Nem tudom, meg legyek-e lepve vagy nem? Azon, hogy Kövér László házelnök úr keményeket mond, nem. De hogy a demokratikus rendszert ennyire az alapjaiban kérdőjelezze meg? Nézzük csak:
Kövér László megemlítette még, hogy a parlamentnek nagyobb mozgásteret kellene adnia a mindenkori kormánynak. "Azt tartanám normálisnak, függetlenül attól, hogy a következő ciklusokban milyen kormányok lesznek, ha a parlament csak a legalapvetőbb garanciális szabályok megalkotására tartana igényt, és adna egy felhatalmazást négy éven keresztül a kormánynak" - mutatott rá az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: ez egyfajta rendeleti kormányzás lenne, a rendeleti kormányzás rossz íze nélkül.
A történelemben nem újdonság ez, bár a demokratikus államok értelemszerűen nem szoktak ilyent csinálni. A dekrétumokkal kormányzás ugyanúgy nem a demokráciát jelentette, mint hazánkban a Minisztertanács széleskörű rendeletalkotási joga (törvényeket azért ők sem, más kérdés, hogy nem két- hanem háromharmaduk volt, csak nem szabad választáson). A nagy klasszikus azonban Hitler, és az 1933. március 23-i felhatalmazási törvény, az Ermächtigungsgesetz.
Mivel angolul talán több olvasó tud, ideírom azt a változatot is, benne a szöveg eredeti és angol verziójával. Azt mondja: (1) a birodalmi kormány törvényeket hozhat (2) ezek akár az alkotmánytól is eltérhetnek, amíg a parlament alsó- és felsőháza intézményét nem érintik, az elnök jogai változatlanok maradnak (3) a kormány által meghozott törvényeket a kancellár [Hitler] adja ki a Birodalmi Közlönyben és a kiadást követő nap lépnek hatályba, kivéve, ha más határidő szerepel bennük (4) a nemzetközi szerződéseket a parlamentnek nem kell jóváhagynia, csak jogba foglalni azok végrehajtását. Nem véletlenül írta a náci párt lapja (itt fent a címlapon), hogy a Reichstag átadta Hitlernek az uralmat. Pontosan ez történt. Jogi értelemben ez tette a hitleri rendszert azzá, ami, ez nyitotta meg az utat a teljes hatalomátvétel felé.
Amit a házelnök úr mond, az nincs ilyen szépen kifejtve, lehet, hogy nem is pont erre gondol de a lényeg mégis valami ilyesmi. Hogy nem lenne rossz íze ennek? Ízlés dolga, én nem kedvelném, már most mondom. Hirtelenjében nem is nagyon tudok felidézni más történelmi példát, amikor egy demokratikusan megválasztott parlament maga mondott volna le jogalkotói hatalmáról, a törvényhozó-végrehajtó-bírói hatalmi ágak következetes szétválasztásáról. Amiről a Fidesz jogász végzettségű politikusai is nyilván hallottak, csak kósza pillanataikban itt is előjön az unortodoxia. Az elképzelés "enyhébb" (a már említett kádári rendszerre hajazó, vagyis azért nem kispályás) változata egyébként másfél éve már - szintén Kövér úrnál - felmerült, de szerencsére eddig nem került elő újra.
És nem ám akárki adná át a Parlament hatalmának nagy részét a kormánynak: a Parlament elnöke. Zsír.
Én már csak azt nem értem, hogy miért kell ez annyira? Azt nyomnak át a szavazógé parlamenten, amit akarnak. Vagy már arra készülnek, hogy jövőre ugrik a kétharmad? Az ilyen ötletekkel lehet ezt siettetni, és a végén már negatív rezsit kell ígérni, hogy ellensúlyozzák.
Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!