.

 

Az új társulat megalakításával létrehozott helyzet lehetetlensége a társulati térképre (illetve az árvíz-térképre) vetett egyetlen pillantásból nyilvánvalóvá válik: Szeged városától északra légvonalban mintegy 20, a folyó vonalában mérve több mint 30 kilométerre tolta ki a társulat felső határát, és több mint 8000 méter új —nehezen kiépíthető és teljesen védhetetlen — töltésszakasz építésére és fenntartására kényszerítette a társulatot és ezen belül elsősorban Szeged városát.

 

Ez a rákényszerített többlet-teher — a töltésépítés, fenntartás és a megújuló árvédekezés milliós költségei — tették képtelenné a társulatot, illetve Szeged városát arra, hogy az árvédelmi gátak erősítésének, az árvízi maximumok állandó emelkedésével párhuzamosan növekvő, feladatával megbirkózzék. És e miatt kellett a város közvetlen védelmét szolgáló régi töltések gondozásáról és fejlesztéséről is lemondania. Lényegében tehát ez a kényszertársulás — és ez az új töltés — volt az emlékezetes 1879. évi árvízkatasztrófa legdöntőbb és legközvetlenebb oka.

Összefoglalva:

  • Szeged városának több tízezer lakója egy olyan árvízvédelmi közösségbe kényszerült, amelyben - területalapon - szavazati kisebbségben volt.
  • A szavazattöbbséget birtokló "oligarcha" e helyzetet kihasználva a saját - közösségileg sokkal kevésbé értékes - birtokának védelmét is meg akarta védetni a társulással.
  • Ennek érdekében elérte, hogy a fő árvízvédelmi vonalat a korábbi, kialakult szegedi védtöltés elé, hidrológiailag és logisztikailag nehezebben védhető vonalra tegyék át.
  • A korábbi védelmi vonal (a sövényházi gát) karbantartását ezen túl elhanyagolták.

1879-ben aztán a nehezen védhető  Pallavicini-gát átszakadt, az elhanyagolt sövényházi töltés pedig szintén. A Hódmezővásárhely-Szeged vasút töltése még rögtönzötten tartható volt, de csak pár napig bírta. A több tízezer lakosú Szegedet az éjszaka során pár óra alatt elöntötte a víz. A következmények ismertetésétől eltekintek.

Ha bárki áthallásokat, hasonlóságokat vélne felfedezni egy mai gátépítési vitával, az sajnos nem véletlen. Reméljük, hogy a ma GaraPallavicinijeinek érdeke helyett a közösségé kerül felül és győz a hidrológiai józan ész.

Idézet: Károlyi Zsigmond: Adatok a szegedi árvíz történetéhez, 44. o.. In: Károlyi Zsigmond (szerk.): A szegedi árvíz 1879. (Vízügyi Történeti Füzetek 1. Budapest, 1969) 

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

13 komment

Címkék: árvízvédelem Római-part Szegedi árvíz

A bejegyzés trackback címe:

https://kard.blog.hu/api/trackback/id/tr6912780304

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moin Moin 2017.08.26. 22:37:38

Kedves Gábor!

Hosszú évek óta figyelem a Római-parti gáttal és a Nánási út-Királyok útja, valamint a Duna közötti terület árvíz elleni védelmével kapcsolatos vitákat, terveket és helyzetet.

Az tulajdonképpen lényegtelen, hogy melyik műszaki megoldás mellett és ellen miféle érvek szólnak - mert van egy sokkal alapvetőbb kérdés is: miért kellene közpénzen megvédeni az árvízi károktól egy olyan területet, ahol évtizedek óta, de különösen a '90 évektől úgy épültek és épülhettek állandó tartózkodásra szolgáló létesítmények (mindenek előtt lakások, lakóparkok, hotelek), hogy minden érintett tudta, hogy ez nem erre szolgáló terület és a Duna egy kellemetlenebb pillanatában elmoshatja az egészet a picsába...

Mind a beruházók, mind az építtetők, mind a projektek finanszírozói kezüket-lábukat törték, hogy elérjék az önkormányzatnál, hogy az engedélyezze a nyilvánvalóan szabályellenes, az érvényes rendezési, később szabályozási tervvel és az abban rögzített szándékkal ellentétes területfelhasználást. "Üdülőkként" kaptak jogerős építési engedélyt - tudhatjuk, miképpen - olyan komplett lakóparkok, éspedig sorozatban, amelyek valójában társasházi lakások voltak. Arról nem is beszélve, hogy szintén szabályoz ellenesen létesültek azok a több méter magas területfeltöltések, amelyekre ezek ráépültek...

Ezek után - azt hiszem - egyértelmű, hogy a közösség (a többi adófizető) nem köteles semmit sem tenni és semmit sem finanszírozni az így, szabályellenesen létrejött "nemzeti vagyok" védelme érdekében. Jó irány volt az, amelyet a 2000-es Felső-Tiszai árvíz után az első Orbán-kormány csinált: megtiltotta, hogy árvízveszélyes helyeken újraépülhessenek a házak.

Tanulságos, hogy még 2006-ban jártam ott egy régészeti feltáráson, ahol - egyébként épp egy azóta meg is valósult kislakópark kapcsán - előzetes régészeti feltárások folytak. Itt egy neolitikum-kori települést tártak fel a régészek, amely az akkori part egyik tartósan vízmentett kiemelkedésén állt egykor. Ott mondta a vezető régész, hogy még a primkó ősemberek is tudták azt, amit leszarnak a mai ingatlanfejlesztők és lakásvásárlók: nem építkezünk oda, ahol mindent elvihet a víz!

...Szóval, hagyni kellene az egész projektet a francba - az ott élők meg reménykedjenek, hátha arra jár majd a ladikján Wesselényi!:-) Tágabb horizontban: a közösségnek nem feladata a saját hülyesége miatt szarba kerültek feletti gyámkodás: jedem das seine!:-)))

timargabor · http://kard.blog.hu 2017.08.27. 01:00:28

@Moin Moin: nyilván nem fogok vitatkozni ezzel, amikor egyetértünk. A probléma az, hogy a jelen állás szerint a főváros mégsem akarja a francba hagyni a projektet - és mint arra a posztban utalok, ezzel a jelenleg is védett öblözetben élőket többlet-kockázatnak teszi ki.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2017.08.27. 04:38:57

Teljesen egyetértek az előttem szólókkal, egyszerűen hagyni kéne a francba az egészet. Vagy ha már ki kell mészárosolni egy kis pénzt mindenképpen, akkor javítsák fel a Nánási/Királyok vonalán a gátat. Semmiféle szimpátiát nem tudok érezni azok (esetleges) kára miatt, akik annak teljes tudatában építkeztek oda, hogy milyen is terület. De ha már odaépítettek ingatlanokat, legalább készültek volna fel a dologra.

ostvan1 2017.08.27. 08:37:14

@Before: Védjék meg a tulajdonukat a saját költségükön!

Moin Moin 2017.08.27. 08:58:55

@Before: Bizony, így van ez: a jelenlegi magyarországi rezsim ténykedése még azokat is "többlet-kockázatnak teszi ki", akik jelenleg még "védett öblözetekben" élnek.:-)

Akkor meg miért épp a Római-partiak úsznák meg? Tessék csak szépen belesimulniuk az országot elmosó nemzeti együttműködési-árba!:-)

Csülkös Pacal 2017.08.27. 09:22:33

Onnantól - majdhogynem -, hogy kivágják a partvonal menti fákat (amúgy meg: ezeknek csak olyan projektekre futja fejből, ahol tarvágással kezdünk?), okafogyottá válik az ágálás - sajnos.
És nem csak a jelenleg már hasznosított területek "lakóparkjai" lobbiztak itt erőteljesen, sőt.
Én azt látom, gyakran sétálva arra, hogy igazából csak ezután nyílnak majd ki/meg azok a telektömbök, amik korábbi funkciójukat elvesztve, milliárdos bevételt produkáló hasznosításokra alkalmasak.
Érdemes lenne egy katasztert készíteni abból a szempontból, hogy miként áll össze ezek jelenlegi tulajdonosi szerkezete, és hogyan fog ez majd a későbbiekben változni.
Véleményem szerint ez az igazi lobbiérdekeket kiváltó potenciál, és nem a korábban már megvalósult, üdülőknek kamuzott társasházi fejlesztés.
A már meglévő friss (értsd: 2004-től) beépítések eltörpülnek azelőtt a mérőszám előtt, amit az ott lévő, majd ezután hasznosítható telkek jelentenek.
Lássuk be: sem a kerületeknek, sem a fővárosnak nincsen egy alzó grandja sem. A költségvetési lyukakat - ha egyéb, pénztermelő egységet már nem tudnak beléptetni -, akkor a saját vagyonuk eladásából tudják finanszírozni. Persze ez mindig úgy történik, hogy az eladások nyertesei - furcsamód és mindenkit meglepve :) - a hátszéllel rendelkezők köréből kerül ki. Ráadásul, a hátszélért hálából, ezen győztesek jelentősen visszaosztanak az őket helyzetbe segítők között.
Ez egy olyan erős érdekcsoport, ahol NEM lehet sem "pár" fa kivágásának károsságával, sem a hipotetikus modellezésből következő esetleges veszélyekkel senkit sem elrettenteni.

Európai téridő 2017.08.27. 09:32:30

A beljebb helyezett védmű nem védi meg a trükkös engedélyekkel az ártérre építkező hazai elit házait. Ezért nyomatják a mobilgátat. Ha majd az is átszakad az első nagyobb árvízkor, ahogy a szakemberek jósolják, akkor lesz majd nagy haddelhad. Én, a kibic, akinek semmi sem drága, ezért javasolnám a megépítését.Ha pedig a szakemberek tévednek, és mégsem szakad át, akkor is lesz egy helyzet, vagy nem lesz.

János Dunai 2017.08.27. 09:51:21

VIHAR A BILIBEN.BUDAPPESTET MEGFELEZNI BEERDÖSITENI ES 5 MILLIO EMBER A KLIMAVALTOZAS JEGYEBEN ÖNTÖZÖCSATORNAS VIZTAROZOTENGERES FOLYOK OSSZEKÖTESE ÁLTAL IGY LETREHOZOTT TERÜLETEN 1 MILLIO FELHEKTAROS BIOZÖLDSEG GYUMOLCS ALAPU PORTAS MEZÖVAROST 10 DARAB 100 EZER PORTASAT LÉTREHOZNI A SAJÁT ELLÁTÁSRA ELSÖNEK.KAMATMENTES HITELBÖL.

timargabor · http://kard.blog.hu 2017.08.27. 10:01:27

@Csülkös Pacal: van ilyen felmérés, pénteken mutatták be:

drive.google.com/file/d/0B0o5jlpRWjIkZ3BIQU9OeUFSejQ/view

A 33. oldalon kezdődik az a rész, amit kérdezel, és pontosan az általad írtak vannak benne, eléggé számszerűsítve.

Igen, ők a ma Pallavicinijei.

Kuviklacz · szemelyesadatok.blog.hu 2017.09.01. 15:44:33

@Európai téridő: Nem vagy kibic, mert a Te pénzed is (ha már leléceltél, akkor az a pénz, amit eddig betoltál adóban). A beljebb helyezett védmű viszont megvédi a törvényesen építkezőket. A mobilgát érdekében meg rengeteg fákat vágnak ki, amelyek híján a város levegője lesz rosszabb, a Római ledózerolásával emberek pihenését teszik lehetetlenné stb.
Építsenek mobilgátat Orbán telkeire.

Európai téridő 2017.09.01. 21:00:00

Pedig milyen érdekes lenne, ha a mobilg összeomlása után mennének gajra (gallyra) a trükkösen felhúzott ingatlanok, és futhatnának Ponciushoz és Pilátushpz.

Jobb és közép 2017.09.02. 22:11:02

Tökéletes párhuzam! Hálás köszönet érte!

Morpheus. 2017.09.25. 17:08:37

Óriási összefogás és küzdelem volt Szegeden a nagy árvíz idején Tisza Lajos nélkül nem sikerült volna a városnak talpra állnia.