A KARD a Facebook-on

Őket ajánljuk

Hírfolyam

Friss topikok

Elérhetőség

A KARD blog

e-mail: kard.blog@gmail.com

Facebook: A KARD

Twitter: @KARD_blog

Egy furcsa coming out: blogtársunk a főpolgármester-jelölt

2014.09.22. 06:30 Csárdi Antal

A blog rendszeres olvasói számára nyilván nem meglepetés, hogy a létező és választható politikai formációk közül mi leginkább a Lehet Más a Politikával szimpatizálunk. Augusztusban szintet léptünk; bár eddig csak kommentelt zászlónk alatt, mégis egy blogtársunk, Csárdi Antal az, akit az LMP budapesti főpolgármester-jelöltjének választott. Nyilvánvaló elfogultságunk jeleként noszogattuk, írjon már ide is magáról és terveiről. Figyelem, kampánycikk következik!

csardi_a.jpg

Sokat gondolkodtam mielőtt beleálltam a feladatba, és elvállaltam, hogy elinduljak Budapest főpolgármesteri címéért. Amiért mégis így kellett döntenem, az volt, hogy visszanézve a félmúltba, Budapesten nem volt olyan városvezető, akinek lett volna koncepciója arról, hogy milyen fővárost akarnak az itt élők. Tarlós Istvánt nem tartom jó polgármesternek. Azért nem, mert nem városépítő politikus, csak üzemeltető, de nem városépítő. Az van a fejében, hogy mi történik ma Budapesten, de azt nem látjuk, hogy azon is gondolkodna, mi lesz itt akár csak 10 év múlva. Az ellenzéki jelöltekkel kapcsolatban pedig azt látom, hogy ők nem Budapestért indulnak, hanem azért, hogy saját politikai problémáikat megpróbálják megoldani, nekik a főváros csak eszköz erre.

Szerintem Budapest az emberi kapcsolatokról kell, hogy szóljon. Nem szabad, hogy a budapestiek idegenek legyenek egymásnak, hiszen még egy ekkora város is közösség. A közösségben nem elmennek egymás mellett az emberek, hanem beszélgetnek, motiválják egymást, megőrzik közös értékeiket és újakat teremtenek. Az igazi közösség tagjai emberséget, figyelmet, ötleteket adnak és kapnak egymástól. Az igazi közösség otthon érzi magát és otthont teremt.

Budapesten pedig ma nem mindenki érzi otthon magát. Ez jórészt azért van, mert az elmúlt évtizedek elidegenítették az embereket egymástól. A Kádár-korszak nem tisztelte a magántulajdont, elvileg minden közös volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy idő után az emberek a korábban magukénak érzett közterületeket sem érezték többé sajátjuknak. Ezért lettek mára néhol elviselhetetlenül koszosak, szeméttel teliek az utcák. Kialakult az a felfogás, hogy ha magunkra zárjuk az ajtót, onnantól vagyunk otthon. A rendszerváltás utáni városvezetés – és a kormányok – sem hozták közelebb az embereket saját lakóhelyükhöz. Valahol elveszett a közösségben való gondolkodás képessége.

A helyzet nem jó, de szerencsére nem is reménytelen. A rendszerváltás után felnőtt egy generáció, amelyik nem sérült az elmúlt rendszerben, és amelyiknek természetes, hogy megszervezze önmagát. Budapest ezért reményteli hely.

Gondoljunk csak a kerékpáros mozgalomra, ami önmagából nőtt ki. Ma már nem lehet úgy városalakításról beszélni, hogy ne vegyük figyelembe a bringások érdekeit. A romkocsmakultúra is ennek a generációnak az önmegvalósításáról szól. Közösségi kertek nyílnak két ház közti üres telkeken, olyan egyletek jönnek létre, amik meg akarják védeni a fákat, ha ki akarják azokat vágni, vagy az a céljuk, hogy az emberek visszafoglalják a Dunát.

Szerintem a városvezetésnek az a feladata, hogy ezeket az alulról szerveződő, valós megoldásokat kínáló civil mozgalmakat felkarolja és teret adjon ötleteiknek. Ez a frissesség fel tudja szabadítani a szunnyadó energiákat minden városlakóban.

Büszke vagyok, hogy felmenőim között tudhatom Kamermayer Károlyt, az egyesült Budapest első polgármesterét. Ő azért lett sikeres polgármester, mert ugyanezt ismerte fel már az 1860-as években. Létrehozta a Fővárosi Egyletet, meghallgatta az emberek városjobbító ötleteit, katalizátora lett a javasolt változtatásoknak, és ami szintén rendkívül fontos: közösséget alkotott. Nem is csoda, hogy háromszor választották újra. Új, korszerű közigazgatást teremtett, a városi közúthálózatot korszerűsítette, fejlesztette a város víz- és csatornahálózatát. A köz javát szolgáló épületek nőttek ki a földből.

Nagyságát mutatja, hogy képes volt lemondani a pozíciójáról, mikor úgy érezte, hogy egészségi állapota miatt nem képes ellátni feladatát. Így hát az általa elindított Fővám-téri csarnok (ahol magam is dolgozom) átadásánál már mint egyszerű polgár volt jelen, nem motiválta a szalag-elvágás fétise. Saját magam számára sem tudok nemesebb feladatot elképzelni annál az útnál, amit ő végigvitt várospolitikusként.

Érdekes módon a párhuzam, az akkor és a most között csak akkor esett le, mikor megalkottuk néhány hónapja az LMP Budapest programját az önkormányzati választásra. Rádöbbentem, hogy a város szempontjából nagyon hasonló történelmi helyzetben kezdtünk el dolgozni. '48 után negyed évszázad kellett, hogy valami történjen a fővárosban. Kamermayer és társai felébresztették, pezsgővé tették az addig szundikáló fővárost.

Budapest jelenleg hasonló helyzetben van, szundikál. Ennek oka, hogy a mindenkori városvezetések a pecsenyéjüket sütögették, az emberek feje fölött. Ennek itt és most véget kell vetni. Be kell csatornázni azt a rengeteg jó ötletet, amik csak arra várnak, hogy felfedezzék őket. Alulról építkezve építjük újra a várost magunknak.

A századfordulóra Budapest lett Európa egyik legtisztább fővárosa. Azért, mert a budapestiek büszkék voltak a városukra, figyeltek rá és tettek érte. Határozott célom, hogy Budapest újra olyan közösséggé váljon, ami képes hasonlókra, ahol a városra mindenki saját otthonaként tekint, és nem csak egy helyre, ahol lakik.

 

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

9 komment · 1 trackback

Címkék: kampány lmp főpolgármester-jelölt Csárdi Antal

A bejegyzés trackback címe:

https://kard.blog.hu/api/trackback/id/tr476717705

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Betiltották Pesterzsébeten az aszfaltrajzot? 2014.09.22. 09:47:36

Szerda éjjel az összes ellenzéki képviselőjelölti plakátot eltávolították a kihelyezett táblákról, csütörtökön betiltották a járdákon és egyéb közterületeken a politikai üzeneteket. Vasárnap hadat üzentek egy játszótérnek és látványosan kiálltak az a...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Moin Moin 2014.09.22. 13:48:14

Az, hogy egy város – vagy: egy társadalom – polgárai idegenek-e egymásnak, vagy épp kooperábilisak, sokkal-sokkal mélyebbre nyúlik vissza, mint az „elmúltnegyvenév”. A társadalmi stratégiák, az értékpreferenciák, az emberek szocializációja és a viselkedésminták sok-sok generáción keresztül ható, konzisztens tényezők, melyeket a felnövekvő generációk az elődöktől ún. „szerves tanulással” sajátítanak el. Ezért téves az a feltételezésed (amellyel nem vagy egyedül!), hogy a rendszerváltás óta, a „szabadságban” felnőtt fiatalok már „nem sérültek az elmúlt rendszerben, és akiknek természetes, hogy megszervezzék önmagukat”: ui. a környező közvetlen környezetben történik a társadalmi stratégiák átadása/kialakulása és a szocializáció – e közvetlen környezet tagjai pedig természetesen a „régi mentalitást” hordozzák magukban és a régi, nem jogállami reflexek szerint élve mutattak példát a mai fiataloknak is.

Ehhez képest elhanyagolható az, hogy az elmúlt negyedszázadban létezett (többé-kevésbé működve) egy jogállami intézményrendszer és alkotmányosság – hiszen ezzel a felnövekvő gyerekek, fiatalok gyakorlatilag nem is érintkeztek!

Ha őszinte vagy magadhoz, te is belátod, hogy az általad néhány dolog – bringások, romkocsmák, gerillakertek – egy, még a város teljes ifjúságához mérten is csekély létszámú szubkultúra szokásait, értékrendjét tükrözik csupán, ráadásul ezek a szubkultúrák sem alkotnak koherens közösséget. Ezért urbanizációs és „civilizatórikus” hatásuk elhanyagolható, rájuk komplex városi stratégia már csak azért sem építhető, mivel közpolitikai téren e fiatalok jellemzően passzívak. (Achtung, Achtung! Attól, hogy romkocsmáznak, vagy bringáznak, még nem demokraták! A demokrataság ne keverendő össze az „alternatív”, „lázadó”, „underground” életstílus-elemekkel.)

Abban is tévedsz, hogy „a város szempontjából nagyon hasonló történelmi helyzetben kezdtünk el dolgozni.” Akkor Budapest egészen más társadalmi és gazdasági perspektívákkal rendelkezett. Nem véletlen az 1848 után általad említett „negyedszázados pauza”, ui. 19 évet kellett várni a Magyarországon az 1849-es vereséget követően arra, hogy a kiegyezéssel létrejöjjön a társadalmi és gazdasági aktivitáshoz szükséges kiszámíthatóság és polgári jogbiztonság – amikor azonban ez eljött, azonnal dinamikus fejlődést tudott a város produkálni, hiszen egyfelől ugrásra készen állt az osztrák tőke, másfelől pedig élt a városban egy (osztrák-német, ill. zsidó) polgárság, amely a gazdaságban és a szervezés terén komoly tapasztalatokkal bírt.

Ma viszont nincs az üzleti befektetések kiszámíthatóságát lehetővé tévő jog- és tulajdonbiztonság (mondhatni: „tombolnak a Fidesz-Haynauk”), emiatt bolond lenne a külföldi tőke ideinvesztálni, ráadásul hiányzik a tapasztalt polgári réteg is. és még egy tényező hiányzik: a város dinamikus fejlődése-terjeszkedése által generált vásárlóerő, amelyet a kiegyezés után az a több százezer betelepülő jelentett, akik alig 2 évtized alatt a többszörösére növelték a város lakosságát.
[…Nem folytatom… Mindezeket csupán azért írtam le neked, mert régóta szimpatizálok Gáborékkal, mint „blogos harcostárs”.:-)]

toportyánzsóti 2014.09.22. 15:12:07

Különösebben nem érdem hogy nem éltél az átkosban,inkább hátrány,most kell megismerned milyen az amikor 1 homoerotikus pávatáncostól függ az ember élete és ha nem nyalsz éhenhalsz.

toportyánzsóti 2014.09.22. 15:15:18

@Moin Moin: Te úgy "harcolsz"hogy a kritikus hangot kitiltod a blogodról akár a homoerotikus pávatáncos a facséjáról...Felfújt hólyag vagy.

Bereznay 2014.09.22. 15:35:02

„Szerintem a városvezetésnek az a feladata, hogy ezeket az alulról szerveződő, valós megoldásokat kínáló civil mozgalmakat felkarolja és teret adjon ötleteiknek. Ez a frissesség fel tudja szabadítani a szunnyadó energiákat minden városlakóban.”

Nem. A városvezetésnek nem dolga a civil mozgalmak fölkarolása. Pontosan a fölkarolás az, ami ilyenkor veszélyes, elvárása/kívánása – nem mondom, hogy így van – látens tekintélyelvűségre mutathat. Pontosan a fölkarolás az, ami nem szabadít föl szunnyadó energiákat, sőt.

A városvezetésnek ebben a vonatkozásban nincs más dolga, mint, hogy ne zárkózzon el a lentről jövő kezdeményezések elől, csak azért, mert onnan jönnek, és érdemben viszonyuljon hozzájuk.

Még valami. Téves elképzelés a magántulajdon uralmának/tiszteletének és a köztisztaság szintjének az összekapcsolása. Lehet tetszetős gondolat, de közelebbről nézve kiderül egészen mások a szálak. (Egyéként a Kádár-kor és a magántulajdon kapcsolatáról írottak sem állnak.)

Máskülönben, minthogy a helyi választásokon szavazás nem bűn a közösség ellen (ahogyan az országos választásokon indulás és szavazás a jelenlegi magyar körülmények között mindenképpen az), áldásom.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2014.09.27. 04:01:23

Kedves Csárdi Antal!

Budapest nem csak Budapestről szól, hanem arról a párszáz-ezer emberről is, akik ugyan nem budapesti szavazópolgárok, de Budapestre járnak be dolgozni-szórakozni-vásárolni, tehát tömören nézve adóbevételt teremtenek a városnak.

Értük mit tesz a város? Mit tenne Ön?

toportyánzsóti 2014.09.29. 09:48:05

Érdeklődés hiányában vissza kéne lépned ahogy elnézem.Csak a narancsmaffia tart titeket az 5% felett,remélem egyszer kiderül mi módon,száraztésztával vagy cigópálesszal,szavazók átjelentkeztetésivel...

wowerman 2014.10.02. 22:50:41

Talán az lmp szokásos 5 százaléka meg is lesz. Talán.

DrGehaeuse 2014.10.06. 17:49:01

Akkor most az LMP lenne a konzervatív alternatíva?

timargabor · http://kard.blog.hu 2014.10.11. 20:54:37

@DrGehaeuse: Szekszárdot elnézve talán. Azért ez wishful thinking, az nyilvánvaló. Jövő héttől megbeszéljük :)
süti beállítások módosítása