A KARD a Facebook-on

Látogatók

free counter

Őket ajánljuk

Hírfolyam

Friss topikok

Elérhetőség

A KARD blog

e-mail: kard.blog@gmail.com

Facebook: A KARD

Twitter: @KARD_blog

Csak magyarul érthető a történelmünk?

2012.09.24. 08:02 timargabor

"A Climbing Squirrel in Cheer/So Joyful Is the Pioneer"

Hétvégi hír: Hoffmann Rózsa ragaszkodik a történelem magyar nyelven oktatásához a kéttannyelvű iskolákban is. Egy pillanatra vonatkoztassunk el szimmetrikus érzelmeinktől a felvidéki és erdélyi folyamatok kapcsán, amikor ott meg a szlovák és román nyelvű történelemtanításhoz ragaszkodnak, nyilván tartalmi okok miatt. Hoffmann szerint az idegen nyelvű oktatást a természettudományok irányába kell vinni. Minthogy jómagam is rendszeresen oktatok természettudományt angolul, ez utóbbi fontosságával messzemenően egyet kell értsek - persze nem a többi rovására. Hadd meséljek egy sztorit a történelemről és annak megértéséről. Szubjektív, saját történet, de talán tanulságos.

2000-es évek közepe, nászutunkon Sárospatakon jártunk, és ha már ott vagyunk, irány a vár és a Rákóczi-múzeum. A szabadságharc története, nagyon szépen feldolgozva, bőven részletesebben, mint a gimnáziumban anno. És a felirat egy térkép mellett: Rákóczi hadai 1704 nyarán a francia-bajor sereggel mentek volna egyesülni, de Nagyszombatnál elkapták őket, így nem voltak ott a második höchstädti csatában, ahol az osztrák-angol csapatok jól elkalapálták francia szövetségeseinket. Hopp, villanykörte a fejben: Höchstädt, 1704 augusztus? Ez nem ugyanaz, mint amit a brit történettudomány, benne Churchillel, Blenheimnek nevez? A spanyol örökösödési háború első döntő ütközete? Rövid ellenőrzés a wapon (akkor még az volt): de igen, a dátum és a helyszín azonos.

Aki csak futólag is ismeri a korszak történelmét az ebből rájön: a Rákóczi-szabadságharc a spanyol örökösödési háború (az első igazi világháború) kis jelentőségű mellékhadszíntere volt, és 1704, Höchstädt/Blenheim után gyakorlatilag nem lehetett megnyerni.

Ha angolul, pláne részben külföldi könyvekből tanulod, ez valószínűleg jobban átjön. Az eldöntendő kérdés, hogy átjöjjön-e? Rákóczival egy nemzeti mítoszt, hősi élményt és példát szeretnénk az ifjúságunknak adni ("akár nyerhettünk is volna"), vagy bele tudjuk tenni a korszak világtörténetébe, és adott esetben a dolgozatban/zh-ban megkérdezni: volt-e köze Rákóczi csatáinak a máig is tartó gibraltári brit uralomhoz? A mítosszal, vagy a jobban megértett összefüggésekkel járunk jobban?

Bár magam erősen az összefüggések fontossága felé hajlok, nem tudok erre abszolút egyértelmű választ adni. Meg kéne próbálni ötvözni a kettőt, a sárospataki kiállításon nem éreztem ebből gondot - és az talán angolul is menne. (Rákóczi esetében a német kicsit necces...) Az viszont valószínű, hogy - akár a cikk mottójaként választott úttörődal címe esetén is - a pátosz sokszor elég profán szövegekhez vezethet angolul. Vajon ez a közvetítő nyelv vagy a közvetítendő hangulat/üzenet hibája?

Azt a kérdést viszont muszáj feltennem: és a számszerűleg sokkal több magyar nyelvű iskolában megy a kettő együtt? Az én 80-as évekbeli tapasztalatom szerint (egy nagyon jó iskolában) nem - pedig a fenti "ráeszmélések" élményét kár lenne nem megadni a diákoknak. Egy kevés pátosz talán nem árt, de ne vigyük túlzásba, nyelvtől függetlenül.

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on:

Tegyük a KARD blogot a könyvjelzők közé

RSS hírfolyam a blog bejegyzéseiről

3 komment

Címkék: oktatás történelem Hoffmann Rózsa idegen nyelvű oktatás

A bejegyzés trackback címe:

https://kard.blog.hu/api/trackback/id/tr974797467

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2012.09.25. 10:02:16

"A mítosszal, vagy a jobban megértett összefüggésekkel járunk jobban?"

Először azt kell tisztázni, hogy a történelem - vagy akár annak egy része - tudomány-e vagy sem? Ha tudomány, akkor ez a kérdés értelmetlen, ugyanis a bizonyítékok és tények függetlenek a kreált mítosztól és az emberek érzékenységétől. Persze mondhatod, hogy ez utóbbi a tényeknél fontosabb, de ez a hozzáállás ekvivalens azzal, hogy a történelmet nem tudományként kezeled. Ha pedig ez a helyzet, akkor ez a történelem nem megkülönböztethető a mítoszoktól, mondáktól és legendáktól, így külön nem is érdemes tanítani, hiszen ezeket irodalomóra keretén belül tanuljuk.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2012.09.25. 12:59:50

@stoic79: A történelem maga nem tudomány, hanem a történelemtudomány tárgya. A történelemtudományt viszont egyáltalán nem oktatják (és nem is óhajtják). A természettudományoknál magát a tudományos szemléletet is oktatják az iskolákban, ill. az egyes felfedezésekre is részletesen kitérnek, tehát tudománytörténete is oktatnak. Sajna a történelem (köz)oktatásának a célja nálunk mindig a jó alattvaló/ágyútöltelék nevelése volt.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2012.09.25. 13:01:14

@stoic79: Az irodalomnak és a mítoszoknak-mondáknak is van tudományuk. Persze ált/közép iskolákban ezeket se tanítják.