Mint ismeretes, a később Párbeszéd Magyarországért néven pártot alapító képviselők kiválásával az LMP frakciója az év elején a Házszabály által előírt létszám alá csökkent és így megszűnt. A párt azonban váratlan irányból kapott segítséget, és ennek kihasználásával Schiffer András a iménti, csütörtöki sajtótájékoztatóján be is jelentette az LMP frakciójának meg (újra-) alakulását. Nyilván lesz most egy kis acsargás és vita, de álláspontja nehezen támadható. Lássuk, hogy jutottunk ide.

2011 őszén Gyurcsány hívei kiléptek az MSZP parlamenti frakciójából, és minthogy többen voltak, mint az akkor előírt 10 fő, a szintén a Házszabály által előírt kötelező, fél éves "karantén" után bejelentették frakciójukat. Azaz jelentették volna, mert 4 nappal korábban jogerőre lépett a Házszabály módosítása, amely 2 fővel megemelte a frakcióalakítás minimális létszámát, amit viszont már nem ugrottak meg az ekkor már Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt képviselői. A kétségkívül több politikai akarnokságot mint eleganciát tükrövő házszabály-módosítás ellen a DK az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult. Beadványukat a múlt héten ítélte meg az AB, a kérést elutasította, a parlament eljárását pedig alkotmányosnak ítélte meg.

Határozatuk 16. pontjában azonban van egy fölöttébb érdekes rész:

Az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan: a szabad mandátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy – a jelenleg hatályos 1997. évi C. törvény alapján lefolytatott országgyűlési választás eredményeként bejutott országgyűlési képviselők vonatkozásában – az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, melynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó képviselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létrehozzák és fenntartsák, akkor sem, ha az Országgyűlés a Házszabályban – más képviselők frakcióalakítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve – hatékonysági szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg.

Világos beszéd, és bár a kezdeményező DK ennek a kritériumnak nem felel meg (nem a választásokon jutottak be, hisz MSZP-képviselők voltak), viszont pontosan az LMP-re szabták. Ők megugrották az 5%-ot, és az AB határozata szerint megilleti őket a frakcióalakítás joga, függetlenül bármilyen létszámkorláttól.

(MTI)

A Házszabály e témában elég sok alkotmánybírósági határozat és vélemény apropója volt, emlékezzünk csak a különböző kisgazda formációk belháborúira. Ezekből elvileg levezethető lenne, hogy mégsem jár az LMP-nek a frakció. Az Országgyűlés a maga bölcsességében azonban az Alaptörvény nemrég elfogadott negyedik módosításában (19. cikk) kimondta:

(2) Az Alaptörvény 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„5. Az Alaptörvény hatálybalépése elõtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.”

Így aztán lehet, hogy a "kisgazdaügyi" határozatokból más is kijöhetne, de ezekre a negyedik módosítás értelmében nem lehet hivatkozni. A múlt heti DK-ügyi határozatra viszont, amelyez az Alaptörvény elfogadása után hoztak, igen. Ennyi.

Köszöntjük az LMP újraalakult frakcióját. Lesz dolguk most, hogy megint van a "bal" meg a "jobb és a jobbik".

Egyetértesz? Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és oszd is meg a cikket!